Jó eséllyel veszít az állam azon, ha pár hónapos tulajdonlás után a nyílt piacon adja el a Posta biztosítók többségét. Kormányközeli potentátok viszont nyerhetnek.
Hogyan tartja hatalmon a diktátorok legújabb generációját az információ manipulálása, valamint a demokrácia színlelése? Hitler, Sztálin és Mao az erőszakot, a félelmet, és az ideológiát hívták segítségül egyeduralmuk fenntartásához. Manapság azonban a tekintélyelvűség fogalmát médiatudatos „erős emberek” alakítják, akik a szavak és az érdekeiket szolgáló hírmagyarázatok mesterei. Az olyan politikusok, mint Jair Bolsonaro, Recep Tayyip Erdogan és Orbán Viktor az információ torzításával és a demokratikus formák kijátszásával gyakorolják hatalmukat az állampolgáraik felett. Szergej Gurijev és Daniel Treisman könyve a tekintélyelvűség új formáját írja le, miközben bemutatja a spindiktátorok felemelkedését és hatékony módszereit. A kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
Nincs már ember, aki követni tudná, hogyan szabályozza a kormány a napelem-használatot. Azonban itt van Litkai Gergely, aki ezt is átlátja, sőt, ötletei is vannak arra, hogyan kellene intézni az elszámolást. Odaadhatjuk például egyből Mészáros Lőrincnek, amit napelemmel megtermeltünk, úgyis sokba került a jachtfenntartás. De jöhetne mondjuk a napadó: amikor süt a nap, fizetünk, akkor is, ha nem vagyunk napelemesek. És mi legyen a megtermelt plusz árammal? Litkainak erre is van válasza: délutáni fesztivál vagy öko-villamosszék.
A melegfelvonulások, a majálisok és a pápalátogatás is megjelenik Benkő Imre fotográfusnak a Városligetet évtizedeken át megörökítő sorozatában, amelyből ötven képet állítottak ki a Mai Manó Házban.
Korrekordot döntött az amerikai politikai elit a Fehér Házban és a kongresszusban, az okok között előkelő helyen szerepel, hogy sok türelem és még több kampánypénz kell a csúcsra érkezéshez.
Az olasz rendezó gúny tárgyává teszi a súlytalan erőszak használatát, majd kissé átírja a történelmet Fényes jövő című filmjében.
Egyre többen szólnak be Mészáros Lőrincnek a Fideszben, és ezt a propagandaközpont tűri. Az ok: a kibeszélés alkalmas lehet az elégedetlenkedők leszerelésére, de Mészáros gyengítése is a célok közt szerepelhet.
Megint a kormányfő vejéé lett a pesti Belvárosban a Vörösmarty téri mélygarázs üzemeltetője.
A fiatalkorúakat a tudatlanság védi: ezen az elvi alapon áll a hivatalos magyarországi gyerekvédelem. Magától értetődő lenne, hogy az iskolában 9-10 éves kortól foglalkozzanak különböző formában és szinten, de folyamatosan a szexualitással. Vélemény.
Nagypályás lengyel kormányhivatalnokok százezrével adtak ki munkavállalási engedélyeket kenőpénzért. A lengyel választás tétjéről, és a kelet-európai populista kultúráról is írnak a lapok. A New York Times újságírója rájött, ha Putyin leigázza Ukrajnát, automatikusan birodalommá válik. A Daily Telegraph a pancser orosz légierőről ír, az egyik neves migrációs szakértő pedig elmondja, miért riogatás arról beszélni, hogy a klímaváltozás miatt sok millió menekült indulhat meg Afrikából. Válogatás a nemzetközi lapok írásaiból.
Az olasz belpolitika is közrejátszott Meloni látogatásában.
Egy oknyomozó újságíró feltárta az osztrák üzletet.
Hogyan változott meg az ukrán média szerepe tavaly februárban, a háború kitörésekor? Hogyan küzdenek a nyugati szövetségesek háborús apátiája ellen? Miként veszik fel a harcot az orosz dezinformáció újabbnál újabb formáival? Putyinistának látják-e egész Magyarországot Ukrajnában és hogyan lehetne javítani a két ország kapcsolatán? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Olena Removszkával, az ukrán köztévé, valamint Szerhij Sztukanovval, az ukrán rádió politikai műsorvezetőjével. (A teljes beszélgetés meghallgatható a Fülkében, angolul.)
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen egy régi óbudai gyártelepen, vadonatúj fúziós lelőhelyen.
Nyugati vélemények szerint azért lassú az ukrán ellenoffenzíva, mert Kijev elaprózza a legjobb erőit. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő viszont úgy véli, ők még mindig gyorsabban haladnak, mint ahogy az orosz hadigépezet hatékonyságát csökkentő újabb szankciókat meghozza a Nyugat.
Tudunk olyan igazgatóról, aki a tankerülethez fordult, miután több kollégája méltatlan ajánlatot kapott.
A rendszerváltás éveit jellemző pártalapítási láz az elmúlt két évtizedben sem csillapodott. A 2002-es választások után különböző motivációkkal létrehozott formációk közül alább azoknak a születési körülményeit idézzük fel, amelyeknek – hasonlóan az exjobbikos Vona Gábor új pártjához – volt valamilyen jelentősebb pártelőzményük, illetve vezetőjük ismertsége okán legalább a minimális ötperces hírnév megadatott nekik.
Az európai populista előretörés legnagyobb veszélye az, hogy egyszerűen megakadályozzák a legnyomasztóbb gondok rendezését, mivel képtelen javaslatokkal állnak elő, írja a brit lap elemzése.
A magyar kormány tagjai – Brüsszel mellett – már korábban is Ukrajnát tették felelőssé számos kedvezőtlen magyarországi jelenség miatt, az utóbbi napokban az orosz agresszió ellen védekező országról az „derült ki”, hogy a Barátság kőolajvezetéken érkező orosz kőolaj tranzitdíjának a megemelése áll a hazai üzemanyagárak növekedése és az infláció vártnál lassabb mérséklődése mögött. A baj csak az, hogy ez így nem igaz.
A Serbian Brothers Help nevű szerb szervezet amerikai központban tartják meg azt a sporteseményt, amelyre Szöllősi György kiutazott volna. Egy egykori résztvevő szerint az Árpád Kupa egy ideje már propagandaeseménnyé silányult. Azt, hogy ez így van-e, nehéz megítélni, de tény: az esemény fő szervezője jelenleg egy olyan helyi közéleti figura, akit tavaly a Szöllősi elnökölte Magyar Sportújságírók Szövetségén belül létrejött összmagyar állandó bizottságba is beválasztottak, és aki nyíltan jobboldali.
