Több technikai akadály és a klímaváltozás is lassíthatja a szélkerekek fejlődését. A szerény és államilag hibernált magyar szélerőműpark teljesítményét viszont már azzal meg lehetne többszörözni, ha a jelenlegi turbinákat kicsit nagyobbakra cserélnék.
Mi az oka a hatékony harckocsik visszatartásának? Hogy áll az energiaháború? Miről árulkodik valójában, hogy a kínai elnök visszakozott a nulla Covid politikájából? Válogatás a világsajtó cikkeiből.
A fizetés kevés, bármikor kirúghatnak, a munka életveszélyes, nincs fizetett betegszabadság, és persze hivatalos foglalkoztatás sem. Ez a haknigazdaság, amelyben például az indiai motoros futárok dolgoznak, akik közül sokan most jobb munkakörülményekért harcolnak.
A különadók és az árstop miatt drágábbak az üzemanyagok Magyarországon, mint a környező országokban, de van még más is. Februártól nagy szükség lenne az adriai importra, Szijjártó Péter az EU-val fenyegeti a horvátokat.
Bár Oroszországban – elvileg – hónapok óta nem érhető el az Instagram, a népszerű amerikai színész egyik posztjánál rengeteg orosz komment olvasható, és a tiltott gyümölcsre még egy kormányközeli orosz lap, az Izvesztyija is felhívja a figyelmet.
Most egy megnyitandó lignitbánya ügyében kerültek szembe Németországban a „mezei” környezetvédők a zöldpárti gazdasági miniszterrel és a kisebb koalíciós társként zöldek vezette szövetségi tartománnyal.
Tökéletesen érthető az európai immunreakció. Magyarországon a tudományt, az egyetemi életet éppen maga alá gyűri a politika, és innentől nem működhet tudományként. Vélemény.
Az egyetemi kutatásokat támogató Horizont Európa programoktól eltérően az Erasmus+ támogatásainak átvállalását megengedheti magának a kormány, de kérdés, hogy az ösztöndíjakat az eddig megszokottak szerint kamatoztathatnák-e a diákok.
Hiába mondja a kormány, hogy szükség esetén állami százmilliárdokból állja a hallgatók külföldi ösztöndíját és finanszírozza a kutatóhelyek munkáját, ha az uniós vita miatt meglazulnak az egyetemek nemzetközi kapcsolatai, annak beláthatatlan következményei lesznek. Súlyos ár ez azért, hogy Orbán Viktor a befolyása alatt tudhassa a tudományos életet.
Száraz István beszállt egy Andrássy úti ingatlanfejlesztésbe, két befektetőcégben is társtulajdonos lett.
Negyven éve most először fordult elő, hogy összességében két egyforma erőt képviselő hadsereg – az orosz és az ukrán – csapott össze. A sok tekintetben újszerű háborút világszerte figyelik a katonai vezetők, és a tapasztalatok alapján módosítják haderőfejlesztési programjaikat.
Minden ütőkártyát Horvátország kezébe ad a magyar olajcéggel szemben a február elejétől életbe lépő új EU-s embargó. Az uniós tagállamok új partnereket keresnek a kieső Oroszország helyére, ami viszont másutt is újra írja a finomított olajtermékek eddigi kereskedelmét. Alig több mint két hét maradt az új szankciók élesedéséig, addig viszont Vlagyimir Putyin még egyszer degeszre keresi magát Európán.
Egyre kellemetlenebb pozícióba lavírozza bele magát a német kormány az Ukrajnának szánt tankok ügyében, miközben éppen most kellett Olaf Scholz kancellárnak védelmi minisztert cserélnie, pedig még félidő sincs a kormányciklusban. Az utóbbi hónapokban a német társadalom tankszakértő lett, de az egész kérdés nem annyira a kaliberekről szól, mint inkább a történelmi korlátokról és a Scholz-kormány lavírozásáról.
