Madas Bálint ultrafutó: Az élet úgy izgalmas, ha egyre kijjebb tolom a határokat
Az orvosi egyetem mellett, biciklis futárkodással edzett Magyarország legextrémebbnek tartott terepfutó-kihívására Madas Bálint, akinek néhány napja, eddigi legfiatalabbként sikerült teljesítenie a börzsönyi Kört. Hol volt a mélypontja, miért volt szüksége svédasztalos büfémenüre, mennyi hasznát veszi a tudatos futásban a tanulmányainak, és segített-e éjszaka a „medvecsengő”?
hvg360: Az átlagembernek egy félmaratonra felkészülni is kihívást jelenthet. Hogy kell készülni ennek közel a nyolcszorosára?
Madas Bálint: Mások, akik a Körre készülnek, nagyon tudatos edzéstervvel, edzővel dolgoznak, heti rendszerességgel lefutnak 70, 100, 150 kilométereket. Ehhez képest az én alapkondimat a biciklis futárkodás adja, igaz, itt tízórás műszakokokra kell gondolni. És nagyon jól ismerem a helyszínt, mert az elmúlt egy-két évben az egész útvonalat bejártam, ha tehettem, a Börzsönybe jártam futni. Az előző hónapban például megcsináltam két, 60 kilométernél is hosszabb futást arrafelé.
hvg360: Futott éjszaka is?
M. B. : Most a felkészülés idején nem, de vannak éjszakai tapasztalataim korábbi évek versenyeiről. Egyébként a Börzsönyben is futottam már sötétben, amikor 3 és fél éve sikertelenül próbálkoztam a Körön. Akkor este indultam, úgyhogy az útvonal egy részét már bejártam sötétben.
hvg360: Mentálisan hogyan kellett készülni erre a kihívásra?
M. B. : Mentálisan sokkal jobban készültem, tulajdonképpen az elmúlt négy és fél hónap ezzel telt, de az utolsó két-három hetem már teljesen erről szólt. Minden nap azzal keltem, hogy abban a pillanatban a pályának melyik kilométerénél leszek, naponta többször is végigpörgettem a fejemben az útvonalat. Nézegettem a térképet, próbáltam elképzelni, hogyan csinálom végig alvás nélkül, mert ez volt az egyik legnagyobb félelmem.
Próbáltam edzeni a monotóniatűrésemet, amire egy hosszú, unalmas futárműszak tökéletesen alkalmas.