Sok nőt érint: aranyér a terhesség és szülés után

„Tudtam, hogy ki fog újulni az aranyerem, de erre nem számítottam. Három éve, amikor a kislányommal voltam várandós, az utolsó hónapokban vettem észre, hogy valami nincs rendben. Akkor enyhe tüneteim voltak, egy krémmel kiválóan karbantartottam, és a szülés után szépen vissza is húzódott. Most azonban, amikor a második gyermekemet várom, nagyon megijedtem, mert annyira vérzett, azt hittem, nagyobb a baj. Kiderült, hogy ez megint aranyér, csak kicsit súlyosabb” – meséli Mónika, a hetedik hónapban járó fiatal anyuka.

A kismamák közel negyedénél alakul ki a várandósság, illetve a szülés alatt aranyér. A folyamat kialakulásában jelentős szerepe van az életmódnak, a genetikának, az étkezési szokásoknak és a munkavégzés módjának is. Ezt tetézik még a terhességgel járó fiziológiás változások, amit érthetően mindenki máshogyan visel.

Ha a terhesség előtt nem volt a kismamának aranyere, az esetek többségében a harmadik trimeszterben szokott kialakulni. Ennek fizikális, azaz testi és hormonális okai is vannak. Először is, a méhben növekvő magzat egyre nagyobb súllyal nehezedik a kismedencére, illetve a gáttájékra. Ez pedig szintén egyre nagyobb nyomást gyakorol a végbél környéki érhálózatra, ami a vénás nyomás fokozódását okozza. A nyomás kitágítja a vénákat, elvékonyítja a falukat és csomókat, kiboltosulásokat eredményezhet. A magzat táplálása miatt a méh fokozott vérellátási igénye jelentős hatással van a kismedence ereire.

A terhesség idején meglehetősen gyakori a székrekedés. Az ezzel járó erőlködés is fokozza a végbél környékének vénás hálózatára nehezedő nyomást. Érdemes tudni, hogy a székrekedésnek a várandósság alatt főleg hormonális okai vannak: ilyenkor megemelkedik a szervezetben a progeszteron szintje, ami – bár a terhesség létrejöttéhez és megtartásához nélkülözhetetlen hormon – a kötőszövetek fellazulását is eredményezi, így próbálja felkészíteni a szülőcsatornát a könnyű tágulásra.

A nagyobb tápanyagigény miatt a táplálék hosszabb időt tölt a belekben, ami szoruláshoz, puffadáshoz és fokozott gázképződéshez vezethet. A terhesség során gyakran jelentkező émelygés, hányinger rendszertelen étkezéshez vezethet, illetve a kevés folyadék már önmagában is kiválthat székrekedést. Ráadásul sok kismama szorul a várandósság idején vaspótlásra, ezek a készítmények is kiválthatnak székrekedést.

Végül, de nem utolsósorban, a kismamáknak azzal is számolniuk kell, hogy ha meg is úszták a várandósság idején az aranyeret, a szülés alatti intenzív hasprés még okozhat váratlan meglepetéseket.   

Enyhe tünetektől a műtéti esetekig

„Az első terhességem alatt csak viszketést éreztem, és diszkomfort érzésem volt, amit gyógynövényes borogatással és kenőccsel kezeltem. A mostani, súlyosabb aranyérre a kenőcsöt már kúppal kombináltam. Mivel felkészült voltam és már az első tünetektől elkezdtem a helyi kezelést, bizakodom, hogy megúszom a műtétet” – mondja Mónika, aki az első terhessége előtt szinte azt sem tudta, mi fán terem az aranyér.

Az enyhe tünetek közül a legáltalánosabb a végbélnyílás körüli irritáció és viszketés. Jelentkezhet azonban vérzés is, amely nem jelent nagy mennyiséget, de vécézés után a vécépapíron megjelenő vércseppek elég nagy riadalmat tudnak okozni. Sokszor a kitüremkedő, külső aranyeres csomókat akár kézzel is tapintani lehet, ilyenkor a székelés, sőt még az ülés is járhat fájdalommal, különösen, ha az aranyeres csomó felszíne sérül, begyulladt. 

Mónika szempontjából kifejezetten szerencsés, hogy az első várandóssága során keveset kellett aranyérrel foglalkoznia. Időben megkezdett helyi kezeléssel az esetek többségében pár hónap után a tünetek enyhülnek, és a csomók szépen visszahúzódnak, így szinte soha nincs szükség sebészi megoldásra. A korai tünetek valóban kiválóan enyhíthetők helyi hatású kenőcsökkel, a gyulladt csomók hűtő borogatásával, jegelésével, esetleg gyulladásgátló, regenerálódást segítő kúpokkal. A problémát ajánlott jelezni a kezelőorvosnak, és ő tud ajánlani olyan készítményt, amelyet terhesség és szoptatás idején is lehet alkalmazni. Ha a szülés után pár hónappal sem érezhető javulás, ajánlott proktológus szakorvoshoz fordulni.

Így előzhetők meg vagy enyhíthetők a tünetek

„Ez a terhességem is nagyon problémamentes, minden rendben van a babával, és jól is érzem magam. Egyedül az aranyér miatt tartok most jobban a szüléstől, de azt kell mondjam, hogy ha előre tudom, akkor is bevállaltam volna a második gyermekünket” – mondja a kismama, aki ismét kislányt hord a szíve alatt.

Ezért nem árt minél többet megtudni az aranyérről a kismamáknak, hogy ne legyen sokkoló az aranyér megjelenése. Akad is pár jó tanács, amit ilyenkor érdemes megfogadni akár megelőzésként, akár a már kialakult tünetek enyhítésére.

• Sok folyadék: naponta legalább 2-2,5 liter folyadék fogyasztása. Legjobb a szénsavmentes víz, a cukrozatlan gyümölcstea és a frissen facsart gyümölcs- és zöldséglevek. Ez utóbbiak kifejezetten ajánlottak magas rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalmuk miatt is.
• Rostdús táplálkozás: a székletet lazító étrend a már kialakult aranyérre is kiváló. Sok zöldség, gyümölcs, különböző magvak, teljes kiőrlésű gabonafélék, natúr joghurt vagy kefir.
• Rendszeres mozgás: élénkíti a vérkeringést és az emésztést, ráadásul a már kialakult aranyér tünetei is enyhíthetők általa. Kerülni kell a többórás ülést! Kismamáknak nem megerőltető sportok javasoltak, mint a séta, az úszás, a kismama jóga, a torna.
• Rossz szokások átírása: érdemes változtatni az alvási pozíción. Ha a kismama az oldalán alszik, a baba kevésbé nyomja az alhas ereit, mint háton fekvő pozícióban. Nem szabad hosszú ideig a vécén ücsörögni, mert ez különösen megerőltető az érintett területnek. Kerülni kell a túl csípős, zsíros ételeket, mert azok megterhelik az emésztőrendszert!
• Higiéné: kemikáliákkal átitatott nedves törlőkendők helyett székletürítés után inkább mossuk le langyos vízzel az érintett területet.