Főként a kis- és középvállalkozásokat – és persze napelemre pályázó ügyfeleiket is – megviseli az, amit az állam a napelemes piacon művel az utóbbi időszakban. Az elszámolási rendszer – egyébként évek óta előre tudható uniós kötelezettségből fakadó – mégis szinte átmenet nélküli átalakítása kiszárította az önerős keresletet, a korábbi százszázalékos napelemes (és fűtéskorszerűsítéses) támogatási program legjobb indulattal is nyögvenyelős lebonyolítása pedig lassan kivérezteti az ettől sokat váró cégeket.

Több száz vállalkozás vár arra, hogy a milliárdos nagyságrendű, már odaítélt pályázati támogatásokat folyósítsák, a Magyar Napelem és Napkollektor szövetség tragikus állapotokról számolt be a közelmúltban, és a nehézkes ügyintézéssel küzdő és a lebonyolító által újra és újra hiánypótlásra felszólított pályázók közül is sokan kiábrándultak.

Egy, a napokban tartott háttérbeszélgetésen részletes betekintést nyerhettünk azokba a nehézségekbe, amikkel az egyes vállalkozások küzdenek, de az is kiderült, ha a lebonyolító nem gyorsít a kifizetéseken, nemcsak cégek százai dőlnek be, de a legújabb napelemes program végrehajtása is veszélybe kerülhet. A problémák elsősorban a jellemzően családi kis- és középvállalkozásokat sújtják, akik a napelemes piac három nagyobb szegmense – a fél megawattnál nagyobb beépített teljesítményű nagy ipari erőművek, az egy-egy vállalkozás saját energiafelhasználását előállító, 50 kW-nál nagyobb, közepes rendszerek, illetve az ennél jóval kisebb háztartási méretű kiserőművek –, közül az utóbbi kettőnél rúghatnak labdába.

Összesen körülbelül 2000 telepítőcég körülbelül 10 ezer munkavállalójáról van szó, akik az utóbbi években szembesültek azzal, hogy organikusan fejlődő piacukat felforgatták a támogatási programok és egyéb intézkedések. A kereslet előbb felfutott – amit a 2022-es energiaválság is fokozott –, ám mostanra a rendkívül kedvező szaldó elszámolási rendszer kivezetése visszavetette az érdeklődést, a korábbi, 100 százalékosnak ígért 2021-ben indult pályázat támogatásainak lassú folyósítása nyomán pedig a cégek pénztárcája ürült ki.

A piac 95 százalékának elérhető szegmens szabadesésben van. Havonta jó, ha néhány önerős megrendelés befut – mondja Szenyán Endre, az A1 Solar Kft. egyik tulajdonosa, aki szerint önerős lakossági beruházásokra legfeljebb az új építésű otthonok esetében van – az építőipar visszaesése nyomán azonban meglehetősen csekély – esély, de a nagyobb kapacitású, a saját hálózati áramfogyasztásukat kiváltani képes közepes rendszerek telepítése is visszaesett: az erre képes napelemes cégek jó ha felének van ilyen jellegű megrendelése.

A kormányzat ugyan sorra kürtöli az újabbnál újabb rekordokat, de a statisztikákat a nagy napelemparkok telepítései húzzák fel, és ezekből alig részesednek a hazai kkv-k: nagy ritkán projektgazdák, legfeljebb alvállalkozóként jelenhetnek itt meg esetenként.

A cégek többsége így nagy bajban van. Bár a sajtóban csak a nagyobb vállalkozások bedőléséről esik szó – a hvg.hu is írt korábban egy ilyenről, ami több száz ügyfelet hagyott az út szélén –, valójában sok kisebb cég is pengeélen táncol, ha ugyan nem dőlt már be. Emiatt százával-ezrével keresnek új kivitelezőt a pályázatos ügyfelek, akiket szorít a határidő. Csakhogy kétséges, hogy találnak-e olyat, aki hajlandó átvenni a projektet – már az A1 Solar sem tesz ilyet –, de ha mégis, akkor még időben át kell tudni vinni a kivitelezőváltást a bürokrácián, ami “meglehetősen nagy kihívás”.

A túlélés érdekében sok cég profilbővítésre vagy profilváltásra kényszerült: volt, akinek kínai beszállítója jelezte, hogy takarítógépeket is tudnak hozni, ezért inkább ezek forgalmazására és takarításra álltak át, mások a hőszivattyús fűtési rendszerek, klímatelepítés felé léptek. Az A1 Solar is lépett, de még korábban: épületenergetikai auditálással, energetikai optimalizálással, okos otthon- és okos ipariingatlan-rendszerek kiépítésével, komplex energetikai megoldások nyújtásával bővítették profiljukat.

Sovány kilátások

Szenyán Endre szerint a cégek kilátásai a fentiek alapján nem túl biztatóak. Rejlik némi potenciál a mezőgazdasági, élelmiszeripari vállalkozások számára a közös agrárpolitika keretein belül kiírt pályázatokban, de ezek kifutása több éves is lehet, talán 2026-27-ben indulhatnak meg a kivitelezések.

Egy esetleges őszi újabb lakossági napelem pályázat kiírásán túl abban bíznak még, hogy a közepes rendszereket telepítő vállalkozások közül többen érdeklődnek majd az ESCO finanszírozású projektek iránt. Ezek lényege, hogy a beruházást önerő nélkül, az energiahatékonyság javítása és a napelemes rendszer révén elérhető rezsimegtakarításból finanszírozzák. Az ebbe belevágó cégek konstrukciótól függően 10-15 éven belül úgy tehetnek szert saját megújuló rendszerre, hogy jóformán semmi más dolguk nincs, kifizetni egy, az addig megszokott rezsiszámlánál 50-80 százalékkal kevesebb összeget – csak ennek nagyját már nem a szolgáltatónak, hanem a rendszer telepítését elvégző és finanszírozó cégnek –, és már így is megújuló energiát használhatnak.

Sokat várnak az új programtól

Biztatónak nevezte az új Napenergia Plusz Program lebonyolítását – ennek keretein belül 5 kW beépített teljesítményű napelemes rendszert, és hozzá illő 10 kWh kapacitású akkumulátoros tárolóegységet tudnak a háztartások telepíteni, egyharmad részben önerőből (egy korábbi kalkuláció szerint a pályázók gyakorlatilag ingyen jutnak a tárolóegységhez). A korábbihoz képest sokkal jobbak a tapasztalataik: “a kiírás logikus, vannak benne ok-okozati összefüggések”, és a lebonyolító Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt. (NFFKÜ)  többnyire tartja a határidőket is.

A nagy kérdés, hogy mi lesz a kifizetésekkel a választások után?

Ez már csak azért is ott motoszkálhat sokakban, mert a 2021 őszén indult napelemes pályázatnál is úgy történt, hogy az indulást követően a 2022 tavaszi választás előtti kampányidőszakban jelentettek be egy sor könnyítést a feltételekben: eltörölték a szociális alapon biztosított előnyöket, összevonták a további ütemeket, és szinte az összes jelentkezőt arról értesítették, hogy jogosult lesz a támogatásra. Aztán hosszú hónapokig néma csend, mire 2022 nyáron – közel egy évvel a kiírás után – elkezdték egyáltalán érdemben elbírálni a pályázatokat, és csak a kiírás után bő másfél évvel kezdték folyósítani az előlegeket. A lezárt projektek teljes támogatásának rendezése pedig most, a pályázat harmadik évében is akadozva halad.

A cégvezetők biztató jelként értékelik, hogy az utóbbi hetekben egymás után több, korábban már jóváhagyott, és csak kifizetésre váró 100 százalékos projekt esetében is megérkezett a támogatás. Néhány esetben a korábbi több hét helyett már csak 1-3 nap telt el a jóváhagyó értesítés és a konkrét folyósítás között. Még most is van azonban olyan projektjük, aminél tavaly októberben benyújtották a végső kifizetési kérelmet, de azóta várják az elbírálását.

Ők a több száz korábbi pályázatos projektjük 8 százalékánál – valamivel több mint 30 esetben – kapták meg még csak a közel teljes összeget, így több százmillió forintnyi tőkéjük van befagyva, ráadásul folyamatos plusz üzemeltetési költséggel is járnak pályázatos projektek: fenn kell tartani a pénzügyet, kell az ügyfélkapcsolatos, a bonyolult adminisztráció jelentős idő- és energiaráfordítással jár: “Csak a pályázatok menedzselése éveken át három teljes állású kolléga idejét vitte el,

óriási költséget égetünk el vele

– mondja Szenyán Endre, aki szerint a beragadt kintlévőséggel nem tudnak mit kezdeni a cégek: jövőbeli követelésként faktorálni nem lehet, hiszen esetleges, mikor érkezik a bevétel, és a bankok sem adnak segítséget a finanszírozáshoz: ők nagyon is tisztában vannak a kockázatokkal.

Bizalomvesztés

A folyósítások lassú beindulása sok cégnek az utolsó utáni pillanat, sokan már ott tartottak, hogy más lehetőség híján kötbéreznek, és fizetési meghagyási eljárásokat indítanak a pályázatos ügyfelekkel szemben. Hiába az állami szereplő miatt van késlekedés, a cégek a pályázókkal állnak szerződéses kapcsolatban. Ez sokszor vezet bizalomvesztéshez, ami lavinaként sodorja magával a piacot.

A cégek közben hiába fűznek nagy reményeket az NPP-hez, ha még mindig nem sikerült kimeríteni az új pályázat keretét: az Energiaügyi Minisztérium legutolsó adatai szerint nagyjából 11 ezer háztartásnak ítéltek meg eddig 45 milliárd forintnyi támogatást az összesen 75 milliárdos programban. Folyósítás azonban a minisztérium sikerkommunikációjával ellentétben még itt sem történt – legalábbis saját tapasztalataik szerint –, és ez nekik sem mindegy: közel 600 új pályázatos projektjük van.

A bizalomvesztést jele még, hogy egy közelmúltbeli, körülbelül 90 résztvevővel zajló, a napelemes támogatást csak részben érintő más témájú előadás résztvevői közül majdnem minden nyolc-kilencedik ember azzal ment oda hozzá, hogy a 2021-ben indult pályázattal kapcsolatos problémákat ecsetelje, amikkel ők maguk vagy ismerőseik megszenvedtek. “Bő 35 ezer támogatott projekt van, de a pályázók nagy része elégedetlen, és sokfelé viszi a program rossz hírét.”

Ennek eredménye az is szerinte, hogy sok elégedetlen pályázó nem hajlandó aláírni azt a nyilatkozatot – a bizonyos 8-as számú mellékletet –, ami az időközi vagy a végső kifizetés igényléséhez elvár a lebonyolító. Ennek alapvetően semmi akadálya nem lenne, hiszen működőképes, kiépített, letesztelt, lepróbált a rendszer – csak nem vette át még hivatalosan a szolgáltató, vagy az ügyfél talált valamilyen apróságot, amibe belekötött –, de a cégek ennek hiányában még tovább kénytelenek várni a pénzre. A pályázat kiírója által megfogalmazott és kizárólagosan elfogadott egyenszerződések “nem igazán védik a kivitelezők érdekeit”.

Mindezzel azonban együtt lehetne élni, ha időben jönnének a pénzek – mondja Szenyán Endre, aki figyelmeztet: az új napelemes programban is kockázat, hogy a pályázatok döntő többségét olyan 10-20-30 projektet vállaló kisebb vállalkozások vitték el, akiknek az előző pályázatban is több projektjük volt, és a késedelmes folyósítások miatt a fizetésképtelenség felé sodródnak:

Ha most nem jutnak pénzhez az előző pályázatból, akkor nem fogják tudni megcsinálni az újat sem.

Nyitóképünk illusztráció! Fotó: Kriza Márton