MOKK
MOKK

Ami az átlagember számára ujjgyakorlat, az a testi fogyatékkal élőket megoldhatatlan feladat elé állíthatja. Hát még egy szerződés vagy írott nyilatkozat, aminek nemcsak az értelmezése, hanem már az elolvasása, aláírása is gondot okozhat nekik. Szerencsére azonban megoldható, hogy a lehető legnagyobb biztonságban legyenek ilyenkor is.

Csaknem 250 ezren vallották magukat testi fogyatékkal élőnek a legutóbbi, 2011. évi magyarországi népszámlálás során. Sokukat egy sor olyan tevékenység, amit az átlagember legtöbbször könnyedén elintéz, megoldhatatlan feladat elé állít. Nem beszélve a bonyolultabb ügyekről, mint például egy szerződés megkötése, amihez a testi fogyatékkal élők is általában jogászi segítséget kérnek.

Aki azonban nem tudja elolvasni a szerződések szövegét, az azokon szereplő aláírásokat, annak egy okirat aláírása sem megy. Hogyan biztosítható, hogy ne kerüljenek hátrányba, valahányszor fontos dokumentumok elkészítése válik szükségessé a számukra? Mikor érezhetik magukat a legnagyobb biztonságban?

Mivel a fogyatékkal élők segítése mindannyiunk közös feladata, a hazai törvények igyekeznek biztosítani, hogy jogaik gyakorlásában se szenvedjenek hátrányt a többiekkel szemben. A Polgári Törvénykönyv előírja, hogy az írni nem tudó vagy nem képes (fogyatékkal élő) személy írásbeli jognyilatkozata csak akkor érvényes, ha azt közokirat vagy olyan teljes bizonyító erejű magánokirat tartalmazza, amelyen a nyilatkozó aláírását bíróság vagy közjegyző hitelesíti. De érvényes a jognyilatkozat akkor is, ha azon ügyvéd ellenjegyzéssel vagy két tanú aláírással igazolja, hogy a nyilatkozó fél a nem általa elkészített okiratot előttük írta alá, vagy látta el a kézjegyével, illetve az okiraton lévő aláírást vagy kézjegyet előttük saját aláírásának vagy kézjegyének ismerte el. Az olvasni nem tudó személyek (például vakok vagy gyengén látók) esetén az érvényesség további feltétele minden esetben, hogy kitűnjön az okiratból az is, hogy a tartalmát az egyik tanú vagy a hitelesítő személy elmagyarázta a nyilatkozó félnek.

Ez azt jelenti, hogy fontos dokumentumok, szerződések, okiratok elkészítéséhez érdemes a fogyatékkal élőknek közjegyzőhöz fordulniuk annak érdekében, hogy az elkészült dokumentum érvényes legyen, és a lehető legnagyobb biztonságban legyenek.

A közjegyzői eljárás szabályai biztonságot és védelmet jelentenek azok számára, akik írásra, illetve olvasásra képtelenek, illetve nem értenek azon a nyelven, amelyen a dokumentum készül. A közjegyzői okirat elkészítésénél ilyenkor két tanú közreműködése szükséges, de az ügyfél kérésére egyéb esetekben is biztosítható az úgynevezett „ügyleti tanúk” bevonása. 

Nagyon fontos garanciális szabály, hogy a közjegyzői okiratot a közjegyzőnek minden esetben az elejétől a végéig fel kell olvasnia az ügyfél előtt, aki így pontosan tudni fogja, mit ír alá. Bár a tanúsítványokat nem kell felolvasni, csupán az úgynevezett ügyleti okiratokat (például szerződést, végrendeletet, meghatalmazást, más, közjegyző előtt tett egyoldalú nyilatkozatot), ez alól az aláírás-hitelesítés kivétel: ha a fél vak vagy írástudatlan, illetőleg olvasásra képtelen, a közjegyzőnek a hitelesítés előtt az okiratot előtte fel kell olvasni, így ebben az esetben is fokozott védelem érvényesül. Saját kérésére a hallássérült személy jelnyelvi tolmács közreműködésével vagy írásban, a siketvak személy jelnyelvi tolmács közreműködésével, a beszédfogyatékos személy pedig írásban kommunikálhat a közjegyzői okirat-szerkesztési eljárás során, ami szintén azt hivatott biztosítani, hogy az érintett személy a leginkább biztonságban legyen.

A fogyatékkal élő ügyfelek esetén a közjegyző feladata, hogy ellássa őket a szükséges információval ahhoz, hogy ne érhesse őket hátrány a fogyatékosságuk miatt.

A közjegyző állami hatalmat gyakorol, nem valamelyik fél megbízottja. Minden esetben teljes körű és pártatlan jogi tájékoztatást is nyújt, illetve feltárja az ügyfél akaratát, ami az írásra vagy olvasásra képtelen emberek esetében különösen fontos, hiszen ők kevésbé tudják ellenőrizni az ügylet végén létrejött dokumentumokat, tehát érdekük, hogy olyan személy előtt járjanak el, aki a lehető leginkább megbízható. A közokirati forma is az ő érdekeiket szolgálja, mert teljes körűen bizonyítani tudja a dokumentumban foglaltakat, az adatok és tények valódiságát, a nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján található közjegyző kereső alkalmazásból (https://start.mokk.hu/kozjegyzokereso.html?theme=dark#x) pedig az is megtudható, hogy egy adott közjegyző irodája akadálymentesített-e, amely egyébként a közjegyzői irodák körülbelül felére igaz.

Vannak további törvények, amelyek a fogyatékkal élőket érintő helyzetekre valamilyen további előírást tartalmaznak. Így például az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, amely szerint az írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatán alapuló bejegyzéshez, a nyilatkozat közokiratba foglalása szükséges, amelyben e körülményre utalni kell. Ez azonban nem jelenti azt, hogy például az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés érvénytelen lenne, ha nem közokiratban készül, de az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez szükség van rá, így mindenképpen érdemes már magát a szerződést (vagy más nyilatkozatot) eleve közokiratban elkészíteni.


Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Kövér László: A kultúrharcnak a Fidesz húsz éven át elszenvedője és nem alakítója volt

Kövér László: A kultúrharcnak a Fidesz húsz éven át elszenvedője és nem alakítója volt

Kétezer eurós könyvtári bírság másfél hónapos késésért

Kétezer eurós könyvtári bírság másfél hónapos késésért

Elhunyt Wim Kok volt holland miniszterelnök

Elhunyt Wim Kok volt holland miniszterelnök

Erre a befejezésre nem számítanál: a bácsi és a hinta

Erre a befejezésre nem számítanál: a bácsi és a hinta

Dragomán György: Ha ez a négy feltétel teljesül, elégedettek lehetünk egymással

Dragomán György: Ha ez a négy feltétel teljesül, elégedettek lehetünk egymással