Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Az ukrajnai háború kezdete óta legalább 12 újságírót és média dolgozót öltek meg és 21-et sebesítettek meg munkavégzés közben – hívja fel a figyelmet a kontinensszerte egyre nehezebbé váló munkakörülményekre az Újságírók biztonsága 2023 című jelentésében az Európa Tanács (ET).
A 2023-as Safety of Journalists Platformot (Újságírók Biztonsága Platform) a strasbourgi székhelyű emberi jogi szervezet, az Európa Tanács hívta létre még 2015-ben az újságírók és munkájuk, a sajtószabadság védelmében. A Safety of Journalists Platform által évente közzétett jelentést idén 15 nemzetközi partner szervezettel együttműködésben készült. A cél, hogy az ET 47 tagállamában erre alapozva folytathassanak párbeszédet a kormányok a szabad sajtóval, utóbbi munkájának szabadabbá és biztonságosabbá tételéről.
Mindennapos önkény
Márpedig a jelentés alapján van bőven teendő a független sajtó védelmében. A megölt újságírók esetein kívül több száz másikat – köztük pár magyart – is feldolgoz a "Háború Európában és harc a tudósítás jogáért” – címmel megjelent jelentés. Bár a Covid-korlátozások miatt kevesebb volt tavaly a bejelentett fenyegetések és támadások száma,
az utóbbi években az újságírók önkényes letartóztatása és fogva tartása mindennapossá vált Európában.
