Kínai való világ – 4. rész: Megfigyelés és propaganda éjjel-nappal

Mi köze van a vaskézzel uralkodó kínai elitnek a kommunizmus eszméihez? Hogyan működik az országban a cenzúra a kultúrában és a digitális térben? Kína kifelé erőt sugároz, belül viszont mindent megtesz azért, hogy 1,4 milliárd polgárát ellenőrizze, manipulálja és információs buborékban tartsa. Katarina Baer újságíró és Kalle Koponen fotográfus könyvében három sanghaji lakos életét követi nyomon a 2020-as koronajárvány idején. Történeteiken keresztül azt próbálják kideríteni, hogy az elnyomó intézkedések és a magánélet alapjait fenyegető állami beavatkozás ellenére miért elégedett mégis sok kínai az ország vezetésével. A Kínai való világ című kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki. Ez sorozatunk utolsó része.




Egy fél pozsonyi csata áráért is lehet kiváló dokumentumfilmet forgatni a honfoglaló magyarokról

A Lovakon, nyergekben több szempontból is páratlan alkotás, részben azért, mert a tudományos élet képviselői (történészek, régészek) és a hagyományőrzők együttműködésének gyümölcseként jött létre, részben pedig azért, mert megmutatja, hogy miképpen tud a tehetség, a szakma iránti alázat és a kemény munka felülkerekedni a forráshiányból fakadó nehézségeken.


Farkas Csaba: Rendőrségi tragédiák kellenek ahhoz, hogy változásokat vezessenek be

Rendszerszintű problémák állnak a januári rendőrségi tragédia (és korábbi rendőröket ért súlyos sérülések) mögött, mondja véleménycikkében a Momentum rendészeti szakpolitikusa, volt rendőrkapitány, a Rendőrtiszti Főiskola egykori oktatója. Szerinte az intézkedő rendőrök helyzete aránytalan a bűnözőkkel szemben: olyan, mintha a ringbe egy profi bokszoló ellenfele támadó eszközöket is bevinne, és bármilyen tiltott technikát alkalmazhatna.




Nemzetközi lapszemle: Az ukrajnai háború világháború, még ha nem is terjed ki több kontinensre

A Neue Zürcher Zeitung főszerkesztője szerint az, ami Ukrajnában történik, globális konfliktus, melynek tétje a világhatalom. Erre rímel a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikke is, mely szerint Joe Bidennek igaza van, Ukrajnában a következő világrend is a tét. Az amerikai elnök szerint Európa nem hagyatkozhat arra, hogy majd az Egyesült Államok megint megvédi. Az Economist a háború európai gazdasági hatásairól ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.




Putyin háromnaposra tervezett háborúja egy év után sem törte meg Ukrajnát

Az orosz agresszió első napjait jellemző sokk után hamar magára talált Ukrajna, és tavaly ősszel már visszafoglalta a 2022. február 24-e után elvesztett területek közel felét. Az agresszor visszaszorítása után általában derűlátás jellemzi Ukrajna polgárait, ám félő, hogy az optimizmus túlzott. Ezt tapasztalták ukrajnai útjukon a hvg360 munkatársai, Németh András és Túry Gergely. Kijevi riport a háború kezdetének első évfordulóján.








Új világrend körvonalazódik az ukrajnai háború nyomán

A nyugati szövetséget összekovácsolta, Oroszországot Kína mellé sodorta, az úgynevezett Globális Délt pedig hidegen hagyja az egy éve Moszkva által kirobbantott ukrajnai háború. A konfliktus vége még nem látszik, a tanulságait már elemzik, a jövőben pedig tömbösödést és potenciális új hidegháborút látnak az elemzők.



"A háború kitörése óta nem tervezünk előre, mert nincs értelme. Úgyhogy most sodródunk"

Két ukrán és három kárpátaljai magyar családdal beszélgettünk arról, hogyan élték meg az elmúlt egy évet. A családok többsége hosszabb-rövidebb ideig szétszakadt, van, aki 11 hónap után csak terepet felmérni ment vissza Ukrajnába. A beszélgetésekből világosan látszott, hogy egészen máshogy gondol a háborúra egy ukrán, mint egy kárpátaljai magyar.