Úgy felforgatta a dubaji csoki a pisztáciapiacot, hogy a törököknek már a baklavára se telik

8 perc

2024.12.18. 16:45

2024.12.18. 20:57

A trendi csoki egyik összetevője a pisztáciakrém, a TikTokról indult mánia pedig akkora keresletet korbácsolt neki, hogy az alapjául szolgáló magvak – amúgy épp csökkenőben lévő – ára meredeken nőni kezdett, nem kis részben a török piacon hirtelen megjelent spekulánsoknak köszönhetően. A pisztáciafarmerek örülnek, a török fogyasztók meg csak a fogukat szívják az új lendületet kapó élelmiszer-infláció miatt.

Mondunk egy nem túl meglepő fejleményt: a dubajicsoki-hisztéria nemcsak az édességfogyasztási és -készítési szokásokat forgatta fel, de a pisztáciapiacot is. A magvak nagykereskedelmi ára ugyanis épp csökkenőben volt, és a mostani szezon nagyon bő termése miatt még további csökkenés nézett ki, de a TikTokról a hódító útjára indult édesség miatt a trend decemberre élesen megfordult. (A puha, pisztáciás agymosás hátteréről itt írtunk bővebben.)

A korábbi alacsony árakat az okozta, hogy a világpiacon épp nagy a pisztáciabőség. A mostani árfelszökés mögött viszont azért nem elsősorban az áll, hogy a dubajicsoki-őrület miatt annyival többet kezdtünk el fogyasztani a magvakból készült krémből, hogy most már hiány van az alapanyagból, és versengeni kell a megmaradt készletekért, hanem az, hogy a csokiláz hatására az egyik fontos piacon megjelentek a spekulánsok.

„Jobb lett volna egyben, rágás nélkül lenyelni az egészet” – kipróbáltuk a házilag készített és a bolti dubaji csokit

Gyerekjáték, de a végeredménytől se várjunk sokat – nagyjából így foglalhatjuk össze a házi dubajicsoki-kísérletünket, amelynek az eredményét a boltban kapható verzióval is összekóstoltuk. Az élmények vegyesek, és sajnos a mindent elsöprő imádatot sem sikerült jobban megértenünk.

Épp túltermeltek, erre tessék

A globális pisztáciafogyasztás alapból is gyorsan nő, annál gyorsabban már csak a globális pisztáciatermelés bővül. Olyannyira, hogy az amerikai The Packer című zöldség-gyümölcs szaklap október végén már azt a kérdést tette fel, hogy vajon a kereslet idén tartani tudja-e a lépést a kínálattal. A számok valóban látványosak:

a világ össztermése a 2013/14-es szezon 590 ezer tonnájáról tíz év alatt 1,12 millió tonnára nőtt, a mostani, 2024/25-ös szezonra pedig még ennél is több pisztáciát jósolnak.

Mindeközben ropogtatunk is rendesen, az amerikaiak a 2019/20-as évben megelőzték fogyasztásban az addigi vezető Törökországot és Európai Uniót, és az utóbbi években iszonyúan berobbant Kína is. Utóbbi piacon épp az amerikai pisztáciatermesztők szövetségének reklámhadjárata győzedelmeskedett, amely az ott a héjnyílás formája miatt „mosolygós magvaknak” nevezett csonthéjas gyümölcs kedvező egészségügyi hatásait hangsúlyozta.

Lázár János vett egy dubaji csokit Orbán Viktornak, „hogy tudja, mi az”

A miniszterelnök ezután egy gyerek hátán aláírt egy nemzeti színű szalagot.

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium adatai szerint az utóbbi évtized pisztácialáza ellenére is rendre jelentős készlettöbblettel zártak a nagy termesztőországok, a maradékok mennyisége az elmúlt négy évben együttvéve 170-200 ezer tonna között szórt. Az októberi világmérleg: 1,12 millió tonna termés, 209 ezer tonna készlet. Nem csoda, hogy október végén egy ültetvényes arról beszélt a The Packernek, hogy a nyers pisztácia fontonkénti (egy font 0,45 kiló) ára 4,50 vagy 5 dollárról 3,30 dollárra süllyedt.

Amerika a világ pisztáciaellátásában a megkérdőjelezhetetlen vezető: Kalifornia állam ültetvényei hozzák a globális termelés 63 százalékát, és ami itt megterem, annak 80 százaléka exportra megy. Még sincs elég súlya ahhoz az USA-nak, hogy az árgörbéit a teljes piac lekövesse: hiába van a harmadik legnagyobb globális termelő Törökországban is készletbőség, az ottani árak novemberben hirtelen kilőttek – és el is érkeztünk a világot a saját képére formáló dubaji csokihoz.