Így alakultak át vásárlási szokásaink harminc év alatt

„Az biztos, hogy kevesebb időt töltöttem vásárlással” – kezdi László, amikor azon a kérdésen mereng, milyen volt egy átlagos bevásárlás 30 évvel ezelőtt. A most hetven éves férfi több évtizede jár feleségével vagy egyedül beszerezni a kötelezőket, illetve annál is többet, hiszen a feltétlenül szükséges termékeket tartalmazó listán túl mindig megakad valamin a szeme, amikor elsuhan egy sorban és megpillant egy akciós állványt. „Nem hagyhatom ott, ha valami nagyon jó áron van!” – indokolja az impulzív vásárlás okát a rutinos bevásárló.

Közért, Csemege, ABC

Az elmúlt évtizedek alatt jelentősen átrendeződött a kosarunk tartalma, de nemcsak a termékek változtak meg, hanem az is, ahogyan vásárolunk. Lászlónak nem véletlenül az idő jutott elsőként eszébe annak kapcsán, milyen volt 30 évvel ezelőtt, és milyen most vásárolni. Három évtizede, amikor mindenki az ABC-be járt, még jóval kevesebb áru közül lehetett választani, jóval kisebb területen, így logikusan a boltban töltött idő is sokkal kevesebb volt. A rendszerváltás előtt az országba beérkező termékek jelentős korlátozása miatt túlnyomórészt hazai áru került a boltok polcaira, így a kenyér, tej, felvágott, zöldség, gyümölcs dimenzióján túl meglehetősen kevés dolog közül lehetett válogatni.

„Ennek is megvolt a bája, mert nem sokat kellett gondolkodni, mit vegyél. Bezzeg most: csak állok a sok termék előtt, és nem tudom, melyiket válasszam” ­– emlékszik vissza a hőskorra László, aki bevásárlásait még a pultos kiszolgálással operáló Közértekben kezdte, ahol idővel bevezették az önkiszolgáló vásárlást is. Volt még Csemege, aztán jött az ABC, vagyis az Alapvető Beszerzési Cikkeket árusító boltok, amelyek kifejezetten lakótelepeken és a nagyobb lakóközösségek közelében várták a vásárlókat, a Közérteknél és Csemegéknél nagyobb árukészlettel.

„Nagyon megmaradt bennem az, ahogy viszem a szemes kávét és a kassza mögötti darálóban megőrlöm. Azt az illatot biztos, hogy nem felejtem el soha, mert az őrölt kávé aromája keveredett a jellegzetes közértes szagokkal” ­– nosztalgiázik László, aki azt is fel tudta idézni, mi került rendszeresen a kosarába: természetesen vizes zsemle („mindig 10 darab”), ropogós héjú kilós kenyér (“kezdetben még csak fehér volt, és mindig lehetett tudni, mikor hozzák frissen, így volt úgy, hogy még meleg kenyeret vittünk haza”), párizsi és/vagy turista felvágott, zacskós tej és kakaó.

Klasszikus luxusterméknek számított a narancs és a banán, és ha tudott szerezni valahol, trófeaként vitte haza családjának. Nem kellett Magyarországon elérhetetlennek számító termékekre gondolni ahhoz, hogy eszébe jusson, az idehaza készített téliszalámiból is csak nagyon ritkán vásároltak, és ünnepnek számított, amikor azt tették a vastagon megvajazott szelet kenyérre. Kurrens, import cikkeknek számított még a francia konyak, a holland kakaópor, a prágai sonka és a Maggi ételízesítők is.

A vasfüggöny leomlásával a megszűnő KGST és az akkor még EGK (Európai Gazdasági Közösség) tagországai igyekeztek felszámolni Európa gazdasági megosztottságát is. Özönlött az áru Magyarországra, és megnyitottak az első diszkont áruházak, illetve szupermarketek, amelyek nemcsak jelentős árukészlettel, de kedvező árakkal is csalogatták magukhoz a vevőket.

Az akciós újság hatalma

„Emlékszem, hogy hirtelen olyan sok minden közül lehetett választani, hogy végig vigyorogtam, és mindenre rácsodálkoztam. Innentől kezdve a bevásárlás számomra nemcsak egy kötelező tevékenység lett, amely során beszerzem az alapvető dolgokat, hanem kikapcsolódás, már-már szórakozás is” ­– eleveníti fel László azt az időszakot, amikor a narancs és a banán már nem számított luxusterméknek, és egyre több mindent tudott bepakolni a kosarába, mert a politikai és gazdasági nyitás után az országot elözönlötték az árucikkek.

Ma már László is csak nehezen tud eligazodni a sok áruházlánc kínálata között, de elmondása szerint ebben nagy segítségére vannak a hetenként érkező akciós újságok, amikből pontosan megtudja, mit érdemes vásárolnia az adott héten. “Az akciók jelentős ösztönzők arra, hogy vásárolni menjek, még akkor is, ha a jó áron meghirdetett termékre nincs is épp égető szükségünk” – vallja be László, akinek ma már természetes, hogy nemcsak 1-2 fajta fehérkenyér és zsömle közül választhat, és gyakorlatilag nincs olyan termék, amit nem lehet kapni: a sárga paradicsomtól és az édesgyökértől kezdve a legfinomabb olasz sonkán át a legdrágább magyar borokig. A rutinos vásárló László azonban gyorsan hozzáteszi: miközben számos különleges, ezáltal drágább termékkel bővültek a boltok polcai, megmaradtak a hagyományos áruk is, sőt, megjelentek az üzletek sajátmárkás termékei is, amelyek jó minőségű, mégis alacsonyabb árú termékeket jelentenek a Lászlóhoz hasonló pénztárcájú vásárlók számára. Arra azonban ő is felfigyelt, hogy a luxus a termékkategóriák zöménél megfigyelhető: a zöldség, a gyümölcs, az alkohol, a csokoládé, a sajt, a magvak között csakúgy találunk exkluzív termékeket, mint olcsóbb alternatívákat.

Sajátmárkás termékekben kifejezetten erős a felhozatal az első magyarországi szupermarketjét 1991-ben Tatán megnyitó SPAR üzleteiben is. A tatai üzlet megnyitása után eltelt három évtized során a hálózat 588 tagúra bővült, köszönhetően az évek alatt végrehajtott 647 milliárd forintnyi beruházásnak. Az áruházlánc évről évre növekedett Magyarországon, és lett a hazai kiskereskedelem meghatározó szereplője.

A vállalat viszonylag hamar, már 1997-ben kezdett saját cégnévvel ellátott termékeket bevezetni a piacon, azóta pedig folyamatosan fejleszti a kínálatot, és mára 31-féle saját termékcsaláddal várja a vásárlókat. Az áruházlánc 3600-nál is több saját márkás árut forgalmaz, amelynek fele élelmiszer. Sőt, 2004-ben saját húsüzemet is létesített: a Regnum a nagy volumenű frisshús- és húskészítmény-értékesítést alapozta meg a SPAR-nál.

„Maximálisan figyelembe vesszük a változó piaci trendeket és fogyasztói szokásokat” – ezt már Heiszler Gabriella, a SPAR Magyarország ügyvezető igazgatója mondja, hozzátéve, hogy kifejezetten figyelnek arra, hogy különböző árkategóriában kínáljanak minőségi árukat, a prémium márkáktól kezdve a saját márkás termékek széles és változatos csoportjáig.

Bio, mindenmentes, kézműves és az online térhódítása

A szerteágazó, szinte minden igényt kielégítő kínálat az elmúlt évekre vált igazán jellemzővé az üzletekben. Ma már alapvetőnek számít egy kisebb boltban is a cukor- és laktózmentes termékek árusítása, de kedveltek lettek a kézműves termékek is. Jellemzően ezen árucikkek árfekvése magasabb, a vásárlók egyre szélesebb rétege igényli azonban a több természetes vagy helyi összetevőket tartalmazó termékeket, mások pedig egészségügyi okokból választják azokat.

Megjelentek a boltok polcain a kényelmi termékeknek számító készételek (gondoljunk csak a SPAR enjoy. márkanév alatt futókra) azoknak a vásárlóknak, akik nem az étkezdéket vagy az éttermeket választják ebédidőben, és gyors megoldásként beszaladnak a boltba, hogy vegyenek valami tartalmas harapnivalót. A saláták, levesek, főételek, szendvicsek rendkívül kedveltek és keresettek lettek az utóbbi években.

A speciális táplálkozási igények kielégítése a SPAR-ban is egyre inkább előtérbe kerül.

„Számtalan és egyre bővülő kínálattal jelentkezünk a „mentes” árucsaládokban is, a vegán étrend szerint élő vásárló éppúgy megtalálja polcainkon a kedvére valót, mint aki valamilyen élelmiszer-intoleranciával él, vagy csökkentett só- és cukortartalmú ételekkel szeretne táplálkozni, netán teljesen nélkülözni akarja a pálmaolajat” – mondja Heiszler Gabriella.

Nemcsak a termékpaletta bővült a boltokban, hanem a szolgáltatások köre is. Az online rendelés legfőképpen a Magyarországon több mint egy éve húzódó koronavírus-járvány következtében pörgött fel annyira, hogy már kisebbségben vannak azok az üzletláncok, ahonnan nem lehet online rendelni. A SPAR-nál is azt tapasztalják, hogy napról napra többen vásárolnak be az áruházlánc online shopján, ami még a pandémia előtt, 2019-ben indult el. Előnyeit jelenleg Budapesten és közel ötven környező településen, Tatabányán, Kecskeméten, illetve Zalaegerszegen és szűkebb vonzáskörzeteikben, illetve a Velencei-tó vidékének kilenc, turisztikailag frekventált településén élvezhetik a vásárlók.