Dubajicsoki-pszichózis: az emírség puha, pisztáciás agymosása
A sport után a csokoládé lett az Egyesült Arab Emírségek új eszköze, amivel eltakarja a szemünk elől az emberi jogok tiprását, vélik a TikTokról indult édességdivat kritikusai. Tény, hogy a pisztáciakrémes-pirított tésztás csemege mindent leuralt, akkora trend lett, hogy már csempészik is, például Magyarországon át. Németország és Ausztria már teljesen letérdelt a divat előtt, pedig hamarosan akár be is tilthatják a dubaji csoki nevet.
Épp a karácsonyi szezonra ért csúcsára a nyugati világban a dubajicsoki-mánia, most már az sem tud elugrani a küllemre – kollégámat idézve – a szalmával kevert epehányásra emlékeztető kutyulékkal töltött táblacsokik elől, akinél szitokszó a TikTok. Kellett hozzá azért átfutási idő: az egész lavinát elindító videó, melyen egy influenszer élvezettel ropogtatja el a kamerának a csemegét, még 2023 decemberében került fel a közösségimédia-platformra.
Bár a rendszeres TikTok-felhasználók már hónapokkal ezelőtt tudták, mi ez a tahinis pisztáciakrémmel és pirított török cérnametélttel megtömött csoki, Magyarországon nagyjából a novembert jelölhetjük meg az áttörés hónapjának. Akkor kezdett el igazán pörögni a hagyományos médiában is a dubaji csoki szókapcsolat, olyannyira, hogy a hónap 11. napján már az MTI is beszámolt róla: Jakabfi Dávid patissier-t idézték, aki szerint a dubaji csoki eladása idén akár a bejglit is megelőzheti itthon.
A csokifajtát akkor már a közkézen forgó, elég egyszerű recept alapján a hazai cukrászdák is készítették, időközben pedig a legnagyobb élelmiszerláncokban is megjelent, az Auchanban, az Aldiban és a Lidlben is bekerül a választékba, utóbbi üzletnél ráadásul mennyiségi korlátozással, vevőnként legfeljebb két tábla vásárolható belőle. A nemzetközi trendeknek megfelelően jó drágán adják mindenütt, az Aldiban 90 gramm 1499 forint, a másik két üzletben 100 gramm 2499.
Az otthoni dubajicsoki-gyártás nagy ideje is most jött el. Akinek a boltban már nem jut belőle vagy, egyszerűen nem akar rá ennyi pénzt kiadni – vagy kis/tinédzser gyereke van, választása pedig nincs –, most a konyhában kotyvasztja az édességet. Feltéve, ha van türelme levadászni azt a pár hozzávalót, mert most épp az sem sima ügy: kollégánk bevásárlókörútja váratlanul hosszúra nyúlt, több boltban széttárták a kezüket az eladók azzal, hogy a szükséges alapanyagokat már lerabolták más vásárlók. Végül azért csak el tudott készülni a HVG saját dubajicsokija, és azzal együtt, hogy annyira durván ropogott benne a tészta, ahogy talán még a nepáli patkánycurryben sem ropog a rágcsálócsont, összességében a szerkesztőségi ítélet nagyjából az volt, hogy a csoki nem jó, de nem is tragikus.
A hiány dagasztotta őrület
Mára már valószínűleg minden érdeklődő számára ismert, hogy ezt a típusú csokoládét 2021-ben találta ki a brit–egyiptomi származású, akkor már évek óta Dubajban élő, foglalkozását tekintve akkor még egyáltalán nem cukrász Sarah Hamouda. Elmondása szerint egy desszertbe akart önteni mindent, amit akkor kívánt meg, amikor második gyerekét várta. A csokit viszont már egy valódi, profi cukrászséf, a filippínó Nouel Catis Omamalin dolgozta ki. Ketten még a feltalálás évében megalapították a FIX Dessert Chocolatiert, a rá következő évben pedig abszolút kis volumenben, kézműves módszerrel megindult a gyártás is (más töltött csokikat is gyártanak, csak azokból nem lett TikTok-sláger). Omamalin még abban az évben kiszállt a FIX-ből. 2023 decemberében pedig jött a már említett TikTok-videó.
A virális videó mellett az dagasztotta ekkorára a dubajicsoki-őrületet, hogy az eredeti terméket a gyártótól kizárólag Dubajban lehet kapni, még hivatalos viszonteladója sincs. Boltokba ott se kerül, a Deliveroo futáralkalmazáson keresztül lehet rendelni belőle, az árusítás napi kétszer nyílik meg, nyilván minden tábla egyből elkel.
Az egyébként “Can’t get Knafeh of it” (szójáték, Hamouda egyik kedvenc gyerekkori desszertjére, a krémsajtos-pisztáciás-pirított tésztás künefére utal, magyar jelentése kb.: nem bírok betelni vele) néven futó eredeti dubaji csoki marketingjét is teljes egészében rábízták az influencerekre. Úgy értve, hogy állítólag nem fizettek nekik sem, ez az egész mánia organikusan fejlődött. Hogy ezután mindenki akart belőle, de csak nagyon kevesek tudták tényleg kipróbálni, az indította el az otthoni csokibarkácsolási trendet is, aminél jobb reklám aligha kell. Persze ennek a hiánynak köszönhető az is, hogy ahol mégis kapható valamilyen formában, ott fixen aranyáron adják.
Csokiwashing
A divathullám kritikusai nem győznek amellett érvelni, hogy itt valójában a sportwashing és a greenwashing után épp csokiwashing történik, vagyis: egy elnyomó arab rendszer az emberi jogok ottani kétségbeejtő helyzetéről és a helyi vagyon környezetszennyezésre alapozásáról próbálja elterelni a figyelmet, kifinomult marketingstratégia keretében most épp azzal, hogy exkluzív/luxus/mesés édességgel hódítja meg (újra) a Nyugatot.
Az influenszerekre nyugodtan bízhatnak ilyesmit: az odavonzott nyugati tartalomgyártóknak influenszengedélyt kell szerezniük. Ez egyfajta munkavállalási engedély a közösségi médiás arcoknak, amely lehetővé teszi, hogy pénzt keressenek a tartalomgyártásukkal, ugyanakkor arra kötelezi őket, hogy csatornáikon kizárólag pozitív színben tüntessék fel Dubajt. Ez a dubajicsoki-ropogtatós videókkal teljesül is, azok alapján nincs jobb dolog a világon, mint megenni a FIX termékét.
Bár a FIX csokimanufaktúra története az eddigi ismeretek szerint egyáltalán nem ilyen körmönfontan indult, tény, hogy Hamouda már együttműködik a királyi családdal. Szeptemberben rukkolt elő a FIX a Hamdan bin Mohammed Al Maktoum dubaji trónörökös és védelmi miniszter közreműködésével készült (vagyis az ő ízlése mentén összeállított) új, halvával töltött csokijával. Ezt a FIX még a Deliveroo-n keresztül sem értékesíti, Hamdan kapott belőle egy rakománnyal, és a királyi család partnerei kapják meg ajándékként.
Németország elesett
A dubaji csoki Európa-szerte dübörög, a hétköznapi cukrászatok mellett a fine dining is meghajolt előtte, Jeremy Bockel neves francia cukrász saját interpretációját október végén mutatta be a Salon du Chocolat édességexpón. De a leglátványosabban talán Németországot gyűrte maga alá a dubajicsoki-láz. Egyrészt ott is minden élelemes édességipari dolgozó rárepült a trendre, és helyi tudósítások szerint mindenki agyonkeresi magát rajta. Másrészt a Lindt is beleállt a hiány általi őrületkeltésbe, nagy sikerrel.
A svájci cég is elkészítette a saját verzióját a csokira, de Németországnak első körben csak ezer táblát gyártott belőle, amelyeket tíz nagyváros Lindt-márkaboltjában árusított, vagyis egy üzletbe csak 100 tábla került. Mindegyik tábla számozott volt, 150 grammos, 15 euróért adták. Természetesen ez azzal járt, hogy már nyitás előtt jóval sor kígyózott az üzletek bejárata előtt. Hogy még exkluzívabb legyen az élmény, a márkaboltok minden dubajicsoki-vásárlónak ott helyben külön, névre szóló oklevelet állítottak ki, akiknek pedig már nem jutott belőle, azokat frissen, helyben készített dubajicsoki-bonbonnal vigasztalták. Ugyanez megy most már Ausztriában is, hozzánk legközelebb a bécsi opera melletti Lindt-üzletben.
A németországi sorbanállók a Fortune tudósítójának arról vallottak, hogy ha ezt valaki megveszi 15 euróért (6 ezer forintért), akkor a neten akár 100 euróért (41 ezer forintért) is talál rá vevőt. de az eBayen 300 eurós (122 ezer forintos) ár se ritka. Nemrég arról is cikkeztek, hogy Dél-Afrikában 20 ezer forintnyi randért árultak egy tábla (nem Lindt) csokit, a Fülöp-szigeteken meg 12 ezer forintnyi dollárért, de ezek a 300 euróhoz képest semmi árak.
Csokibűnözés
A németek és az osztrákok mániája akkora, hogy beindult az országokat célzó csokibűnözés is. Mi is hírt adtunk arról, hogy egy csempészduó Törökországból indulva Magyarországon keresztül akart a furgonjába rejtve rengeteg trendicsokit átvinni Ausztriába, az osztrák határőrök fogták meg őket. Kétszer is: előbb októberben, majd novemberben állították meg őket, a két akcióban összesen 2540 darab 200 grammos csokit vittek volna, amelyek összértékét az osztrák pénzügyminisztérium 52 ezer euróra, vagyis 21,5 millió forintra tette (ez nagyjából összhangban van a csoki magyarországi áraival). A több mint fél tonna csoki átcsempészésének kísérletéért az elkövetőknek büntetésből az importvám kétszeresét, 4000 eurót kellett megfizetniük.
Egy másik esetben “csak” 45 kiló – 243 doboz – dubaji csokit akartak átvinni a határon, illetve ebben az esetben az még sikerült is. Egy Svájcból indult, Dortmundba tartó furgont kapcsoltak le november elején Baden-Württemberg tartományban, az A5-ös autópályán Weilnél. A sofőr ellen adócsalás gyanújával nyomoznak, de valamivel kevesebb, mint 920 eurónyi vám megfizetése után őt is útjára engedték.
Nemcsak a csempészek látták meg a fantáziát a trendben, de az online csalók is. Egy amerikai lap újságírója arról számolt be, hogy a FIX eredeti termékét kutatva rábukkant egy webshopra, amely látszólag a dubaji csokimanufaktúráé volt, és rendelni is lehetett rajta. Eleve gyanús kellett, hogy legyen, hiszen az eredeti termék csak Dubajban kapható, de akkor vált végképp biztossá, hogy csaló webshoppal van dolga, amikor a szájt közölte vele, hogy az USA-ba való kiszállításhoz legalább 10 táblacsokit kell rendelni, fizetni pedig csak Apple ajándékkártyával vagy ATM-es készpénzbefizetéssel lehet. Nem lett belőle rendelés.
Meddig lehet dubaji csoki a dubaji csoki?
A divathullámhoz kapcsolódó egyik új fejlemény, hogy egy németországi kiskereskedő be akarja perelni a Lindtet, a Lidlt és az Aldit is, mondván, átverik a vásárlókat, amikor dubaji csokiként árulják a termékeiket. Az Andreas Wilmers nevű kereskedő természetesen azért fenyegeti jogi lépésekkel a nagyvállalatokat – a Lindt már meg is kapta figyelmeztető levelét -, mert ő maga valóban Dubajból importálja a dubaji csokit, amit kisboltjában árul. Azt mondja, mindenkinek elküldi majd a levelet, aki dubaji csokit ír a terméke csomagolására, anélkül, hogy az valóban Dubajból származna.
Wilmers szerint az emberek joggal várják el, hogy amit dubaji csokiként reklámoznak, az ott is készüljön, mert a termék ebből a szempontból olyan, mint a különleges aacheni mézeskalács. Azt mondja, ha a dubaji csoki is egy általános kategóriamegjelölés lenne, akkor az aacheni mézeskalácsnak is annak kéne lennie – de nem az. Az importőr attól tart, a nagy cégek tönkreteszik a termék hírnevét, mert lehet, hogy a boltban kapható, másutt készült másolatverzió nem finom.
A kiskereskedő az Aldit külön is kiemelte, az ő december közepétől kapható “Alyan Dubai Chocolate” termékén a csomagolás még azt is hirdeti, hogy az kézműves dubaji termék. Vagyis a szöveg azt sugallja, hogy a tábla kézzel készül Dubajban, ami elég kevéssé valószínű. Ez lehetséges, hogy már megtévesztő reklámnak minősül, és ha ezt ítéli a fogyasztóvédelem, akkor kártérítési pert is lehet indítani a boltlánc ellen.
A dubajicsoki-vita kérdése tehát az, hogy a megnevezés jogosulatlan eredetmegjelölésnek vagy megengedett fajtamegjelölésnek minősül. A német RND-nek nyilatkozó jogász arra hajlik, hogy a dubaji csoki inkább eredetmegjelölés, a Lindt viszont azt válaszolta a lap megkeresésére, hogy a kifejezés “a tipikus pisztáciás kadayif töltelékkel ellátott csokoládé fajtaneve, és nem a Dubajból származó csokoládéé.” Ezt majd a bíróság eldönti, ha Wilmers tényleg perre viszi az ügyet.
Ha a FIX esetleg nem is akar ilyesmivel foglalkozni, az Egyesült Arab Emírségek akár dönthet is úgy, hogy magához ragadja a kezdeményezést, és eredetvédetté teheti a dubaji csokit. Az Emírségek ugyan nem tagja az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni megállapodásnak, amely a névhasználatot védi az ország, régió, vagy település nevén ismert termékek esetében – de így is van egy lehetősége. A Deutsche Welle szerint elvileg regisztrálhatják a dubaji csokit a joghatósága alá tartozó földrajzi eredetmegjelölésként, és ha ez megvan, akkor már folyamodhatnak az EU-hoz védettségért.
De addig is Dubajról szól az egész karácsonyi szezon. Németországban dubaji gofrit, dubaji pralinét, dubaji palacsintát is kapni az ünnepi vásárokon, az USA-ban pedig már dubaji csokis jégkrémet, cupcake-et, milkshake-et és croissant-t is árulnak. Kanadában pedig másként is híre ment az édességnek: december elején vissza kellett hívni a boltokból az Oasis Treasures nevű brand saját dubaji csokiját, mert a tábláknál felmerült a szalmonellafertőzés veszélye.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
