Ha úgy érzi, hogy extrém drágulás volt a mozikban, nézze meg az állatkerti jegyárakat

Már a pénztárnál csillagokat láthat, aki moziba vált jegyet mostanában: az átlagos árak a 3 ezer forintos lélektani határ körül mozognak. Akad filmszínház, ahol már fölötte, akad, ahol – még – alatta. Ez egy normál felnőttjegy ára, a speciális formátumú (például 3D-s) vetítéseket még drágábban mérik. És persze ha a néző ételt, italt is fogyasztana a filmhez, a büfében újra mélyen a pénztárcájába nyúlhat. Mindent összevéve egy többfős társaság vagy egy család számára a mozizás igencsak zsebbe vágó, akár több tízezer forintos mulatság, különösen a fővárosi multiplexekben.

A drágulás jelentős, egy jegy már csaknem kétszer annyit kóstál, mint 2019-ben, a koronavírus-járvány előtti utolsó évben. Látványos is, hiszen a mozi az egyik legnépszerűbb társas-kulturális szabadidő-eltöltési forma. Kiemelkedőnek azonban nem mondható, ha a hasonló szórakozási lehetőségekhez (színház, múzeum, állatkert – amelyeket a KSH is figyel, az adatokat lásd alábbi ábránkon) viszonyítunk. A fizetésekhez mérve sem látszik, hogy a moziárak elszabadultak volna, a nettó havi átlagkereset ma ugyanúgy nagyjából 150 darab jegyet ér, mint 2019-ben.

Az extrém moziinfláció a tényadatok alapján inkább egyfajta inflációérzékelési jelenség: a vásárlók gyakran a ténylegesnél nagyobbnak vélik az árak emelkedésének ütemét, különösen ha gyakran fogyasztott, népszerű termékekről vagy szolgáltatásokról van szó. A magyar lakosság inflációszenzitivitása pedig különösen magas, miután az árak emelkedésének üteme hosszú hónapokon át kenterbe verte egész Európáét.

A mozgókép még az idei áremelések után is az olcsóbb szórakozási lehetőségek közé tartozik. Ráadásul minden filmszínháznak vannak kedvezményes ajánlatai, és ezekre egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek. A jegyáremelést a moziüzemeltetés költségeinek emelkedése indokolja – szögezi le Buda Andrea, a piacvezető Cinema City pr- és marketingigazgatója.