Biztonsági üzemmódra váltott a Nemzeti Bank az alapkamattal, de nem is tehetett mást

Szokás szerint gyengülő, eurónként 396 forint körüli árfolyam várta az MNB monetáris tanácsa (MT) keddi ülését, amelyen ezúttal óvatos, mindössze 0,25 százalékpontos kamatvágásról döntöttek – egyhangúan. Ez volt az egyetlen előterjesztés, és a tagok ezzel egyetértettek – mondta Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a döntés bejelentése után. Így 7 százalékos alapkamat áll szemben a 4 százalékos májusi inflációval. A kettő különbségének – szakkifejezéssel élve a 3 százalékpontos pozitív reálkamatnak – kellene olyan vonzóvá tennie a magyar valutát és a forintalapú pénzügyi eszközöket, hogy az irántuk megmutatkozó kereslet elegendő legyen az árfolyam szinten tartásához, netán erősítéséhez.

Összehasonlításképpen: a Lengyel Nemzeti Bank tavaly november óta tartja az 5,75 százalékos irányadó kamatot, miközben májusban 2,5 százalékos volt az infláció – vagyis a magyarnál is nagyobb reálkamattal igyekszik meggátolni az áremelkedés újabb hullámát, és magához csábítani azokat, akik zlotyt vagy lengyel értékpapírokat vásárolnának. A Cseh Nemzeti Bank pedig még márciusban vágott egy nagyot, 0,5 százalékponttal, 5,25 százalékra vitte le az alapkamatot, azóta változatlanul hagyta; ott a fogyasztói árak májusban 2,6 százalékkal haladták meg az előző évit. A megfontolt kamatpolitika is közrejátszik abban, hogy sem a zloty, sem a cseh korona nem mutatja a sebezhetőség jeleit, árfolyamuk viszonylag szilárd. Hozzájuk képest a forint tartósan gyengélkedik.