Sebesültekről indult tudósítani, helyette beállt a sorba egy zsák lisztért – a gázai háború egy helyi újságíró szemével
A Gázai övezetben élő és dolgozó újságírók csaknem tizede halt meg a Hamász október 7-i támadása óta. Az újságírók számára évtizedek óta ez a legvéresebb háború, amely teljesen megváltoztatta a háborús tudósítás műfaját. Három hónap alatt csupán két külföldi újságíró tudott bejutni a Gázai övezetbe, rajtuk kívül minden más tudósítást a helyi palesztin riporterek végeznek. Milyen volt eddig újságíróként dolgozni Gázában, lehet-e pártatlanul tudósítani, amikor a szülőföldedet bombázzák és mit tehetnek az újságírók, hogy biztonságban maradjanak? Kérdéseinkre Valid Batravi veterán palesztin újságíró ciszjordániai otthonából válaszolt.
hvg360: Az október 7-én kirobbant gázai háború három hónapjában több újságíró halt meg, mint az utóbbi érvtizedek konfliktusaiban. Abban az övezetben él, ahol még békeidőben sincs nyugalom, de miért más ez a konfliktus kifejezetten az újságírókra nézve?
Valid Batravi: Az izraeli hadsereg nem tesz különbséget újságírók, civilek vagy militánsok között. Tehát az újságírók a háború járulékos áldozatai, részei a megölt civileknek. Ugyanakkor van arról is információnk, hogy néhány újságíró valóban kapott hívásokat az izraeli hírszerzéstől, amely arra kérte, vagy egyenesen megfenyegette őket, hogy hagyjanak el bizonyos területeket. Ebből arra következtethetünk, hogy az újságírókat az esetek legalább egy részében tudatosan célozzák. Január elején egy autóra mért izraeli légicsapás megölt két palesztin újságírót, akik közül az egyik az Al Jazeera gázai irodavezetőjének fia volt. Az izraeli légierő el is ismerte, hogy ők álltak a támadás mögött. Azzal indokolták, hogy a járműben egy általuk veszélyesnek ítélt terrorista is utazott, mégis két újságíró vesztette életét, egy harmadik pedig megsebesült.
hvg360: Milyen volt október 7-e előtt a palesztin újságírók helyzete és miben változott meg a háború hatására?