Nagy Gábor: A városnak és a földkerekségnek
A húsvéthétfőn elhunyt pápára emlékezünk, itthon pedig körbenézünk: mi lesz a MÁV-val és milyen közeljövő vár a Fideszre? Ajánló a HVG friss számából.
„Fivéreim és nővéreim, jó estét!” – ezek voltak az első szavai a Szent Péter-bazilika erkélyéről 2013. március 13-án a frissen pápává választott argentin, de olasz származású Jorge Mario Bergogliónak, aki egyházfőként a Ferenc nevet vette föl Assisi Szent Ferenc után (akinek életéről az egyszerre konzervatív katolikus és homoszexuális olasz Franco Zeffirelli készített 1972-ben hippi beütésű filmet Napfivér, Holdnővér címmel). Kiszemelt névadójához hasonlóan az önzetlenséget, a szerénységet, a szegények segítését és a – környezetvédelem ügye melletti kiállásban megjelenő – természet szeretetét állította tevékenységének középpontjába. A húsvéthétfői halálát követően azt idézik fel, hogy tántoríthatatlanul hű maradt az eszményeihez, s az egyházat közelebb vitte a hívekhez. A Csíksomlyóra első katolikus egyházfőként ellátogató pápa örökségével a Világ rovat, a magyar katolicizmus közelmúltjával s a ferenci elvekhez való kapcsolatával egyik véleményünk foglalkozik.
„Ki vagyok én, hogy ítélkezzek?” – kérdezte Ferenc 2013 nyarán, a pápaként első külföldi útjáról, Brazíliából hazatérőben, a repülőgépen az újságíróknak azokra utalva, akik „melegek, keresik Istent és jó szándékúak”. Mindig szót emelt egy másik kirekesztett embercsoport, a menekültek érdekében is. Az első egyházfői útja Lampedusa szigetére vezetett, s nagybetegen is bírálta Donald Trump amerikai elnököt az illegális bevándorlók minden jogi eljárást mellőző deportálása miatt, aminek cinizmusát a Világ rovat írja le.
A sors különös fintora, hogy Ferenc az utolsó politikusként éppen azzal a J. D. Vance amerikai alelnökkel találkozott, aki Trump brutális politikájának hangos támogatója. És 2019-ben katolizált, az amerikai katolikusok azon csoportjához csatlakozva, amely ellenségnek tekintette Ferenc pápát, s visszasírja a II. vatikáni zsinat liberalizáló lépései előtti korszakot.
A Trump-adminisztráció törekvését a céljai elérése érdekében az általa preferált valóság létrehozására a náci Németországot felépítő gyakorlathoz hasonlította Al Gore volt demokrata alelnök. Hogy a Harmadik Birodalom propagandagépezete hogyan működött, azt a Szellem rovatnak nyilatkozó Joachim Lang meséli el szavakban és a Goebbels, a manipuláció művészete című filmjében.
A nép pápája által hirdetett segítőkészséget a NER sajátosságainak megfelelően értelmezi címlapsztorink két főszereplője, Lázár János és Tiborcz István, akiknek a grafikát ihlető suskusát 2017-ben örökítette meg egy fotós a belvárosi Börze étteremben. Akkor a számlát a kormányfői vő fizette, most alighanem áttételesen az adófizetők állják majd a cechet, ha a Magyarország cikkében leírt módon a Lázár reformjaival átalakított MÁV segítségére kell sietnie Tiborcz friss vállalkozásának.
Ott még nem tartunk majd, hogy az IC-szerelvények a sinkanszenhez hasonló hajszálpontossággal, s a peronon húzott vonalakhoz igazodva állnak majd meg, pénz ugyanis erre nincs, ahogyan a haderő fejlesztésére sincs – mezteleníti le a hangzatos terveket a Fókuszban összeállítása.
„A találkozás maga az üzenet” – közölte a katolikus egyházfő, amikor 2016-ban a vallásközi párbeszéd újraindításának céljából leült beszélgetni Ahmed el-Tajebbel, a kairói al-Azhar szunnita egyetem imámjával. Ugyanez elmondható az Orbán Viktor által Hont Andrásnak adott interjúról is, amivel kapcsolatban a magyar belpolitikát elemző cikk úgy véli, a miniszterelnököt az késztetheti unortodox lépésekre, hogy a kihívójává vált Magyar Péterrel szembeni karaktergyilkos támadások nem járnak eredménnyel.
A kormánytól független közvélemény-kutatások a Tisza Párt növekvő előnyét mutatják, ami azzal járhat, hogy ha a társadalomban világos üzenetté erősödik a politikai váltás lehetősége, akkor az lavinaszerű változással el is hozhatja azt. Amire a Magyar Pétert messiásnak tartók szívesen rá is mondanák: ámen.