Az évtized végére Afrikában több éhező lesz, mint Ázsiában – derül ki az ENSZ friss jelentéséből. Már ma is ott a legmagasabb azok aránya – minden ötödik ember ilyen –, akik nem jutnak elegendő táplálékhoz, de a világ éhezőinek több mint fele még Ázsiára jut. A világszervezet öt ügynöksége által összeállított tanulmány szerint 2023-ban Ázsiában 384,5 millió ember éhezett, míg Afrikában 298,4 millió (a globális adat 733 millió, ez 152 millióval magasabb a 2019-esnél).
Alvaro Lario, a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD) elnöke riasztónak tartja az afrikai helyzetet. Ha a kedvezőtlen trend folytatódik, akkor 2030-ra a krónikus alultápláltságtól világszerte szenvedő közel 600 millió ember 53 százaléka Afrikában él majd. Ázsiában ugyanis nagyobb hangsúlyt kap az agrárium és az élelmiszer-biztonság, azon belül az élelem helyben történő termelése, a termények diverzifikálása, a műtrágyahasználat. Mindez kevésbé jellemző a fekete kontinensre, ahol 33 millió kisgazdaság szolgáltatja az élelmiszer-ellátás 70-80 százalékát. Ezek jelentős része önellátó gazdálkodást folytat, csakhogy e vidéki agrárnépesség egy része az alacsony jövedelmek miatt az éhezés szélén tántorog.
Miközben az aktív afrikai népesség 60 százaléka él a mezőgazdaságból, a földrész évi 78 milliárd dollárt költ élelmiszerimportra. A világ legnagyobb búzavásárlója Egyiptom, és több ország – például Zimbabwe, Guinea és Szudán – szinte csak agrárimportra fordítja a valutabevételét. Ráadásul Zimbabwe hatékony agrárszektorral rendelkezett, de a néhai Robert Mugabe közel négy évtizedes regnálásának egyik katasztrofális következménye a mezőgazdaság szétverése volt. „Földreformja” nyomán – amelynek keretében a többnyire fehér telepesek jól működő birtokait szétosztották a fekete gazdák között – Zimbabwe agrárexportőrből -importőrré vált, az ország egykor értékes exportcikke, a kávé termesztése pedig szinte a nullára esett vissza.
