Ha csak a külföldi tőke zavarja a kormányt, annak lecseréléséhez nem kell államosítás – véli Bognár András, az ICF légügyi szakértője. Új Malév aligha lesz, külön ferihegyi vasútra nincs szükség, a repülés pedig egyre többe kerül az átlag magyarnak.
HVG: A teljes egészében külföldi kézben lévő Budapest Airport (BA) Zrt.-nek 2005 vége óta 75 éves koncessziós joga van a ferihegyi reptér üzemeltetésére. A magyar kormány újra elővette a visszaállamosítás kérdését, Orbán Viktor szavai szerint „már lobog a szélben a szélzsák”. Mi lehet egy ilyen tárgyalás kimenete?
Bognár András: Ez a folyamat alapvetően politikai indíttatású, a célok nem világosak. Az valószínűtlen, hogy Ferihegy jobban működne magyar állami tulajdonban és menedzsmenttel, a repülőtér privatizáció előtti működése is sok belső problémáról tanúskodott. Ha pedig „csak” annyi a cél, hogy a repteret finanszírozó külföldi tőke helyét magyar vegye át, akkor ehhez nem is szükséges a visszaállamosítás, ez egy refinanszírozási tranzakcióval megoldható.
A BA Zrt.-t – sok repülőtérhez hasonlóan – úgy privatizálták, hogy a befektetők óriási hitelt vettek fel. Ezt a hitelt néhány évente refinanszírozzák, ilyenkor egy-egy befektető kiszállhat, mert például a befektetési politikája előírja, hogy 10 évnél tovább nem tarthat meg egy befektetést. Na, ilyenkor van lehetőség beszállni a repteret finanszírozó hitelezők közé.
Egy ilyen lépés azonban sokba kerülne a költségvetésnek, ráadásul a magyar állam drágábban finanszírozza magát a nemzetközi tőkepiacokon, mint például egy kanadai nyugdíjalap.
HVG: És egy ilyen lépésnek mi az üzenete a külföldi befektetők számára?
B. A.: Az infrastruktúra-befektetők világában nem újdonság az államosítás, ez az üzletmenet része. Az államnak csak arra kell ügyelnie, hogy az ilyen lépések jogilag és üzletileg rendben legyenek. A repülőterek világában ritka a visszaállamosítás, akkor fordul elő, amikor a magánüzemeltető becsődöl, ilyenre példa Cardiff, a glasgow-i Prestwick és Frankfurt-Hahn.
„Az állam tényleg rossz tulajdonos, akár vesz, akár elad”
Az állam rossz tulajdonos, mert olcsón árusította ki az állami vagyont, és most túlárazva vásárolja vissza annak egy részét – állítja Mihályi Péter közgazdász, a Magyar privatizáció enciklopédiájának szerzője és a most folyó újraelosztás elemzője.
HVG: Budapest még regionális jelentőségű szereplő a légi forgalomban, vagy már elvesztette a harcot Béccsel/Pozsonnyal és Prágával szemben?
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
