Egy tábla csoki gyártása a számítások szerint több száz gramm szén-dioxid kibocsátásával és többkádnyi víz felhasználásával jár. Az Európai Unio elsőként lépett fel a világon a fenntartható csokoládégyártásért, egyben harcot hirdetve az erdőirtás és a gyermekmunka ellen.
Mi lesz az orosz gázszállítással? Hogy került Elon Musk a Die Weltbe? Hogyan értékelik Putyin félig-meddig bocsánatkérését? Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Már-már hagyománynak nevezhetjük, hogy az év végén Ceglédi Zoltán szürreális rendőrségi hírekből nyújt át egy csokorra valót. A rendőrök elől bérelt rollerrel menekülő egy atyafi. Elon Muskot is zavarba ejtő csináld magad-önvezető autó Nógrádban. Vipera és könnygáz a kultúrházban. Átverés olcsó disznótorossal és művégtaggal. A visszalopott járókeret.
Ethan Mollick, a Wharton Egyetem tanára az MI egyik legjelentősebb és legprovokatívabb értelmezőjeként azt vizsgálja, hogyan változtathatják meg a világunkat ezek az újfajta gondolkodáshoz használható eszközök. Átfogó és optimista könyvében aktuális példákon keresztül mutatja be az üzleti életet és az oktatást alapjaiban átalakító hatásukat. Arra buzdít, hogy munkatársként, társtanárként és coachként tekintsünk a mesterséges intelligenciára, és meggyőző érvekkel támasztja alá, miért elengedhetetlen a gépekkel való együttműködés képességének elsajátítása. Szemléletmódját követve átláthatjuk az MI-ben rejlő aktuális lehetőségeket, hogy adottságait egy jobb emberi jövő megteremtésére használjuk fel. A HVG Könyvek által kiadott műből több részletet is közlünk a következőkben.
Leghíresebb tévésorozatával a brit kormányt, második leghíresebb sorozatával az amerikait vette célba. Armando Iannucci író-rendező-producer kétszer nyert Emmy-díjat, egyszer Európai Filmdíjat, és jelölték Oscarra is. A politikai humor ínyencei nagyra tartják, de ettől még Moszkvában betiltották.
Európában elsőként Pesten, 1872-ben jött létre gyakorlógimnázium, ahol az egyetem utolsó éveiben járó tanárjelöltek gyakorlati tapasztalatot szerezhettek a tanításban. Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium elődje sok mindenben megelőzte a korát, újszerű pedagógiai módszereiket azonban a kezdetben sokan kétkedve fogadták. Mohay Péter, az iskola matematikatanára szerkesztésében a közelmúltban jelent meg A Trefort szellemisége c. könyv, melyből az is kiderül, miért nem hatékony a frontális oktatás és miért volt szokatlan a kézfogás tanár és diák között a 19. században.
Azonban nem csupán a súlytalanság, hanem a Kreml-barát álláspont miatt sem merül fel a német, külföldre sugárzó közmédia szerint, hogy Orbánt bevessék egy valódi békemisszióban.
Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen egy patinás budai villában.
Csalog Zsolt szociográfus dokuportrénak keresztelte izgalmas irodalmi munkáit, amelyeket magyar sorsfestésnek, sorskatalógusnak láthatunk. Dokuportréiban romák, fizikai munkások, hajléktalanok, kisstílű bűnözők, prostituáltak, kettétört karrierű volt kommunista párthívők, melegek és más marginalizált csoportok életútjai elevenednek meg. Máskor egész kötetben mondja el életszövegét egy szovjet kényszermunkatábor túlélője, egy idős parasztasszony vagy az 56-os forradalom egyik vezetője. A szociográfus életművét bemutató cikkünk első része.