Most indul a nagy machináció a választókörzetek határaival Amerikában

A félidős kongresszusi választásokat majd november 8-án tartják az Egyesült Államokban, ám azt már most tudni vélik a 435 képviselői mandátum legalább négyötödéről, hogy azt demokrata vagy republikánus jelölt viszi el. A tízévente tartott népszámlálás után megnyílik ugyanis a lehetőség, hogy az egyes szövetségi államokban hatalmon lévő párt úgy rajzolja meg a választókerületek határát, hogy a lehető legtöbb emberét érdemi verseny nélkül juttassa be a washingtoni kongresszus alsóházába.

A pártérdekek mentén, kanyargó vonalakkal körbevett körzetek kialakítására született egy szakkifejezés (gerrymandering) és egy mondás is:

Amerikában egyre több helyen nem a polgárok választanak maguknak politikusokat, hanem a politikusok kanyarítanak ki nekik kedvező választói tömböket a lakosságból.

10-ből 6 amerikai elégedetlen Joe Biden teljesítményével

Az amerikaiak csaknem 60 százaléka elégedetlen Joe Biden teljesítményével, az amerikai elnök támogatottsága tovább csökkent - derült ki a CNN amerikai hírtelevízió csütörtökön közzétett közvélemény-kutatásából.

A 2020-as népszámlálást a koronavírus-járvány miatt nehezebben végezték el, és az eredmény is késett, ezért a republikánusok és a demokraták az idővel versenyt futva készítik el az új körzetek térképét, hogy márciusban elkezdődhessenek az előválasztások, amelyeken a két párt eldönti, melyik jelöltjük veszi fel a küzdelmet a másikéval a novemberi kedden.

A képviselőházban a republikánusoknak öt mandátumot kell elhódítaniuk a demokratáktól, hogy többségbe kerüljenek. A szenátusban nincs jelentőségük a választókerületi határoknak, mert a helyekről az egyes szövetségi államokban leadott összes szavazat határoz. Idén 20 republikánus és 14 demokrata szenátor hatéves mandátuma jár le; közülük elegendő egynek a helyét átbillenteni, mivel a szenátus jelenleg két azonos létszámú frakcióból áll.