Szokás szerint gyengülő, eurónként 396 forint körüli árfolyam várta az MNB monetáris tanácsa (MT) keddi ülését, amelyen ezúttal óvatos, mindössze 0,25 százalékpontos kamatvágásról döntöttek – egyhangúan. Ez volt az egyetlen előterjesztés, és a tagok ezzel egyetértettek – mondta Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a döntés bejelentése után. Így 7 százalékos alapkamat áll szemben a 4 százalékos májusi inflációval. A kettő különbségének – szakkifejezéssel élve a 3 százalékpontos pozitív reálkamatnak – kellene olyan vonzóvá tennie a magyar valutát és a forintalapú pénzügyi eszközöket, hogy az irántuk megmutatkozó kereslet elegendő legyen az árfolyam szinten tartásához, netán erősítéséhez.
Összehasonlításképpen: a Lengyel Nemzeti Bank tavaly november óta tartja az 5,75 százalékos irányadó kamatot, miközben májusban 2,5 százalékos volt az infláció – vagyis a magyarnál is nagyobb reálkamattal igyekszik meggátolni az áremelkedés újabb hullámát, és magához csábítani azokat, akik zlotyt vagy lengyel értékpapírokat vásárolnának. A Cseh Nemzeti Bank pedig még márciusban vágott egy nagyot, 0,5 százalékponttal, 5,25 százalékra vitte le az alapkamatot, azóta változatlanul hagyta; ott a fogyasztói árak májusban 2,6 százalékkal haladták meg az előző évit. A megfontolt kamatpolitika is közrejátszik abban, hogy sem a zloty, sem a cseh korona nem mutatja a sebezhetőség jeleit, árfolyamuk viszonylag szilárd. Hozzájuk képest a forint tartósan gyengélkedik.