Szerzőnk Szerb Antal egy írásától rugaszkodik el, és megállapítja, a múlt történelmi mintázatai sokat mondanak el a jelenünkről is. Egyenesen kijelenti: „Ha megnézzük az 1990 óta eltelt 34 évet, nem mondhatjuk, hogy az új rendszernek saját mintázata jött volna létre”. Vélemény.
Néhány napja alakult meg az új holland kormány, azt követően, hogy tavaly novemberben előrehozott választásokat tartottak. Mark Rutte kormánya egy migrációval kapcsolatos ügy miatt mondott le, most pedig az új kabinet azt foglalta a programjába, hogy az egész uniós migrációs politikából inkább kimaradna.
A franciaországi választással foglalkozik a Washington Post és a Süddeutsche Zeitung, a Guardian a brit választást elemzi. Donald Trump gondosan ügyel arra, hogy az amerikaiak nehogy megtudják, mit terveznek győzelmük esetére a republikánusok, írja a Washington Post egy másik írása. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A mai digitalizált, atomjaira szétforgácsolódott és részben távmunkával töltött, elfoglalt mindennapjainkban egyre nehezebb abba az állapotba kerülni, amit Csíkszentmihályi Mihály óta „flow-ként” emlegetünk. A mámoros tevékenység állapotába. Mindegy, hogy mosogatásról vagy egy nagy projekt megvalósításáról van szó, sokszor nehéz az adott elfoglaltságba belekezdeni és azt végig vinni, mert menet közben megannyi dolog pillanatok alatt elterelheti a figyelmünket, akadályokba ütközhetünk, az akadályoktól bepánikolhatunk, szoronghatunk. Hírlevelünk első körében két módszert is mutatunk arra, hogyan tudjuk fókuszáltan, produktívabban végezni a munkánkat, és ezáltal nagyobb örömünket lelni abban, amit éppen csinálunk.
Lássuk be, igazán frusztráló nézni, ahogy egyre csak gyűlnek postaládánkban a megválaszolatlan üzenetek, miközben, ha folyamatosan a válaszadással lennénk elfoglalva, a munkánk érdemi részére talán sohasem kerülne sor. Ugyancsak frusztráló elolvasni remek, építőjellegű könyveket, amelyekből aztán, amint azokat becsuktuk, egy árva szóra sem emlékszünk. A hosszú koncentráció, az elmélyült ismeret megszerzése és egyúttal a zavaró e-mailek, fölösleges chatüzenetek kiiktatása a folyton gép előtt ülő ember nagy kihívásai a 21. században. A következőkben két olyan egyszerű módszert mutatunk be, amelyek által megtanulhatunk az üzeneteinkkel okosabban, a könyveinkkel pedig nagyobb odafigyeléssel bánni.
A mai digitalizált, atomjaira szétforgácsolódott és részben távmunkával töltött, elfoglalt mindennapjainkban egyre nehezebb abba az állapotba kerülni, amit Csíkszentmihályi Mihály óta “flow-ként” emlegetünk. A mámoros tevékenység állapotába. Mindegy, hogy mosogatásról vagy egy nagy projekt megvalósításáról van szó, sokszor nehéz az adott elfoglaltságba belekezdeni és azt végig vinni, mert menet közben megannyi dolog pillanatok alatt elterelheti a figyelmünket, akadályokba ütközhetünk, az akadályoktól bepánikolhatunk, szoronghatunk. Hírlevelünk első körében két módszert is mutatunk arra, hogyan tudjuk fókuszáltan, produktívabban végezni a munkánkat, és ezáltal nagyobb örömünket lelni abban, amit éppen csinálunk
A politikai bizonytalanság hosszú időszaka következik, pedig úgy nézett ki, hogy attól megvéd az 5. köztársaság. Semmiképpen sem szabad megfeledkezni arról, hogy a szélsőjobb erősebb Franciaországban, mint valaha. Gyorsértékelések a választásról a francia sajtóból.
A francia választástól mindenki azt várta, sorsfordító lesz Európa számára. A nagy dráma végül elmaradt, mivel egyértelmű nyertesek nincsenek. A következő időszakban Párizsra politikai bizonytalanság vár, és az a kontinenst is blokkolhatja.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel, hogy öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Lackfi Jánosnak most ebből a készletből kellett ihletet merítenie: családalapítás, agyrém, békemenet, hajtás, bukás.
Azt vizsgálták, hogy a különböző kinézetű utaskísérők hogyan befolyásolják az utazási élményt.
Honnan hova jutott Magyarország a HVG 45 évvel ezelőtti megszületése óta? Az ország fejlődése néhány érdekes adat tükrében.
A HVG 45. születésnapja alkalmából 4 részes videósorozatban mesélnek a lap alapítói és jelenlegi munkatársai kulisszatitkokról, politikusokról, botrányos címlapokról és letiltott plakátokról. A negyedik epizódban a lap alapító főszerkesztője Vince Mátyás, az ugyancsak alapító, később főszerkesztő-helyettes Kocsis Györgyi, a Magyarország rovat első embere Dobszay János és legfiatalabb, “belemenős” generációt képviselő Bábel Vilmos beszélgetnek Martini Noémivel.
Kertész Imre a Sorstalanság megírása előtti jegyzetei kulcsot adnak a regényhez is. A Vázlatok – feljegyzések, tématervek 1958–1963 című kiadvány a Kertész Imre Intézet gondozásban, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kiadásában jelent meg.
Mint hazaáruló és külföldi ügynök szerepel az orosz körözési listákon, Európában viszont befutott művész Nadja Tolokonnyikova, a Pussy Riot alapítója. A 34 éves feminista aktivista politikai performansz-művészetében a börtönben átélt traumákat dolgozza fel. Első intézményes kiállításán, Linzben beszélgettünk lázadásról, szexmunkáról és politikáról. Martini Noémi interjúja.
Új munkást állított csatasorba a földeken a John Deere mezőgazdasági gépgyártó: a mesterséges intelligenciát. Fülöp István cikke.
Mennyivel lettek jobbak a fordítóprogramok a mesterséges intelligencia ugrásszerű fejlődése nyomán? A változások valóban forradalmiak, de csak néhány nagy nyelv profitál belőlük, sok ezer kicsit az eltűnés fenyeget. A magyar ebből a szempontból a nagyok közé tartozik.
A független sajtón és egy civil szervezeten próbálja ki először a magyar szuverenitást védelmező hivatal képességeit a kormány.
A brit választások eredményét elemzi többek közt a Guardian, a Financial Times és a Washington Post, az amerikai lap a franciaországi választás második fordulója elé is tekint, és ugyanezt teszi a Le Monde és a Die Presse is. A Financial Times egy másik cikke Orbán Viktor kijevi és moszkvai útjáról ír, és fölveti, mostantól mindig ott lebeg a magyar uniós elnökség felett, hogy Orbán Viktor a maga nevében vagy az EU képviseletében beszél-e. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Kettejük véleménye több alapvető kérdésben is eltér, írja a hírügynökség cikkének szerzője.
Közeleg a hidrogénnel hajtott teherautók kora: a nagy gyártók többféle megközelítésekkel próbálkoznak, a technológia korlátja a nem elég gyorsan bővülő infrastruktúra lehet.
