Az Orbán-idézetekkel díszített gimnázium ügyének öt fontos tanulsága

Nagyjából egy héttel az után, hogy megjelentek az első képek a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium falát díszítő Orbán-idézetekről, elvileg már lehet tudni, hogy kinek az ötlete alapján plakátolták ki a miniszterelnök nemzetpolitikai hitvallásával a 22,5 milliárd forintból felújított iskolaépületet. Azért csak elvileg, mert bár a Magyarország Hét Törvénye című Orbán-idézetgyűjtemény pontos mása köszönt vissza a Németh Szilárd által alapított Kozma István Magyar Birkózó Akadémián, és rá mutogat a csepeli önkormányzat is, a rezsibiztos Fidesz-alelnök a mai napig nem ismerte el, hogy bármi köze lett volna az ügyhöz.

A nagy port kavaró, oktatási ombudsmani vizsgálathoz vezető feliratok egyébként néhány nap alatt eltűntek a csepeli gimiből, ezzel pedig elülni látszik a balhé is. Pedig a történteknek több fontos tanulsága van, ezekből most ötöt emelünk ki.

• 1. Ha balhé van, a hallgatás az első reflex

A NER tizennegyedik évében már olyan megszokott az információhiány, hogy szinte meg sem lepődünk azon, ha egy rengeteg közpénzből megvalósított iskolafelújítás után jelennek meg hatalmas Orbán-mondások az épület falain, és nem lehet tudni, ki tette oda őket. Pedig ezeknek a munkálatoknak a tervezés, az engedélyeztetés és a kivitelezés szintjén is egy csomó adminisztratív lépcsője és megannyi szereplője van.