A hagyományos családmodellen túl: gyerektelen nagybácsik és nagynénik gyerekkel
7 perc
2022.07.05. 13:30
A családról szóló közbeszéd – legyen szó akár politikáról, akár kutatásokról, akár a médiáról – általában a házasságra és a szülőségre fókuszál, miközben a szülők és a gyerekek életében is részt vesznek olyanok, akik idővel, energiával, példamutatással, pénzzel, és ami talán a legfontosabb: szeretettel hozzájárulnak a családi rendszer működtetéséhez – és ehhez nem feltétlenül kell saját gyerekkel kivenniük a részüket a demográfiai növekedésből.
Néhány évtizeddel ezelőtt Ausztráliában elindítottak egy programot annak érdekében, hogy hátrányos helyzetű gyerekek kicsit jobban érezzék magukat.
Az interjú a HVG Extra Magazin - a Nő 2022/1. számában jelent meg.
A magazin írásait a hvg360-on itt találhatja meg.
A program felnőtt önkénteseket rendelt ki a gyerekekhez, akik általában egyszülős családban nevelkedtek. Az önkéntesek vállalták, hogy havonta egy hétvégét együtt töltenek a számukra kijelölt gyerekkel, és azt is, hogy részt vállalnak abban, hogy a pártfogoltjuknak megerősödjön az önbecsülése és a magabiztossága. Egyúttal a szülők mentorálását is magukra vállalták.
A program nagy sikerrel futott, ami viszont a cikkünk szempontjából érdekes, az az, hogy az önkénteseket – bár nem rokoni szálak kötötték össze őket – nagynéninek és nagybácsinak nevezték, a programban részt vevő gyerekeket pedig unokahúgnak és unokaöccsnek. A névadás egyfajta elismerése annak, ami a családokról zajló közbeszédben sokszor radar alatt marad: hogy a nagynénik és nagybácsik lényeges szerepet játszhatnak egy család életében.