Sánta Szabolcs Miklós ügyvéd: Win-win szituáció lenne, ha a Magyarországon vádolt antifákat Németországban ítélnék el
Nem csitul a két évvel ezelőtti antifaügy gyanúsítottjai körüli botrány, de hiába támadják sokan az időközben EP-képviselői mandátumot szerzett Ilaria Salist és társait, kicsi a valószínűsége, hogy a feltételezett elkövetők többsége ellen Magyarországon járjanak el, és itt rójanak rájuk ki büntetést. Ez másképp lehetne, ha Magyarországon nem lennének olyan rosszak a börtönkörülmények, mint amilyenek. Vélemény.
Fideszes politikusok rendre habosítják az ún. antifaügyet, először Kocsis Máté szólította fel Németországot egy Facebook-posztban, hogy adja át a magukat önként feladó gyanúsítottakat, majd Rétvári Bence sajtótájékoztatott a rendőrség prominenseivel arról, hogy drónokkal fogják biztosítani a kitörés napi náci felvonulást. Legutóbb Kovács Zoltán posztolt az X-re Ilaria Salist rácsok mögött ábrázoló karikatúrát. Két éve történt az eset, amiért eljárás indult az antifa aktivisták ellen, így érdemes áttekinteni, hogy is áll az ügy és mi félnivalója van az elkövetőknek, ha van egyáltalán.
Kevéssé ismert tény, hogy az olasz hatóságok tavaly a Magyarország által kibocsátott európai elfogatóparancs alapján eljártak az egyik olasz állampolgárságú gyanúsított ellen, de végül nem adták át Magyarországnak. Ez azért lényeges, mert az EU tagállamai között szoros igazságügyi együttműködés van. Éppen ezért az európai elfogatóparancs (EEP) alapján történő átadás szinte automatikus, nagyon ritka az, amikor erre nem kerül sor, és főleg ritka, hogy olyan indokokra hivatkoznak, amelyek ebben az ügyben is felmerültek. Az olasz bíróság szerint ugyanis – egyebek között – komoly esély lett volna arra, hogy a gyanúsított alapvető jogai sérülnek a magyarországi átadással. A bíróság az EU Alapjogi Chartájának 4. cikkére hivatkozott, miszerint senkit sem lehet kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni – márpedig az érintettet Magyarországon ez fenyegetné.
Ennél talán ismertebb, hogy tavaly a német hatóságok viszont átadtak egy másik gyanúsítottat Magyarországnak ugyancsak az EEP alapján. Ezzel kapcsolatban mondta ki a múlt héten a német alkotmánybíróság – ahogy arról hvg.hu is hírt adott –, hogy az átadás jogellenes volt. A testület nagyon hasonló indokokat hozott fel, mint amilyenekre az olasz bíróság is hivatkozott az előző esetben.
Szintén kevéssé ismert, hogy egy feltételezett elkövetőt a francia hatóságok fogtak el, vele kapcsolatban jelenleg folyik a kiadatási eljárás, de legjobb tudomásom szerint ebben az eljárásban is felmerült potenciális veszélyként a Charta 4. cikkének megsértése.
Van-e ezeknek a megállapításoknak alapja?