Szuverenitást csorbító terveket kell majd menedzselnie Orbánnak az EU soros elnökeként
Húsz évvel a magyar csatlakozás után Orbán Viktor azt reméli, jelentős beleszólása lehet az uniós vezetők kiválasztásába, amikor az általa helytartótanácsnak csúfolt Európai Unió egyik irányítója lesz. Csakhogy az EU az idén szorosabbra zárhat, mint azt a magyar kormányfő szeretné.
„Határozottan nem!” – felelte Orbán Viktor 2023-ban egy zárt körű beszélgetésen arra a kérdésre, akarja-e, hogy Magyarország az Európai Unióban maradjon. Hozzátette azonban, hogy gazdasági okokból a kilépés mégsem opció, hiszen a magyar export túlnyomó többsége az EU-ba megy. Magyarország 20 éve az unió tagja, s ezen idő kétharmadát egy euroszkeptikus vezető irányítása alatt töltötte. Orbán nem egy közös értékrenden alapuló szövetséget lát az unióban, hanem egy fejőstehenet – elvégre épp ez volt eddig a tapasztalata.
A magyar kormányfő minden tevékenysége arra irányul, hogy az EU erőforrásait a lehető legnagyobb mértékben leszívja – anélkül, hogy a felhasználásba, a klientúrájának való átcsorgatásába beleszólást engedne. Részben ennek is következménye, hogy régiós összehasonlításban alacsony hatásfokú volt az uniós források felhasználása. Noha jelentősen emelkedett a GDP, ahogy a fizetések is, a 2004-ben és utána belépett tagokhoz viszonyítva jól látszanak az elmulasztott lehetőségek.
Ez leginkább az életszínvonal adataiban mutatkozik meg, e tekintetben Bulgária kivételével már minden uniós ország megelőzött bennünket. De persze EU- tagság nélkül még ennél is rosszabbul állnánk, hiszen nem élvezhetnénk az uniós piacnak és a szabad munkaerő-vándorlásnak az előnyét.