Úgy felforgatta a dubaji csoki a pisztáciapiacot, hogy a törököknek már a baklavára se telik
8 perc
2024.12.18. 16:45
A trendi csoki egyik összetevője a pisztáciakrém, a TikTokról indult mánia pedig akkora keresletet korbácsolt neki, hogy az alapjául szolgáló magvak – amúgy épp csökkenőben lévő – ára meredeken nőni kezdett, nem kis részben a török piacon hirtelen megjelent spekulánsoknak köszönhetően. A pisztáciafarmerek örülnek, a török fogyasztók meg csak a fogukat szívják az új lendületet kapó élelmiszer-infláció miatt.
Mondunk egy nem túl meglepő fejleményt: a dubajicsoki-hisztéria nemcsak az édességfogyasztási és -készítési szokásokat forgatta fel, de a pisztáciapiacot is. A magvak nagykereskedelmi ára ugyanis épp csökkenőben volt, és a mostani szezon nagyon bő termése miatt még további csökkenés nézett ki, de a TikTokról a hódító útjára indult édesség miatt a trend decemberre élesen megfordult. (A puha, pisztáciás agymosás hátteréről itt írtunk bővebben.)
A korábbi alacsony árakat az okozta, hogy a világpiacon épp nagy a pisztáciabőség. A mostani árfelszökés mögött viszont azért nem elsősorban az áll, hogy a dubajicsoki-őrület miatt annyival többet kezdtünk el fogyasztani a magvakból készült krémből, hogy most már hiány van az alapanyagból, és versengeni kell a megmaradt készletekért, hanem az, hogy a csokiláz hatására az egyik fontos piacon megjelentek a spekulánsok.
Épp túltermeltek, erre tessék
A globális pisztáciafogyasztás alapból is gyorsan nő, annál gyorsabban már csak a globális pisztáciatermelés bővül. Olyannyira, hogy az amerikai The Packer című zöldség-gyümölcs szaklap október végén már azt a kérdést tette fel, hogy vajon a kereslet idén tartani tudja-e a lépést a kínálattal. A számok valóban látványosak:
a világ össztermése a 2013/14-es szezon 590 ezer tonnájáról tíz év alatt 1,12 millió tonnára nőtt, a mostani, 2024/25-ös szezonra pedig még ennél is több pisztáciát jósolnak.
Mindeközben ropogtatunk is rendesen, az amerikaiak a 2019/20-as évben megelőzték fogyasztásban az addigi vezető Törökországot és Európai Uniót, és az utóbbi években iszonyúan berobbant Kína is. Utóbbi piacon épp az amerikai pisztáciatermesztők szövetségének reklámhadjárata győzedelmeskedett, amely az ott a héjnyílás formája miatt „mosolygós magvaknak” nevezett csonthéjas gyümölcs kedvező egészségügyi hatásait hangsúlyozta.
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium adatai szerint az utóbbi évtized pisztácialáza ellenére is rendre jelentős készlettöbblettel zártak a nagy termesztőországok, a maradékok mennyisége az elmúlt négy évben együttvéve 170-200 ezer tonna között szórt. Az októberi világmérleg: 1,12 millió tonna termés, 209 ezer tonna készlet. Nem csoda, hogy október végén egy ültetvényes arról beszélt a The Packernek, hogy a nyers pisztácia fontonkénti (egy font 0,45 kiló) ára 4,50 vagy 5 dollárról 3,30 dollárra süllyedt.
Amerika a világ pisztáciaellátásában a megkérdőjelezhetetlen vezető: Kalifornia állam ültetvényei hozzák a globális termelés 63 százalékát, és ami itt megterem, annak 80 százaléka exportra megy. Még sincs elég súlya ahhoz az USA-nak, hogy az árgörbéit a teljes piac lekövesse: hiába van a harmadik legnagyobb globális termelő Törökországban is készletbőség, az ottani árak novemberben hirtelen kilőttek – és el is érkeztünk a világot a saját képére formáló dubaji csokihoz.
Nemrég még tüntettek, most a pénzt számolják
A török pisztáciapiac néhány hónap alatt a feje tetejére állt. Szezon elején a jó termés miatt annyira alacsonyak voltak az árak, hogy a gazdák tiltakozásul demonstráltak. December közepén viszont már arról írt a helyi gazdasági sajtó, hogy
a pisztácia ára 20 nap leforgása alatt 30 százalékkal emelkedett,
szóval a gazdák megnyugodhattak, és helyettük mások idegeskedhetnek. A Dünya című üzleti lapnak nyilatkozó Ahmet Polat, a Nizip Pisztácia Szövetkezet elnöke szerint a hirtelen ármegugrás egyik egyértelmű oka az export növekedése, a másik meg a dubaji csoki.
Az export persze azért is növekedett, mert egyre több országban kezdték el gyártani a trendi édességet. A hóbortnak köszönhetően Törökország csak 2024 első felében majdnem 12 ezer tonna pisztáciát vitt külföldre, ami majdnem annyi, mint amennyit egész 2023-ban exportáltak, amikor még nem volt dubajicsoki-mánia. Igaz, tavaly a pisztáciatermésük is szegényes volt.
A trend a pisztáciakivitel mellett a várakozások szerint a török gyártmányú csokik exportját is meg fogja dobni. A Hürriyet cikke szerint a szakma a külföldre irányuló szállítások volumenének 3-4 százalékos emelkedésére számít, a belföldi fogyasztásban pedig 5-6 százalékos növekedést prognosztizálnak a TikTok-trend hatására. Törökország évi 470 ezer tonna csokit gyárt, ebből 150 ezer tonna megy exportra, a hazai éves csokifogyasztás pedig 2,5 kiló fejenként, szóval innen nőnek tovább a számok.
Azt, hogy a csokira a török fogyasztók is rácuppantak, a helyi média beszámolói is megerősítik: ott is hosszú sorok kígyóznak a TikTok-csokit árusító helyek előtt. És így persze a belföldi pisztácia-felhasználás is elkezdett a dubaji csoki felé elkanyarodni: az Ülker nevű török édességipari nagyvállalat pár hete 50 tonna pisztáciát vásárolt fel azzal a céllal, hogy abból legyártsa a saját dubajicsoki-verzióját.
Pedig alapból az áraknak nagyban csökkenniük kellene, mivel Törökországban az előrejelzések szerint most aztán tényleg pisztácia-aranyév jön. Az előző, időjárás tépázta, szegényesebb szezon után konkrétan az elmúlt 50 év legnagyobb termését várják, 175 ezer tonna után akár 400 ezer tonnát is. Ezzel a törökök megelőznék Iránt, és a második legnagyobb termelőként sorolnának be a ’23/24-ben 675 ezer tonnát produkáló USA mögé. Ilyen kilátások ellenére tartunk most ott, hogy
az első osztályba sorolt pisztácia ára a szezon eleji 950 líra per kilóról (10 600 forint) kicsit több mint két hét alatt 1350 lírára (15 ezer forint) ugrott, a kevésbé minőségi, héjastul árult baklavapisztácia ára pedig a kilónkénti 250-320 líráról (2800-3600 forint) 500 lírára (5600 forint) nőtt.
Megjöttek a spekulánsok
A pisztácia árát Törökországban nemcsak az nyomja fel, hogy egyre nagyobbak a megrendelések, hanem az is, hogy már vannak, akik a dubajicsoki-lázra lecsapva direkt a kínálat szűkítésére játszanak, hogy így még jobban megdrágítsák a terméket, és egy későbbi eladással még nagyobbat tudjanak kaszálni. A Mundus Agri november eleji jelentése szerint a török pisztáciakészlet három évre is elég lehet, az exportőrök mégis arról panaszkodtak, hogy képtelenség volt a piacon pisztáciát találni – az ármanipulációs manőverek befagyasztották a kereskedést.
Mehmet Ali Taşdemir, a Baklava és Desszertgyártók Szövetségének (BAKTAD) elnökségi tagja szintén november elején azt nyilatkozta, hogy
a pisztácia árát a megelőző másfél hónapban mesterségesen dagasztották fel, mert a dubaji csokoládé iránt támadt extra érdeklődést kihasználva „ágazaton kívüli szereplők” jelentek meg a piacon.
Arról is beszélt, hogy az ő raktáraik még mindig „csurig vannak telve” pisztáciával, és – talán a török kormánynak címezve – hozzátette: „egy kérésünk van, ne adjunk lehetőséget az opportunistáknak, azoknak, akik a pénzüket a készletfelhalmozásba fektetik be”.
Az átlagos töröknek már baklavára se telik
A pisztácia áremelkedése természetesen a csonthéjast intenzíven használó török cukrászipar egészében is drágulást hozott. Erről már a BAKTAD elnöke, Mehmet Yıldırım beszélt. Azt mondta,
a baklava, a künefe és más népszerű helyi sütemények inputköltsége akár 50 százalékkal is megemelkedhet a dubaji csoki miatt.
Szerinte a drágulás a török cukrászok főszezonját jelentő újév idején is meghatározó lesz, sőt egészen addig tart a derbi, amíg az emberek meg nem unják a TikTok-csokit.
A török fogyasztók étvágya változik, a vásárlóereje pedig csökken. Az Arabian Gulf Business Inside beszélt egy török cukrásszal, aki azt mondta, általában a hagyományos desszerteket keresik náluk az emberek, most viszont az igények megváltozása miatt nagyban át kellett állniuk a dubaji csoki gyártására, a baklava és társai rovására. Ami baklavát még legyártanak, annak is meg kellett emelni az árát a megdrágult pisztácia miatt. És miközben a kereslet változására reagálva kevesebbet, de drágábban sütnek a legismertebb török desszertből, annak eladásai is pár hét alatt 40 százalékkal zuhantak be.
Úgy tűnik tehát, hogy a törökök többsége inkább a drága TikTok-csokit választja, ami miatt viszont minden egyéb édességnek felment az ára. Így aztán más édességre nem is nagyon telik már nekik. Az AGBI több hétköznapi vásárlót is megszólaltatott, az egyikük szerint a pisztácia már luxustermékké vált, és már nem olyasvalami, amit az egész török nép megengedhet magának. „Szomorú, de nem ehetjük meg a pisztáciát, amit mi magunk termeltünk meg” – mondta. Egy másik vásárló még drámaibban fogalmazott, azt mondta, a törökök többségét megfosztották a pisztácia ízétől.
Mindeközben a török infláció továbbra is elképesztő mértékű, az élelmiszer-inflációt is beleértve. Az élelmiszerek ára novemberben 2023 novemberéhez képest 48,5 százalékkal nőtt, de úgy, hogy a 2022 novemberéről 2023 novemberére számolt élelmiszer-infláció 67 százalékos volt, a még egy évvel korábbi pedig 102,5 százalékos. Így persze már nem is annyira durva az a mostani pisztáciadrágulás.
–
A hvg360 tartalma, így a fenti cikk is, olyan érték, ami nem jöhetett volna létre a te előfizetésed nélkül. Ha tetszett az írásunk, akkor oszd meg a minőségi újságírás élményét szeretteiddel is, és ajándékozz hvg360-előfizetést!