Milyen repülőgépet kapott ajándékba Trump, kinek szurkol a pápa, és hova járnak röpke légyottra a japánok
13 perc
2025.05.16. 12:17
2025.05.16. 12:30
Donald Trump amerikai elnök luxusrepülőgépet, XIV. Leó pápa pedig teniszütőt kapott ajándékba, de nemcsak ez a különbség kettejük között. Csehországban Oskar Schindlerhez kötődő új múzeumban emlékeznek a holokausztra. Miért Ábrahámról nevezték el a muszlim országok és Izrael közötti megállapodásokat? Japán különcségeinek egyike a légyotthotel, ahol néhány kellemes órát tölthetnek el a párok. A friss heti Kilátó.
A hét repülőgépe: Air Force One
A szerdán Katarba érkezett Donald Trump amerikai elnök semmi kivetnivalót nem talál abban, hogy az olajmonarchia megajándékozná egy 400 millió dollár értékű luxus repülőgéppel. Sőt, úgy véli, ennyit megérdemel az USA az öböl-menti miniállamnak nyújtott biztonsági ernyőért cserébe. A Boeing 747-est még át kell építeni az amerikai nemzetbiztonsági követelményeknek, hogy alkalmas legyen elnöki különgépnek (Air Force One). Az amerikai alkotmány kimondja, hogy a szövetségi kormány tisztviselői – beleértve az elnököt is – nem fogadhatnak el nagy értékű ajándékot más országoktól a kongresszus engedélye nélkül, ám Trump ezt nem tekinti magára érvényesnek.
A katari Boeingből azért lenne elnöki különgép, mert Trumpnak elege van abból, hogy több mint tíz éve nem készül el a négy évtizede szolgáló két repülőgép utódja. A Boeing képtelen bármilyen határidőt betartani annak a két 747-esnek az átalakításával, amelyeket eredetileg egy ma már nem létező orosz légitársaság rendelt, de pénzügyi okokból nem vett át. A kampánya során a saját – Trump Force One néven emlegetett – Boeing 757-esét használt Trump azt hangsúlyozza, hogy a Kataról kapott Boeinggel a hivatali ideje után nem fog ide-oda röpködni, hanem az a leendő elnöki könyvtára tulajdonába kerül. Szerinte valahogy úgy, ahogy a néhai Ronald Reagan hasonló intézményénél is ott egy korábbi Air Force One, egy Boeing 707-es. Az azonban nem az egykori republikánus elnök nevét viselő alapítvány tulajdona, hanem csak határozatlan idejű kölcsönként adta oda az amerikai légierő, amely az elnöki különgépek tulajdonosa és üzemeltetője. Azt kevesen vitatják, hogy a jelenlegi két elnöki gép – amelyekből mindig az az Air Force One, amelyen az elnök tartózkodik – megérett a cserére. Az elsőt 1990-ben, a másodikat egy évre rá állították szolgálatba – előtte három évet töltöttek azzal, hogy felkészítsék a feladatára –, s bár jóval kevesebbet repültek, mint utasszállító társaik, már elavultnak számítanak.
Az elnöki gép egyszerre szolgálja ugyanis utasai kényelmét, és működik a világ egyetlen szuperhatalmának irányítóközpontjaként, amelynek akkor is operatívnak kell maradnia, ha atomháború törne ki. A négyszáz négyzetméteres középső fedélzeten – a felső szinten a kommunikációs eszközök, az alsón a csomagok vannak – valóságos repülő Fehér Házat rendeztek be. Az elnök magánlakrésze mellett van konferencia tartására is alkalmas dolgozószoba, és szükség esetén műtővé alakítható helyiség, ahol a mindig a gépen tartózkodó orvos operálhat. Az elnökkel utazó újságírók legfeljebb tizenhárman lehetnek, és hátul kapnak helyet, amit csak a titkosszolgálat embereinek kíséretében hagyhatnak el. A sajtómunkások, pontosabban az őket küldő médiumok fizetnek a lehetőségért, általában a megtett távolságra érvényes jegy árát. Az Air Force One minden repült órája 180 ezer dollárba kerül az amerikai adófizetőknek.
A 26 főnyi személyzet mellett 76 utasnak van helye, a két konyha egyszerre száz főt szolgálhat ki. A fedélzeten 2 ezer adag étel van arra az esetre, ha huzamosabb ideig nem lehetne leszállni, s az Air Force One-t a levegőben lehet utántölteni üzemanyaggal. A különgép biztonsági felszereltségét szigorúan titokban tartják, de ki kell bírnia egy atombomba robbanását, az elektromágneses hullámokat, s valószínűleg képes a hőkeresővel ellátott rakéták támadásának kivédésére is. A repülőgépnek mindig alkalmasnak kell lennie a kapcsolattartásra az USA-val, és szükség esetén a levegőből is csapásmérésre vezényelhetők az amerikai rakéták, vadászgépek és bombázók. Az Air Force One le- és felszállása előtt negyedórával a környékről minden repülőgépet elirányítanak, illetve a földön tartanak.
A hét külpolitikai témája: Ábrahám-megállapodások
A vámháborúban végrehajtott visszavonulása után Donald Trump amerikai elnök a külpolitikában kezdett offenzívába. A Közel-Keletre látogatott, s Izraelbe ugyan nem ment el, de a zsidó állammal való kapcsolatok témája szerepelt a tárgyalásain. Szíriát és Szaúd-Arábiát is arra sürgette, hogy csatlakozzanak az első mandátuma legnagyobb külpolitikai sikerének tartott Ábrahám-megállapodásokhoz, amelyekben eddig négy muszlim ország ismerte el Izraelt, s létesített vele diplomáciai kapcsolatot. A mostani kéréshez Washingtonnak át kellett lépnie a saját árnyékát. Trump a közvetítő szerepét játszó Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban azzal az Ahmed as-Saraa átmeneti szíriai elnökkel tárgyalt, akire iszlamista lázadó vezérként nemrég még tízmillió dolláros vérdíjat tűzött ki az amerikai kormány. A házigazda pedig az a Mohamed koronaherceg – betegeskedő apja helyett Szaúd-Arábia tényleges irányítója – volt, akit az USA néhány éve még feketelistán tartott, mert Isztambulban a parancsára brutálisan megöltek és feldaraboltak egy ellenzéki szaúdi újságírót.
Az első Ábrahám-megállapodást 2020. szeptember 15-én szignálta hivatalosan az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein Izraellel, és Trump a Fehér Ház Truman-erkélyén tartotta az ünnepséget az aláírókkal, a zsidó állam részéről Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel. Ezzel a korábbi, amerikai közvetítéssel született arab–izraeli egyezségeket idézte meg. Később Marokkó, majd Szudán is megkötötte a maga megállapodását Izraellel, s elnyerték a jutalmukat. Szudánt az USA levette a terrorizmust támogató országok listájáról, és 1,2 milliárd dolláros hitelt adott neki, Marokkó pedig azt kapta, hogy az USA elismerte a Nyugat-Szahara fölötti fennhatóságát. Az Ábrahám-megállapodások legnagyobb lépése az lett volna, ha Szaúd-Arábia is csatlakozik, ám ezt lehetetlenné tette a Hamász 2023. október 7-ei terrortámadására adott brutális izraeli válasz, mert Rijád a diplomáciai kapcsolatok felvételét Izraellel a palesztin állam megteremtéséhez köti.
A megállapodások elnevezése nem véletlen, hiszen a bibliai Ábrahám pátriárka – Noé tizedik és Ádám huszadik leszármazottja – a judaizmus, a kereszténység és az iszlám által is tisztelt személyiség. Ezért is hívják ábrahámistának mindhárom monoteista vallást, amelyek követői úgy tekintenek rá, mint hitük alapítójára, ősatyára. A zsidó és keresztény nézőpont szerint Ábrahám Izsákon keresztül az izraeliták őse, míg az iszlám úgy tartja, hogy elsőszülött fia, Ismáel volt az arab nemzetek felmenője és Mohamed őse. Ábrahám kötött szövetséget az Úrral, amely szerint Ábrahám és népe egyedül őt ismeri el istenének, és cserébe az Úr neki adja Kánaán földjét, és nemzedékét megsokasítja.
A hét kapcsolata: a pápa és a sport
Az első észak-amerikai pápa, a XIV. Leó nevet felvett Robert Francis Prevost bíboros teológiai és politikai nézeteit már alaposan górcső alá vették, s arra jutottak, hogy elhunyt elődje, Ferenc vonalát viszi tovább. Éles vita alakult viszont ki arról, hogy Chicagóban születettként vajon a város melyik baseballcsapatának szurkol: a Cubsnak vagy a White Soxnak? Azzal tréfálkoztak, hogy csakis Cubs-drukker lehet, hiszen ők aztán tudják, mi az a szenvedés, mert volt olyan 108 éves korszakuk, amikor képteleneknek bizonyultak bajnokságot (World Series) nyerni. A baseballcsapat Wrigley Field stadionjánál ki is írták a ledes kivetítőre, hogy a pápa szíve a Cubsért dobog. XIV. Leó fivére azonban lehűtötte a lelkesedésüket, mert elárulta, hogy a testvére kora gyerekkorától a rivális White Soxnak szurkol, s nem is érti, hogyan kaphatott lábra ezzel ellentétes hír. A klub nem tétlenkedett, John Prevost álláspontját a közösségi médiában is megjelentette, és a stadionjánál is kiírta, a Cubsot fricskázva ugyanazokkal a szavakkal – csak a White Sox nevével. A White Sox eddigi legismertebb szurkolója Barack Obama elnök, aki a Fehér Házba költözése előtt chicagói alkotmányjogász professzor és illinoisi szenátor volt. A klub a megválasztása után küldött is egy mezt és egy baseballsapkát az új pápának a Vatikánba.
Ahol a falak mögött teniszpálya is várja a 69 éves katolikus egyházfőt. Prevost a 2023-as bíborosi kinevezése kapcsán adott interjúban elmondta, hogy egész ügyes amatőr játékosnak tartja magát, bár amióta elhagyta Perut, nem sok alkalma nyílt gyakorolni. Ezzel kapcsolatban is felrepült egy később cáfolt álhír, miszerint a pápa kedvenc teniszezője a spanyol Carlos Alcaraz lenne, nem pedig az olasz Jannik Sinner. Aki szerdán meg is látogatta a Vatikánban a pápát, akit ütővel és labdával ajándékozott meg, az olasz teniszszövetség vele tartó elnöke pedig tiszteletbeli taggá fogadta az egyházfőt. A férfi egyéni világranglista korábbi harmadikja, a görög Sztefanosz Cicipasz – aki a pápa megválasztásakor éppen a római olasz nyílt bajnokságon játszott – közölte, szívesen ütögetne az egyházfővel. A Vatikánban az 1970-es évek második felében élénk teniszélet alakult ki, a bíborosoknak és más papoknak még házi bajnokságot is rendeztek. Az 1978-as Barátság Tornán Giovanni Battista Re diadalmaskodott, aki a döntőben a Vatikáni Rádió igazgatóját, a jezsuita Roberto Tuccit győzte le. A bajnokságba bekapcsolódtak a testőri feladatot ellátó svájci gárda tagjai is, ám amikor a lehetőséget megnyitották a vatikáni alkalmazottak és azok gyerekei előtt, az ifjak elsöpörték az idősebb papokat, akiknek elment a kedve az egésztől, s a teniszélet elhalt.
A hét búvóhelye: japán légyotthotelek
A japán kultúra különc vonásairól újságcikkektől a könyveken át az internetes mémekig számos formában megemlékeztek azok, akik rácsodálkoztak a szigetország sajátosságaira. Az egyik ilyen a légyotthotelek széles hálózata, amelyben nem is titkolják, hogy a röpke szexuális kalandokat szolgálják. A rabu hoteru elnevezésű búvóhelyekből mintegy 37 ezer működik Japánban, a fővárosban, Tokióban és a nagyvárosokban épp úgy, mint kisebb településeken. A funkciót senki nem titkolja, a jelek között gyakran ott a piros szív és az a lehetőség, hogy a szobákat nemcsak éjszakára, hanem egy-három órára is ki lehet venni egy kis hancúrozásra. Hivatalosan persze ezt nem találkának hívják, hanem pihenésnek. A betérő vendégeket szolgálják ki, ritka az előre foglalás, az viszont nem az, hogy nem csak elbújni igyekvő – mással házasságban élő – párok „pihennek” egyet, hanem a férfiak prostituáltat visznek fel a szobába. Az is gyakori, hogy házaspárok ugranak be, mert a szűkös otthonukban, különösen, ha több generáció él együtt, korlátozott a lehetőségük a szexuális együttlétre.
A légyotthotelek kialakítása széles skálán mozog. Akadnak diszkrét bejárattal rendelkezők, és olyan intézmények, ahol még a személyzettel sem kell találkozni, a szobák egy automata segítségével választhatóak ki, ami nem meglepő abban az országban, ahol máshol elképzelhetetlen termékeket is lehet automatákból vásárolni. És vannak bőven hivalkodó légyotthotelek is, amelyek még Las Vegasban is kilógnának a különcségükkel. Ezek nemcsak belül igyekeznek minden igényt kielégíteni – anime-figurákkal díszített szobákkal, forgó ágyakkal és BDSM-eszközökkel –, hanem az épületük is extravagáns. Francois Prost francia fotós háromezer kilométeres utat járt be keresztül-kasul a szigetországban, és megörökítette a sajátos épületeket. Van köztük elvarázsolt kastély, de napközbeni szexuális kiruccanásra – és a vele járó fantáziajátékra – lehetőség van Moby Dick gyomrában, egy ufó belsejében, betonból formált üdülőhajóban vagy hatalmas sütisdobozban.
A légyotthotel régi intézmény Japánban. Az elsők az Edo-korszak (1600–1868) elején, a XVII. században nyíltak, és formálisan teaházak voltak, ahol az ifjú szerelmesek a családjuk fürkésző tekintetétől messze kerülhettek intim kapcsolatba. Még arra is ügyeltek, hogy az érkezők a cipőjüket – amit Japánban a teaházakban és számtalan más helyen kötelező levenni – elrejthessék, nehogy az alapján rájuk ismerjenek. Az erotikus búvóhelyeket gyakran működtették jövedelemkiegészítésként a szabad szobáikban családok, illetve a saját szolgáltatásaikat is kínáló prostituáltak, ám az utóbbiak szerepe a prostitúció 1958-as betiltása óta visszaszorult.
A hét új múzeuma: Schindler nyomában
A Prágától 160 kilométerre lévő Brnenecben a második világháború végének 80. évfordulójára időzítve, a múlt héten fogadta első látogatóit az a múzeum, amely az egykori ipari üzemben nyílt, és a holokauszt áldozataira emlékezik. Az alapjául szolgáló, lepukkant ipartelep eredetileg a zsidó Löw-Beer família által létrehozott, európai hírű textilgyár volt, amire a nácik rátették a kezüket, miután az 1938-as müncheni egyezményben megkapták a Szudétavidéket, benne a németül Brünnlitznek hívott Brneneccel. Az üzem területén fegyvergyártás folyt, mígnem 1944-ben munkatábort hoztak létre, ahová Oskar Schindler Krakkóból átköltöztette a furfangos eszközökkel – köztük nácik megvesztegetésével – védelme alá vont zsidókat, nehogy azokat elvigyék megsemmisítésre Auschwitzba. A brünnlitzi üzemet nem különösebben őrizték, ám az ott dolgozók mégsem igyekeztek megszökni, mert nagyobb biztonságban érezték magukat Schindler – akiről Steven Spielberg Oscar-díjas filmet készített – ellenőrzése alatt. A Vörös Hadsereg 1945. május 9-én szabadította fel a települést, ahonnan pár nappal korábban elmenekültek a német katonák és SS-tisztek, s az amerikaiak frontvonala mögé távozott maga Schindler is.
A megnyílt Túlélők Múzeuma létrehozásában nagy szerepet játszott az eredeti zsidó gyáros família leszármazottja, Daniel Löw-Beer, akinek a Bárka nevű alapítványa a terület tulajdonosa. A csehszlovák időkben autóülésekhez kárpitot és repülőgépeken használt takarókat gyártó üzemet 2010-ben bezárták, s az épületek fosztogatók zsákmányaivá lettek. A múzeum a világ minden tájára szétszóródott Löw-Beer család története mellett megörökíti a történetesen a közelben született Schindler és felesége életét is, felidézi holokauszt túlélők emlékeit is. Vetítéseket és előadásokat tartanak, működik kávézó is, ám a helyi és uniós pénzekkel is támogatott felújítás még félkész, a rekonstruált és a romos részeket üvegfal választja el egymástól, az előbbiből betekintést kínálva az utóbbiba. A múzeum nem is tart minden nap nyitva, és hátra van még egyebek mellett Schindler dolgozószobájának és az SS-őrök barakkjainak a helyreállítása is.
Nyitó képünkön Donald Trump az Air Force One lépcsőjén. Fotó: AFP