Ferde a fal az új lakásban? Így egyenesbe kerülhet!
Mindenki rémálma, hogy a tízmilliók leszurkolása ellenére a szerződésben szereplő határidőhöz képest több hónapot csúszik a régóta várt új otthon átadása, és/vagy csak azt követően derül ki, hogy az nem olyan minőségű, mint amilyet megrendeltünk. Van megoldás arra, hogy ezekben a helyzetekben ne egy kétes kimenetelű perben kelljen megpróbálni bizonyítani az igazunkat.
Saci és párja egy budapesti vállalkozóval kötött szerződést arra, hogy egy 68 négyzetméteres könnyű szerkezetes házat kulcsrakészen felépítsen – számolt be erről a megbízó az egyik internetes fórumon. Az első, 1 millió forintos részletet a szerződéskötéskor átutalták, majd még 3 milliót, hogy a szaki végre elkezdhesse a munkálatokat. Erre azonban nem került sor, a vállalkozót hónapokig nem is látták, csak telefonon magyarázkodott, mondván, az építési engedélyekre vár. Aztán amikor háromnegyed év elteltével végre elkezdte csinálni az alapot, több hónapig megint állt a munka. Többszöri sürgetésre legalább hajlandó volt OSB-lapokat felszerelni, ám azok nagyon rossz minőségűek voltak. Hiába írattak alá Saciék még egy kötbérkikötést is vele, hogy a kialkudott határidőre készüljön el a ház, erre nem került sor. A vállalkozó csak hitegette őket, aztán megint hetekre eltűnt, hiába telefonálgattak neki, lerázta őket. Két évvel a megbízási szerződés aláírását követően a pár elment egy ügyvédhez, ahol jött a feketeleves: közölték velük, bottal üthetik az addig átutalt pénzüket, azt aligha tudják behajtani.
Sajnos Saciék esete nem egyedi, sokakat átvernek az építési munkálatok során, noha a legrosszabbra, vagyis arra, hogy a lakás, családi ház el sem készül, azért ritkábban kerül sor. Inkább az a jellemzőbb, hogy a szerződésben kikötött időhöz képest hónapokat csúszik az átadás, vagy ha egy nagy hajrával sikerül is tartani a határnapot, a gyorsaságnak megvan az ára: ferde lesz a fal, beázik a szoba. Sokszor csak később derül ki, hogy nem azt az alapanyagot építette be a vállalkozó, ami a szerződésben szerepel, hanem annál jóval silányabb minőségűt. Megdöbbentő, hogy az elmúlt két évtizedben háromszorosára nőtt a teljes beruházási értékhez viszonyított hibaérték aránya: míg az ezredfordulón még az átadott új lakások, házak 4-5 százaléka kapcsán adódott minőségi kifogás, addig jelenleg már a 15-16 százalékával vannak gondok.
Az is gyakori, hogy menet közben merülnek fel „előre nem látható” pluszköltségek. Márpedig ezek a drágulások csak részben foghatók arra, hogy az építőipari anyagok árai a nagy kereslet hatására az utóbbi években felmentek, illetve kevés a szakember – pláne a hozzáértő –, akiket csak borsos összegekért lehet elcsábítani.
Sok per indul minőségi kifogások miatt. Egy, az esetek többségében elhúzódó bírósági tárgyaláson azonban általában nehezen állapítható meg, ki okozta a beruházás csúszását vagy a minőségi problémát, az alvállalkozók egymásra mutogatnak.
Szerencsére van megoldás arra, ha valaki egy vita esetén később is felhasználható bizonyítékot szeretne a kezében tudni – közjegyzőhöz kell fordulni. Ráadásul a gyakorlat azt mutatja, hogy így legtöbbször a pereskedés is megelőzhető.
|
Többféle eljárás kezdeményezhető a közjegyzőnél egy építkezés körüli jogvitánál, ha még nincs folyamatban peres eljárás: - Előzetes bizonyítás keretében a közjegyző elvégezheti mindazon bizonyítási cselekményeket, amelyeket a bíróság is, azaz például tanúkat hallgathat meg, szemlét tarthat, okiratot tekinthet meg, kérésére pedig a kivitelezőnek kötelező bemutatnia az építési naplót. - Kirendelhet igazságügyi szakértőt, aki meg tudja határozni, mi idézte elő az adott problémát, például miért ázik a fal. A közjegyző kirendelése által adott független igazságügyi szakértői vélemény perdöntő lehet. - Ténytanúsítást is végezhet a közjegyző mindezeken túl, amelynek keretében közjegyzői okiratban részletes leírást, fényképet, hang- vagy videofelvételt készít az általa tapasztalt körülményekről, eseményekről. Például rögzítheti, hogy egy adott pillanatban álltak-e már a falak vagy még csak az alapozás készült el – ezt összevetve a szerződésben vállalt ütemtervvel egyértelműen látható lesz, hogy időben vagy késve húzták-e fel a falakat. - Egyezségi eljárást folytathat le, ha mind a két fél hajlandó megegyezni. Ebben az eljárásban a felek maguk rendezhetik a vitás igényeiket, és ha az egyezségük megfelel a jogszabályoknak, akkor a közjegyző azt jóváhagyja, és ennek az egyezségnek ugyanolyan hatálya lesz, mint a bíróság ítéletének. |
Fontos tudni, hogy a fenti esetek mindegyikében nagy esély van arra, hogy a vitában álló felek peren kívül megegyeznek, és nem húzódik el az ügy. A közjegyzői eljárások a tapasztalatok szerint ugyanis növelik a megegyezési, fizetési hajlandóságot a hibásan vagy késve teljesítő félnél. A vétkes általában a közhiteles dokumentumokat és a szakértői véleményt látva belátja, nincs értelme egy hosszú perbe bocsátkoznia, aminek a végén – ha azt elveszíti – még annak a költségeit is neki kell állnia.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
250 ezer magyarnak van nagyon nehéz dolga, de létezik segítség
Ami az átlagember számára ujjgyakorlat, az a testi fogyatékkal élőket megoldhatatlan feladat elé állíthatja. Hát még egy szerződés vagy írott nyilatkozat, aminek nemcsak az értelmezése, hanem már az elolvasása, aláírása is gondot okozhat nekik. Szerencsére azonban megoldható, hogy a lehető legnagyobb biztonságban legyenek ilyenkor is.
Ráfázhat, ha trükközik, írjon szerződést lakása kiadásáról!
Nemcsak azért érdemes írásba foglalni a lakásbérleti szerződést, mert a jogszabályok értelmében kötelező. Hanem azért, mert vita esetén a bérbeadó kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülhet, mint a bérlője. A feketézéssel pedig milliós adóhatósági bírságot is kockáztat az ingatlanát kiadó tulajdonos.
Hitelt vesz fel? Az utolsó pillanatban is meggondolhatja magát
Hol írjam alá? – kérdezik sokan, amikor eléjük teszik a hitelszerződést, mivel szeretnének mielőbb a pénzhez jutni. Pedig érdemes időt szánni és kérdezni, ha nem értjük a sokszor bonyolult jogi szöveget, nehogy később érjenek minket „zsebbevágó” meglepetések.
