Azt tudjuk, hogy milyenek: sikerhajhászok, arrogánsak, extrovertáltak és mindenkinél többre tartják önmagukat. De vajon hogyan lehet a narcizmust tudományosan is megállapítani? A korábbi kérdőívek mellé kifejlesztettek egy „villámtesztet”, ami állítólag egy válaszból pontos diagnózist állít fel.
Sokunk számára szinte kötelező az „élvezet”.
Önmagunk elfogadása jelentősen befolyásolja a másik emberhez való viszonyunkat, és azt is, mennyire tudjuk befogadni a másik ember szeretetét.
Az egészséges önértékeléshez nélkülözhetetlen, hogy csecsemőkorban biztonságban fedezhessük fel a világot és benne önmagunkat.
Az élet egyik legtragikusabb pillanata, amikor egy gyerek rájön, hogy az őszinteségért büntetés jár – hívta fel a figyelmet Feldmár András a HVG Extra Pszichológia Szalon vendégeként. A beszélgetés során a pszichoterapeuta szót ejtett a bátorság igazi természetéről, az igazi dialógusban megszülető „mi”-élményről, és vállalkozott rögtönzött álomfejtésre is.
A Kanadában élő pszichoterapeuta a HVG Extra Pszichológia Szalon vendége lesz június 22-én, 18 órától a Debreceni Egyetemen. Az alábbiakban Feldmár András Őszinteség című a könyvéből közlünk egy szerkesztett részletet.
Az egészséges önértékelés kapcsán mindig az a kérdés, vajon mit jelent az „egészséges”, ki határozza meg? Mi a sok, a túlzott? Mit értékelünk magunkban és másokban?
Nem árt kijönni velük, ha nem akarunk túl gyakran munkahelyet váltani.
Az evészavarok veszélyes és nehezen gyógyítható betegségek, amelyek az utóbbi harminc évben váltak gyakoribbá a gazdaságilag fejlett társadalmakban. Mit tudunk jelenleg róluk?
A fogyókúrák, életmódváltások virágkorát éljük, mégis egyre több a túlsúlyos és evési zavarokkal élő. Valóban ennyire akaratgyengék lennénk? Vagy más okuk van a sorozatos kudarcoknak?
Egy holland kutatás egy bizonyos szempont alapján vizsgált.
Sok nő tudja ezt ösztönösen.
Az iparosodott világ legnépszerűbb szabadidős elfoglaltsága a tévénézés. Átlagosan napi három órát, vagyis körülbelül szabadidőnk felét töltjük a képernyő előtt. Főként sorozatokat nézünk, és olyan, mintha nem eresztenének. Persze igazából mi nem tudjuk kikapcsolni. De miért nem?
Sosincs késő a változtatásra. Így vállaljuk a döntések felelősségét, hogy szabadon irányíthassuk az életünket.
Miért? Miért ne? – ez lesz az április 13-i TEDxYouth@Budapest konferencia témája.
Napjainkban egyre nagyobb értéke van az egészségnek, egyre többen figyelnek oda a táplálkozásra is. Sokan vélik magukon felismerni az ételallergiák tüneteit, néha olyan, mintha rohamosan terjedő járvánnyal lenne dolgunk, ami félelmetes iramban szedi az áldozatait.
„Azt éltem meg, hogy egyedül vagyunk, nem segít senki, nem kellünk senkinek” – mesél nehéz időszakairól Mocsonoky Anna, aki érintett szülőként nemrégiben autista gyerekek hozzátartozóival készített interjúkötetet. Az autizmus világnapja alkalmából tettünk fel pár kérdést a szerzőnek.
Melyek azok a motivációk, amelyek mentén döntünk egy párkapcsolatban, sőt egy párkapcsolatról? Milyen tényezők határozzák meg viselkedésünket, netán másmilyen a férfi és a nő agya? Az evolúció – közelebbről az evolúciós pszichológia – sok mindenre választ ad.
Még egy hetünk van, hogy leadjuk a dolgozatunkat, így inkább netezünk vagy elmegyünk vásárolgatni. Az utolsó pillanatig halogatunk, miközben csoporttársaink irigykedve figyelnek. Ismerős a példa? De vajon jó-e ez a stratégia?
Az alkohol az emberi kapcsolatokat hivatott pótolni, az evészavarosoknál pedig az étel társ is – hangzott el a HVG Extra Pszichológia legutóbbi szalonján, amelynek vendégei Lukács Liza evészavarokkal foglalkozó pszichológus és Kapitány-Fövény Máté addiktológus voltak.
Az oldalon elhelyezett tartalom a HVG Extra Pszichológia közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
