Több mint három éve ismerkedtem meg egy ADHD-s férfival, akinek a figyelemzavar a vezető tünete. József tudta magáról, hogy mivel küzd, és nem csinált belőle titkot. Ahogyan abból sem, hogy több kapcsolata és az első házassága is ráment arra, hogy elfelejt dolgokat, vagy időzavarba kerül és nem veszi észre, hogy már régen máshol kellene lennie, mert belefeledkezett az előző tevékenységbe. Mert amikor fókuszál, akkor minden más megszűnik, a külvilág olyan prózai elemei, mint az óra vagy az emberek. Emellett, ahogy mesélte, régebben elég impulzív is volt, extrém módon kereste az élményeket. Nehéz ilyen emberrel együtt élni?
Azt gondolom, hogy neki a legnehezebb, saját magával együtt élni. Nincs annál nyomasztóbb, amikor látod a hibáidat, de ha magadtól nem látnád, akkor már ezer veszekedésben hívták fel rá a figyelmedet. És mégsem tudsz változtatni, mert nem olyan az idegrendszered és az érzelemszabályozó rendszered.