A saját különlegességükhöz görcsösen ragaszkodó narcisztikus személyiségek igencsak megkeseríthetik környezetük életét. Az önimádat mérésére az elmúlt fél évszázadban ezért többféle tudományos tesztet is kidolgoztak, de ezek általában – más pszichológiai kérdőívekhez hasonlóan – meglehetősen összetett vizsgálati eszközök. A legelterjedtebb, épp 40 éve bevezetett Narcissistic Personality Inventory (NPI) például eredetileg 220 feladat elvégzése alapján állította fel a diagnózist, de a jelenleg használt változatában is 40 állításpár közül kell minden esetben kiválasztani a kitöltőre legjobban illőket.

Mi van akkor, ha a körmönfont tesztkérdéseknél van egyszerűbb módszer is? – vetette fel pár éve az Ohiói Állami Egyetem kommunikáció és pszichológia professzora, Brad Bushman. Hiszen azok, akik narcisztikusabbak a többieknél, éppen e jellemvonásuk következtében talán hajlamosabbak be is ismerni ezt, sőt szinte büszkék a „magasabbrendűségükre”.

Büszkék rá

Bushman más amerikai egyetemek kutatóival együtt 2200, különféle életkorú ember bevonásával összesen 11 kísérletsorozatot hajtott végre, hogy igazolja a feltételezését. Az eredmény mindenkit meglepett. A résztvevőknek ugyanis mindössze egyetlen állítást kellett értékelniük 1-től (egyáltalán nem igaz rám) 7-ig (teljesen igaz rám): „Narcisztikus vagyok”. A válaszok pedig nagyon erősen megfeleltek az NPI-vel mért narcizmus-szintnek, vagyis akik ott önimádónak bizonyultak, azok az ohiói vizsgálatban nagyrészt egyből „bevallották” ezt.

Az új „kérdőív” jelentőségét persze nem szabad túlbecsülni – ismerte el maga Bushman is. Ezzel ugyanis aligha lehet ugyanazt az árnyalt személyiségvizsgálatot elvégezni, mint más pszichológiai eszközökkel. Az NPI sem csupán a narcizmus tényét állapítja meg, hanem kiderül belőle például az is, annak mely formájáról van szó. Az viszont mindenképpen mellette szól, hogy negyedórányi gondolkodás helyett 20 másodperc alatt el lehet végezni egy első tesztet, ami különösen akkor lehet előny, ha valakinek mondjuk egy hosszas vizsgálat során több kérdőívet is ki kell egy ültő helyében tölteni.

Mint az új módszer kidolgozói megjegyezték, a narcizmus diagnosztizálása nem csupán egyénileg, hanem a társadalom számára is fontos lehet. Az önimádatra hajlamos emberekben ugyanis például alacsonyabb az empátia szintje, és kevésbé hajlamosak változni, fejlődni, hiszen már „amúgy is tökéletesnek” érzik magukat. Ugyanakkor, tették hozzá, a narcizmusnak vannak előnyei is, hiszen az érintettek általánosságban pozitívabb érzelmekről számolnak be, extrovertáltabbak és kevésbé hajlamosak a depresszióra.

Fizessen elő a HVG Extra Pszichológia magazinra, most sokféle kedvezmény várja.