A rekordok mellett a biztonságért és a politikai haszonért is ádáz harc lesz a párizsi olimpián

Már csak az kell, hogy mogyorót dobáljanak be nekünk – érzékeltette lelkiállapotát a párizsi Szent Lajos-sziget egyik lakója egy héttel az olimpia július 26-ai megnyitója előtt az AFP hírügynökségnek. A Szajna kisebbik szigete ugyanis acélkerítések mögé került, csakúgy, mint a rakpartok a folyó mindkét oldalán, 6 kilométer hosszan. Erre a szakaszra tervezték a XXXIII. nyári olimpiai játékok nyitóünnepségét, nagyjából száz vízi jármű részvételével. A parádét százezren nézhetik az alsó rakparti fizetős tribünökről, kétszer annyian ingyen a felső rakpartokról és ki tudja, hányan a part menti épületekből.

A flottafelvonulást szabad népünnepélyként harangozta be a francia kormány a 2015-ben benyújtott pályázatban, amelyben fenntartható, zöldolimpiát ígértek 2024-re. Az ígéreteknek azonban csak akkor feleltek meg a szervezők, ha erősen hunyorítva szemléljük a megvalósultakat.

A koncepció része volt, hogy minél több esemény legyen meglévő létesítményben, illetve közterületen, de a párizsiak nagy árat fizetnek a város sportcélú használatáért. A 2015 óta visszatérő merényletek miatt már szó sincs népünnepélyről, zárt övezetekről annál inkább – és a biztonsági intézkedések szükségességét csak fokozta a Hamász tavalyi Izrael elleni terrortámadását követően megindított gázai háború. A legszigorúbb zónába, a Párizs belvárosát átszelő Szajna közelébe július 18. óta csak az ott élők és dolgozók, valamint az engedélyt szerző turisták léphetnek be, az autós forgalom szünetel. A megnyitó alatt a légteret is lezárják a főváros 140 kilométeres körzetében.