Nem jönnek a jó ötletek? 7 egyszerű módszer a kreativitás fejlesztéséhez

Zenészek, grafikusok, írók – a sort hosszan lehetne folytatni olyan szakmák felsorolásával, ahol a kreativitásra alapvető szükség van. Tévhit azonban, hogy olyan munkát végző emberek ne lehetnének kreatívak, ahol elsősorban nem a képzelőerőre van szükség. Elvégre egy könyvelő lehet, hogy csodás akvarelleket fest, amikor épp nem az iparűzési adót számolgatja, de arra is számtalan példa van, hogy egy mérnök például a gyereke játékai láttán ébredt rá, hogyan hidalhat át egy problémát, amelyen már hetek óta töprengett.

A lényeg, hogy a kreativitás nem velünk született képesség, hanem olyasvalami, amit aktívan fejleszthetünk, mintha csak az edzőteremben dolgoztatnánk az izmainkat. Persze most nem súlyzókra lesz szükség, lássuk, hogyan érdemes csúcsra járatni a képzelőerőnk kondícióját.

1. Firkáljunk kedvünkre!

Bár az iskolában még rászóltak az emberre, ha a füzete margójára firkálgatott, ezzel a látszólag haszontalan cselekedettel sokat tehetünk a kreativitásunkért. Az egyszerű ábrák rajzolgatásával ugyanis hatékonyan lekötjük a kreatív energiáinkat, így jobban fogunk tudni koncentrálni, például egy megbeszélésen vagy egy előadást hallgatva. Ez annyira így van, hogy még könyv is született a firkákról: Suni Brown írta a The Doodle Revolution című könyvet, amelyben kiemeli, hogy az olyan nagy gondolkodók, mint például Henry Ford vagy Steve Jobs is előszeretettel firkálgatott, hogy beindítsák a képzelőerejüket. A firkálás hatására ugyanis olyan agyterületeink aktiválódnak, amelyek az emlékek felidézéséért felelősek, emellett azonban új idegpályák is bekapcsolódnak a gondolkodásba, ezzel pedig új ötleteknek adhatunk táptalajt, sőt, akár olyan, korábban bennünket foglalkoztató problémákra is megoldást találhatunk, amelyeken akár heteken át rágódtunk. Egyszóval: tollat-ceruzát (zsírkrétát?) elő, és kezdődjön az önfeledt firkálás!

2. Tanuljunk valami újat!

Minden alkalommal, amikor valami új tudást szerzünk meg, új agyi területek aktiválódnak, új idegpályák jönnek létre. Éppen ezért érdemes kitűzni célul, hogy minden hónapban megtanuljunk valami újat: legyen szó festőszakkörről, famegmunkálásról vagy egy mobiltelefonra letölthető oktató applikáció tananyagáról, az új ismeretek megszerzésével a kreativitásunkat is fejlesztjük. Ráadásul új érdekes dolgokat sajátíthatunk el, így egyszerre két legyet üthetünk egy csapásra.

3. Fontos a megfelelő környezet!

Bárkiből előtörhet a kreativitás, ha a megfelelő környezetben a megfelelő ingerek érik. Érdemes lehet azzal kísérletezni, hogy átrendezzük a munkaasztalunkat, vagy az otthoni íróasztalt helyezzük át, lehet, hogy már egy ilyen apró változással hatalmas eredményeket tudunk elérni. A lényeg, hogy olyan környezetet alakítsunk ki, ahol akár munka közben is tudunk lazítani, kikapcsolódni egy kicsit. Nem véletlen, hogy az olyan világcégeknél, mint például a Google, hatalmas hangsúlyt helyeznek rá, hogy a munkavállalók jól érezzék magukat. Vagyis, az olyan, első ránézésre túlzásnak tűnő kényelmi szolgáltatások, mint a babzsákfotelek vagy pingpong-asztalok valójában fontos szerepet töltenek be a kreativitás támogatása terén.

Ami pedig a támogatást illeti: a megfelelő környezet legalább annyira jelenti az emberi tényezőt, mint az irodai „feng shui”-t. A gyerekek ugyanis azért tudnak sokkal kreatívabbak lenni a felnőtteknél, mert őket még nem gátolják a kritikától való félelmek. Ezért is van az, hogy napjainkban rengeteg hasonló cikket lehet olvasni arról, hogy a kudarcokból mennyit tanulhatunk – egy kellően támogató munkahelyi környezetben ugyanis nem kell azon görcsölnie a kollégáknak, hogy valamit elszúrnak, ha a főnök ilyenkor rávezeti őket, hogy a hibák tudatos elemzésével hogyan kerülhetik el a hasonló helyzeteket.

4. Mozgásban az agysejtek!

A kreativitáshoz bizony a fizikai aktivitásra is szükség lehet, elvégre egy asztal fölött görnyedve nem biztos, hogy tökéletesen tudnak áramlani a szellemi energiák. A mozgás és a kreatív gondolkodás kapcsolatát már több kutatás is igazolta, elég csak a színészekre gondolni, akik különféle helyszíneken gyakorolják a szövegüket, hogy jobban bevésődjön.

Természetesen nem kell lefutni egy maratont, de ha úgy érezzük, megakadtunk valamiben, érdemes lehet sétálni egyet, elugrani az uszodába vagy például biciklire pattanni és érezni a menetszél érintését. Lehet, hogy már az első pár percben megjön az „isteni szikra”, vagy épp hazaérve találunk megoldást a minket foglalkoztató kérdésekre.

5. A játék komoly dolog!

Világszerte jövedelmező iparág épül a különféle irodai játékszerekre, a gyurmától a hajtogatható figurákon át egészen a különböző módon birizgálható fidget spinnerekig vagy fidget cube-okig. De akár egy marék tollal is elérhető a pozitív hatás: építsünk valamit az íróasztalon, miközben gondolkodunk. Ha egész álló nap a billentyűzetet nyomkodjuk, már ennyi változás is elég lehet, hogy meglóduljon a képzeletünk.  

6. Írjunk rövid sztorikat

Flash fiction néven emlegetik azt a gyakorlatot, ha valakinek egy megadott téma alapján kell írni egy rendkívül rövid történetet. Általában 100 szóban maximálják a flash fiction-sztorik terjedelmét (összehasonlításként: 100 szó kevesebb mint ennek a cikknek a 10 százaléka), amihez megadnak valamilyen kiindulópontot vagy alaptémát. Az interneten számtalan fóruma van ennek a műfajnak, de akár a barátainkkal is alapíthatunk egy flash fiction klubot, ahol mindenkinek kell írnia egy-egy rövidke történetet, naponta vagy hetente. Az így elkészült írásokat pedig egy külön füzetbe fűzve később visszaolvashatjuk, hogy kiből mit hozott elő egy-egy kulcsszó vagy megadott motívum.

7. A „30 kör”-teszt

Ezt a módszert egy Bob McKim nevű kutató dolgozta ki, lényege pedig, hogy felpörgesse az asszociációs készségünket, ezzel táplálva a kreativitás tüzét.

Mindössze annyit kell tenni, hogy egy üres papírra rajzolunk 30, különböző méretű kört. Ezután egy percünk van, hogy a köröket mindenféle olyan dologgá alakítsunk át, ami épp eszünkbe jut. Például az egyik körből kialakíthatjuk a Napot, egy másikból egy földgömböt, vagy épp egy labdát. Más szabály nincs, itt tényleg csak a képzelőerőnk szab határt a lehetőségeknek! A cél, hogy egy perc alatt lehetőleg mind a 30 körből csináljunk valamit, de nem szabad feladni, ha elsőre nem sikerül, másodszorra már jobban fog menni, harmadszorra pedig még több ötletünk támad majd – ez maga a bizonyíték arra, hogy a kreativitás fejleszthető.

A telefon, amely táplálja a kreativitást

A Samsung Galaxy Note9 okostelefon a fentiekben vázolt módszerek közül többet is elérhetővé tesz a felhasználóknak. A speciális kijelzőre ugyanis egy, a telefonhoz mellékelt S Pen segítségével úgy rajzolhatunk, mintha csak egy high-tech jegyzettömb lapulna a zsebünkben. Így nyugodtan firkálgathatunk bárhol vagy készíthetünk kreatív rajzokat a „30 kör” teszt segítségével, de természetesen jegyzetelhetünk is, a telefon pedig digitális szöveggé alakítja a kézírásunkat is. A tollat Bluetooth kapcsolaton keresztül távirányítóként is használhatjuk, sőt, segítségével még úgy is tudunk fotókat készíteni, ha a telefon épp nincs a kezünkben. Ezzel is turbózhatjuk a kreativitásunkat, ha például létrehozunk egy fotós galériát, amibe csak olyan képek kerülhetnek, amelyen mi magunk is rajta vagyunk, úgy, hogy nem szelfiket lövünk saját magunkról. A Samsung Galaxy Note9 további hatalmas előnye, hogy a Samsung DeX kábellel a telefont ráköthetjük egy monitorra vagy a tévére, így akkor is lehet hozzáférésünk a számítógépes „Asztal”-nézethez, amikor épp nincs nálunk a laptopunk. Vagyis, elég zsebrevágni a Note9-et és bárhol berendezhetjük az irodánkat. A telefon kamerája pedig olyan megoldásokkal segíti a kreativitásunk csúcsra járatását, mint a húszféle fotótéma felismerése, a pislogásérzékelő, illetve az intelligens kameraszenzor, amely figyelmeztet, ha meg kell tisztítani a lencsét exponálás előtt.