Annie Jacobsen: Nem számít, hogy kezdődik az atomháború, megsemmisüléssel végződik
Az első nukleáris töltetet hordozó interkontinentális ballisztikus rakéta kilövését követően a világ megsemmisülése kódolva van – a feltartóztathatatlan armageddon folyamatát vezeti le pillanatról pillanatra új könyvében az amerikai író-újságíró.
Egy évtizeden át dolgozott az Atomháború című könyvén. Mi tartott ennyi ideig?
Az 51-es körzet titkairól szóló könyvem óta kapcsolatban állok az amerikai hadsereg magas rangú és beosztású tisztviselőivel, az elnökökhöz közeli befolyásos politikai szereplőkkel, a CIA és a Pentagon embereivel. A nemzetbiztonságról szóló beszélgetésekben gyakran előkerült a nukleáris fegyverek témája. Hányszor hallottam tőlük, hogy bárcsak a tudomásomra hozhatnák, mit tettek a harmadik világháború kitörésének elkerülésére!
A könyv nagy részét a Covid-járvány alatt írtam, és sok forrásom megerősített abban, hogy a téma azért is fontos, mert a közvélemény megfeledkezett róla. Lendületet adott az íráshoz, amikor Donald Trump előző elnöksége idején Észak-Koreával összefüggésben ismét előkerült a retorikában az atomháború, és komolyan foglalkoztatni kezdett, mi történik, ha a kölcsönös elrettentés elve kudarcot vall.
Az emberiség nukleáris fegyverek általi megsemmisülése mentálisan és érzelmileg felkavaró téma. Hogyan küzdött meg ezzel a helyzettel kutatása során?
Először is el kellett fogadnom a megrendítő tényt, hogy a globális atomháború és az utána bekövetkező nukleáris tél több mint ötmilliárd ember halálához vezet, és hogy Nyikita Hruscsovot idézzem, a következő háborúban a túlélők majd irigyelni fogják a holtakat. Riporterként leginkább azt tartottam feladatomnak, hogy ennek a drámáját közvetítsem az emberek józan belátására alapozva úgy, hogy ne keltsek bennük félelmet a tények mellett a megértést ellehetetlenítő szakzsargonnal. Közérthető nyelven akartam beszámolni az atomháború drámájáról, ahogyan a forrásaim is nyilatkoztak róla, és ami rádöbbentett, hogy ez a téma nemcsak a beavatottaké, hanem mindannyiunkat érint, és közösen is kell megoldást találnunk rá.
Könyvében Észak-Koreából elindítják washingtoni célponttal a nukleáris töltetet hordozó interkontinentális ballisztikus rakétát, ami a totális nukleáris háború kirobbanásához vezet. Miért ezt a forgatókönyvet mutatta be?
Richard Garwinnal folytatott egyik beszélgetésemben hasonló kérdést tettem fel az atomháború kirobbanásának legvalószínűbb lehetőségéről. Garwin készítette el Teller Edének az első termonukleáris bomba terveit, és Eisenhower óta nem volt olyan amerikai elnök, akinek ne adott volna tanácsokat a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatban. Őt leginkább egy nukleáris arzenállal rendelkező ország nihilista vezetőjének a személye aggasztotta, akit nem érdekel, hogy tettei nyomán mi történik a világgal. Úgy értelmeztem, ez a személy Észak-Korea vezetője lehet.
Mi venne rá még egy ilyen kiszámíthatatlan vezetőt is arra, hogy elindítsa az emberiség teljes pusztulásához vezető folyamatot? Félelem? Paranoia? Tudatlanság? Vagy ezek mind együtt?