Középiskolai felvételi: a versenyvizsga lényege, hogy ne sikerüljön mindenkinek

„Az írásbeli felvételi célja elsősorban nem a tantárgyi ismeretek, hanem a középiskolában való eredményes tanuláshoz szükséges alapkészségek és képességek felmérése, ezért egyik feladatlap sem hagyományos tantárgyi teszt. A magasabb évfolyamok feladatsorai ugyan nagyobb arányban építenek a tanult alapismeretek alkalmazására, de a feladatok többsége a készségek és képességek mérését szolgálja” – olvasható az oktatási tárca központi középiskolai felvételiről szóló 2003-as tájékoztatásában. A szöveg tartalmán az évtizedek során és a különböző kormányok idején a közoktatásban számos elemet módosítottak, tantervek és szabályok váltották egymást, de a felvételi eljáráson és a feladatlapok jellegén érdemben nem változtattak.

Nagy a szülő felelőssége

Húsz évvel ezelőtt minden középiskola saját hatáskörben állíthatott össze felvételi feladatsorokat, ami az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának vezető magyartanára, Keisz Ágoston szerint nem volt jó rendszer, mivel a diákoknak annyiféle feladatlapot kellett kitölteniük, ahány helyre jelentkeztek. Mint mondja: „A jelenlegi felvételi eljárás, a központi feladatlapok nagyban könnyítettek ezen a helyzeten, az összeállítóinak célja pedig húsz év alatt nem változott: nevezetesen az, hogy a gyerekek magyarból és matematikából kompetenciamérő vizsgát írjanak.”

A középiskolába jelentkező negyedikeseknek, hatodikosoknak és nyolcadikosoknak a január közepén esedékes központi írásbeli vizsgát magyar nyelvből és matematikából kell megírniuk, amire 45–45 percük lesz. A feladatokra összesen 50–50 pontot lehet szerezni, ám a felvételi eljárás során nem feltétlenül csak a megírt vizsga pontszáma számít, van, ahol a tanulók általános iskolai jegyeit is figyelembe veszik, több iskolában szóbeli vizsgát is tartanak, másutt laza beszélgetésre vagy csoportos játékos foglalkozásra is behívják a jelentkezőket. Az utóbbi módszerekről az egyes intézmények saját hatáskörben dönthetnek.

„Évről évre az szokott lenni a visszatérő kritika a központi vizsgával kapcsolatban, hogy nagyon feszített a tempó, a gyerekeknek gyorsan kell döntéseket hozniuk. A feladatlapok megoldása valóban koncentrált munkát igényel”

– mondja Keisz Ágoston, aki szerint magyarból nagyon hasznos, ha valamilyen vizsgafelkészítőre jár a gyerek, akár magántanárhoz, akár valamelyik középiskola előkészítőjére.

Szerinte ez nemcsak azért lehet szükséges, hogy a gyerekek megismerkedjenek a feladatsorokkal, hanem azért is, mert így lehetőségük nyílik vizsgatechnikai szempontból is gyakorolni. „Gondoljunk a kisebbekre, a negyedikesekre, és a hatodikosokra, akik először vizsgáznak életükben. Tanácsos előre felmérniük, hogy a különböző típusú feladatok megoldása mennyi időt vesz igénybe, különösen akkor, ha izgulnak” – véli a Trefort oktatója, aki szerint a nyelvvizsgáknál sem elég önmagában az, ha a vizsgázó jól tudja az adott nyelvet, magára a vizsga jellegére, a feladattípusokra is külön készülni kell.