MOKK
MOKK
Tetszett a cikk?

Nem kell aggódnia, ha csak családtagja halála után értesül arról, hogy volt egy értékpapírszámlája, rajta tőzsdei részvényekkel, amelyek árfolyama éppen lefelé tart. A számla zároltatásával ugyanis a megbízások azonnal a hatályukat veszítik.

„Tudtuk, hogy apa értékpapírokba tette a család megtakarított pénzét, de azt nem, hogy pontosan hol is volt számlája és ahhoz, illetve azokhoz hogyan férhetünk hozzá” – panaszolta barátjának Ádám kétségbeesve. Tudomása szerint ugyanis az öreg több mint 20 millió forintot tett különböző részvényekbe, valamint állampapírokba és – mint mondta – attól tartanak, hogy ez elvész. Illetve – tette hozzá –, ha még sikerül is kinyomozniuk a számla hollétét, az azokon lévő értékpapírokról a várhatóan csak hosszú hónapok múlva sorra kerülő hagyatéki eljárást követően tudnak majd rendelkezni. Ami az állampapíroknál nem olyan nagy probléma, a részvényeknél viszont már gondot okozhat, hogy egy esetleges árfolyamcsökkenés esetén sem tudnak túladni azokon, emiatt akár komoly anyagi veszteség is érheti őket.

Az értékpapírszámlának kétségtelenül az a hátránya, hogy ahhoz nem lehet haláleseti kedvezményezettet megjelölni, nem úgy, mint a bank- és betétszámláknál. Így az értékpapírszámlán lévő vagyon nem felvehető a szerettünk eltávozását követően, azzal meg kell várnunk a hagyatéki eljárás befejezését. Fontos szabály, hogy illetékmentes az értékpapírok öröklése, ha azt egyenes ági rokon, illetve házastárs szerzi meg. Vagy, ha az Európai Gazdasági Térségben lévő egyik állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok maradtak ránk. Továbbá akkor is, ha az egy örökösre jutó ingóság értéke nem éri el a 300 ezer forintot. Jó tudni azonban azt is, hogy az árfolyamnyereség után személyi jövedelemadót kell fizetni, ami jellemzően 15 százalékos mértékű.

Fontos, hogy a halál tényét mielőbb hozzuk az értékpapírszámlát vezető pénzintézet tudomására, méghozzá hivatalos okirattal. Ennek leggyorsabb módja a halotti anyakönyvi kivonat bemutatása. A jogerős hagyatékátadó végzéssel is fel lehet keresni a pénzintézetet, de e dokumentumra bizonyosan hosszabb ideig kell várni. A halál igazolásának azért van jelentősége, mert csak ezt követően zárolja az elhunyt értékpapírszámláját a pénzintézet, s csak ekkor veszítik automatikusan a hatályukat a még futó megbízások. Ez azért fontos, mert azután már nincs kitéve az örökös annak, hogy az állandó vagy eseti meghatalmazások miatt pénzügyi veszteség érje – igaz, annak a hasznát sem arathatja le, ha a papírok árfolyama felfelé indul.

A zárolást követően az értékpapírszámlán lévő részvények, kötvények, befektetési jegyek hagyatéki státuszúvá válnak. Ennek következtében a jogerős közjegyzői hagyatékátadó végzés megérkezése előtt az elhunyt számlájának egyenlegéről csak hivatalos közjegyzői megkeresésre lehet információt adni, mivel a számlatulajdonos adatai értékpapírtitoknak minősülnek. Ebben az esetben a közjegyzőnek hivatalos megkeresést kell küldenie az értékpapírszámlát vezető pénzintézetnek.

A jogerős hagyatékátadó végzés alapján – a végzésben megjelölt örökösöknek az ott közölt részarányban – teljesíthető kifizetés, illetve lehet ügyletet kötni a számlán lévő értékpapírokra. Az elhalálozott számlájáról tehát csak jogerős hagyatékátadó végzés, jogerős bírósági ítélet vagy ezekkel egyenértékű külföldi okirat alapján bonyolítható le tranzakció, az ideiglenes hagyatékátadó végzés erre nem jogosít fel.

A nyomdai úton előállított értékpapírok átadása az elhunyt számlatulajdonos számlájáról az örökös számlájára történő átvezetéssel valósulhat meg. Az értékpapírok kikérésére és fizikai átadására ezt követően kerülhet sor.

A hagyaték átadása dematerializált értékpapír esetén is megvalósulhat az elhunyt számlatulajdonos értékpapírszámlájáról az örökös értékpapírszámlájára történő átvezetéssel, vagy az örökös más szolgáltatónál vezetett értékpapírszámlájára történő transzferálással. Amint a papírok átvezetődnek az örökös számlájára, azok máris értékesíthetők, kivéve, ha az örökös értékpapírszámláját vezető pénzintézet nem forgalmazza azokat.

Érdemes tisztában lenni azzal, hogy bár az elhunyt nyugdíj-előtakarékossági (nyesz) és tartós befektetési számlája (tbsz) után járó adókedvezmények és adójóváírás nem illeti meg az örököst, az azokon lévő értékpapírokat egy normál értékpapírszámlára átvezettetheti vagy transzferáltathatja.

Amennyiben a hagyatékban szereplő értékpapírok nem oszthatók maradék nélkül az örökösök számával, úgy a pénzintézet az örökösök egybehangzó írásbeli megállapodása szerint jár el. Az örökösök képviseltethetik magukat meghatalmazott útján is, amelynek formai és tartalmi követelményeiről érdemes az érintett pénzintézetnél érdeklődni.

 

A bank- és betétszámla-tulajdonosok még életükben dönthetnek arról, hogy haláluk esetén kit illessen meg a számlájukon lévő pénz. Ezt általában a bankszámlaszerződés megkötésekor jelölhetik meg, de erre utólag is van lehetőség. Ehhez ki kell tölteniük a bankban egy halál esetére szóló rendelkezést, és így a bankszámlán lévő pénzösszeg nem lesz a hagyaték része, hanem arra a nyilatkozatot tevő halálát követően a hagyatéki eljárástól függetlenül a kedvezményezett személy lesz a jogosult. Haláleseti rendelkezéssel több kedvezményezettet is meg lehet jelölni, amely esetben érdemes feltüntetni a részesedési arányokat – ellenkező esetében a tulajdoni hányaduk egyenlő lesz.



Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

MOKK BrandChannel

Ráfázhat, ha trükközik, írjon szerződést lakása kiadásáról!

Nemcsak azért érdemes írásba foglalni a lakásbérleti szerződést, mert a jogszabályok értelmében kötelező. Hanem azért, mert vita esetén a bérbeadó kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülhet, mint a bérlője. A feketézéssel pedig milliós adóhatósági bírságot is kockáztat az ingatlanát kiadó tulajdonos.

MOKK BrandChannel

Hitelt vesz fel? Az utolsó pillanatban is meggondolhatja magát

Hol írjam alá? – kérdezik sokan, amikor eléjük teszik a hitelszerződést, mivel szeretnének mielőbb a pénzhez jutni. Pedig érdemes időt szánni és kérdezni, ha nem értjük a sokszor bonyolult jogi szöveget, nehogy később érjenek minket „zsebbevágó” meglepetések.