Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Több mint ezer milliárd dollárral tartoznak az Új Selyemút program keretében eladósodott országok Kínának, 2000 óta a világ második legnagyobb gazdaságának külföldi hitelállománya 1100 milliárd dollárra növekedett. Mindez hogy jött össze? Elsősorban úgy, hogy az Új Selyemút program keretében Kína 21 ezer beruházást finanszírozott 165 országban. A kínai hitelek 80%-át olyan államok kapták, amelyek adósságproblémákkal küszködtek, illetve ma is küszködnek – idézi fel a The Globalist.
Összehasonlításképp: az OECD országai 223 milliárd dolláros segélyt nyújtottak a fejlődő világnak 2023-ban, ez a megelőző évhez képest előrelépés, hiszen akkor 211 milliárd dollár volt ez a szám.
Melyek a leginkább Pekingnek eladósodott államok? Pakisztán 26,6 milliárd dollárral és Angola 21 milliárd dollárral áll az élen a Világbank 2022-es listáján. Mindkét ország adósságcsapdában van, ezért Peking rákényszerült arra, hogy meghosszabbítson idén februárban egy 2 milliárd dolláros lejárt hitelt, mert Pakisztán nem tudott fizetni.
Hasonlóképp Angola is pácba került: márciusban hosszas tárgyalásokat folytattak legnagyobb kínai hitelnyújtó partnerükkel, a China Development Bankkel, és elérték a havi törlesztőrészlet csökkentését.
A harmadik Srí Lanka, amely pénzügyileg csődbe ment a Covid idején, mert elmaradtak a turisták, akik közül a legtöbb kínai volt, és akiktől a bevételek nagy részét remélték. Srí Lanka adóssága 8,9 milliárd dollár volt, és emiatt Peking mentőakciójában reménykedtek, de ott úgy döntöttek: nekik ennyit nem ér meg! Közölték: Srí Lanka forduljon az IMF-hez, amely húsbavágó reformokhoz kötötte az életmentő támogatást.
Európából a legnagyobb húsz kínai hitelfelvevő állam közül egyedül Belarusz szerepel, Putyin egyetlen igazi szövetségese: ők 3,9 milliárd dollárt kaptak.
Peking azt hangsúlyozza, hogy olyan országoknak nyújt kölcsönt az Új Selyemút program keretében, melyek másutt nemigen kapnának, míg Nyugaton arra figyelmeztetnek: adósságcsapdába eshetnek a kínai hiteleket felvevő országok, és ezt a helyzetet azután Kína kihasználhatja politikai céljaira. Az AitData 2023-as jelentése szerint a kínai hitelek 80%-a olyan államoknak jut, amelyek adósságcsapdába estek, vagy nagyon közel állnak ehhez.
Az amerikai David Malpass, aki a Világbank élén megpróbálta enyhíteni a fejlődő világ adósságválságát a Covid idején, a Hudson Intézet számára tanulmányban fejtette ki az álláspontját a kínai Új Selyemútról és a fejlődő világ nehéz adóssághelyzetéről. Mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a globális gazdaság kilátásai nem jók: lassú gazdasági növekedés várható a 2020-as években, emiatt gond lehet a hitelek visszafizetésével. A tőkeáramlás ugyanis a fejlett világban zajlik elsősorban, a fejlődő világ keveset kap. Ráadásul a fejlett világban az államok egyre inkább költenek fegyverkezésre, és emiatt kevesebb pénz jut a fejlődő világ támogatására.
Így alakulhatott ki az a helyzet a múlt év végére, hogy a szegény országok 60%-a a nagy adósságkockázatú kategóriába került a Világbank felmérése szerint. A szegény országok már 30 milliárd dollárt költöttek adósságtörlesztésre 2023-ban, míg 2021-ben ez csak 10 milliárd dollár volt. Kína 16 milliárd dolláros adósságtörlesztésre számíthatott 2023-ban, miközben ez még csak 6 milliárd dollár volt két évvel korábban. Eközben a tőkeáramlás megfordult: korábban a gazdag országokból ment a pénz a szegények irányában, most viszont fordítva.
