Amikor még szó szerint lejtett a hazai pálya – 125 éves az FTC

1892-ben azok a kevesek, akik már hallottak a footballról, teljesen agyament angol hóbortnak gondolhatták, mert a szabálykönyvet alaposan félrefordították. 1896-ban azonban egy Svájcból hazatérő diák, Ray Ferenc már hozta magával a sportág autentikus ismeretét és egy igazi football labdát. Pillanatok alatt behülyítette vele a Budapesti Torna Club (BTC) tornászait, akik a következő évben már meg is alakították az ország első football szakosztályát. 1897. május 9-én szakadó esőben, alig száz néző előtt bemutató mérkőzést is játszottak.

Érdekesen nézhetett ki az a mérkőzés. Nem is tudjuk igazán, minek köszönhető, hogy ez az addig nálunk teljesen ismeretlen sportág pillanatok alatt olyannyira népszerű lett, holott szinte nem is létezett még hozzá való labda, pálya, kapu az országban. Tény, hogy pillanatok alatt megteltek a fővárosi grundok rongylabdával focizó srácokkal.

A Mester utcában is összeverődött egy csapat lelkes kamasz, akik a „tizenegyek bandája” néven váltak ismertté. Amikor elballagtak a Mester utcai iskolából, szétszéledtek az első egyesületekbe, ahol nagypályán kergethettek igazi football labdát. 

Az egyik Mester utcai vén diák elvetődött Prágába, ahol a Slaviában angol edző irányításával rugdalta a labdát, és azzal jött haza, hogy a Franzstadtban is meg kell csinálni a football klubot. Összeszedte a különböző klubokba szétszéledt bandát, és nekiálltak szervezkedni. Óriási volt a lelkesedés. Az Üllői út és a Viola utca sarkán lévő Gutgessel vendéglőben 1899. április 15-én összezsúfolódott vagy száz ember, és elhatározták, hogy május 3-án megtartják az alakuló közgyűlést. Mögéjük állt tekintélyével és pénztárcájával a kerület krémje, élükön a képviselő urakkal, akik az Országgyűlésben és a Fővárosi Törvényhatóságban képviselték Ferencvárost. Egyikük, Dr. Springer Ferenc ügyvéd, a kerület szellemi életének egyik központi alakja, hagyta magát megválasztani elnöknek, másikuk, Tolnay Lajos, a Magyar Államvasutak első igazgatója, udvari tanácsos pedig díszelnöknek. Gráf József, a tehetős pék, a kerületi kiflikirály is jelentős összeggel támogatta az ügyet. A kerületi közélet központja, a Ferencvárosi Polgári Kör azonnal magáénak érezte az alakuló klubot. Az alakuló gyűlés színhelyéül felajánlotta a Kör dísztermét, és az első időkben a Ferencvárosi Polgári Kör épülete volt az FTC székhelye a Bakáts tér 14-ben, ahol most a kerületi önkormányzat és a polgármesteri hivatal működik.

A polgári kör az összes helyiségét díjtalanul az FTC rendelkezésére bocsátotta a kerthelyiség tornaszereivel és a billiárd szobával együtt.

A klub színeit a nemzeti színek közül választották. Mivel a pirosat már lefoglalta a BTC, maradt a zöld és a fehér. Öt zöld és négy fehér csík jelképezte a kerületet, a IX.-et. A címerben három E fordult egymás felé, az egyesület jelmondata: ERKÖLCS-ERŐ-EGYETÉRTÉS. (A labdarúgó-szakosztály turulos címere sokkal később, a húszas években született.)