Vietnami Nagykövetség
Vietnami Nagykövetség

Fordulni látszik a kocka. Valaha a Távol-Keletről érkeztek az olcsó, de nem igazán jó minőségű áruk, a mifelénk csak „kínai piacoknak” nevezett zsibvásárokba, ahol egyébként számos más ázsiai náció is képviseltette magát, kivált vietnamiak. Ma viszont egyre gyakrabban arra hívják fel az üzletemberek figyelmét, miért is érdemes beruházni ezen a távoli tájon. Mert érdemes, méghozzá okkal.

Miután véget ért a vietnami háború, sokáig inkább csak a turisták élvezték a háromezer kilométeres tengerparttal rendelkező, festői fekvésű ország csáberejét. Aztán a több mint harminc esztendeje kezdett reformfolyamat elkezdte megtermelni a maga gyümölcseit. Évtizedek rohamos (évente átlagosan hét százalékos!) fejlődésének köszönhetően mára az ott lakó jó 95 millió honpolgár és a vállalkozó kedvű külföldi is kezd ráérezni az aratás ízére.

A sokoldalú kapcsolatokra törekvő, Délkelet-Ázsia szívében fekvő állam időközben nemcsak rendezte, hanem fölfuttatta kapcsolatait korábbi ellenségével, az Egyesült Államokkal. Időközben újrarendezte viszonyát az egykor (és ma is) nyomasztó Nagy Szomszéddal, Kínával. Vietnam belépett az immár 600-milliós piacot jelentő Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségébe (ASEAN), majd a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO). A Vietnami Kommunista Párt irányította – hivatalos neve szerint mindmáig Szocialista Köztársaság – számos szabadkereskedelmi megállapodást kötött a külvilággal, és tárt kapukkal várja a külhoni tőkét. Sőt, a gyorsan burjánzó itteni piac mindent kínál, ami a befektetőknek kedves.

Az újjászülető, egyesített állam rendelkezésére áll az olcsó (a kínainál is kifizetődőbb), szintúgy fegyelmezett munkaerő. A meglehetősen fiatal, alig több mint 30 esztendős átlagéletkorú népesség kedvező korösszetétele (az úgynevezett golden population structure) jelzi, hogy itt két keresőképesre jut egy nem dolgozó személy. Így a jövedelmek folyamatos gyarapodása is kedvez a fizetőképes kereslet bővülésének, egyben az ellátás javulásának.

Egyidejűleg a több évtizedes háború pusztításai után – való igaz, volt honnan –, tagadhatatlanul gyorsan javul az infrastruktúra. Ahol valaha nem kilométerben, hanem a mostoha útviszonyokhoz igazodva, órákban adták meg a távolságot, ott most gyorsan gyarapszik a korszerű úthálózat. Bővülnek az autópályák, villámvasutat terveznek Hanoi és az egykori déli főváros, Saigon (1976 óta Ho Si Minh-város) szorosabb összekapcsolására.

©

Vietnam rohamtempóban modernizálódik. Az elmúlt esztendők során a kormányzat nagy hangsúlyt fektetett a befektetések jogi és intézményi környezetének javítására is. Az itt bevezetett 20 százalékos vállalati jövedelemadó például – Szingapúron kívül – az egész tágabb térségben a legkedvezőbb. Egyre hatékonyabbnak mondják a munkaerő-gazdálkodást és tőkefelhasználást is. Tovább tart a privatizációs folyamat, a nagyobb állami vállalatok részvényértékesítése. A gyártó- és földolgozó ágazatok jelentős támogatást kapnak a kormányzattól. Ennek megfelelően az idén megrendezett ASEAN Invest befektetői tanácskozás iránt is számos potenciális beruházó érdeklődött, hogy mielőbb csatlakozhasson a kedvező tőzsdére viteli lehetőségekhez, a helyi állami és magánvállalatok részvényeinek beszerzése érdekében.

Mindennek következtében a megvalósult közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) összege az idei év első felében messze meghaladta a 8 milliárd dollárt – ebből csaknem 1.400 új projektet indítottak be. Figyelemre méltó, hogy hosszú évek óta a legnagyobb beruházók Dél-Koreából és Japánból érkeznek, de csak tavaly négyszeresükre nőttek az európai befektetések is.

A Moody’s hitelminősítő augusztusi értékelése szerint a vietnami gazdaság kilátásai stabilról növekedőre változtak. A mérsékeltebb (de még így is 6,4 százalékos!) növekedésnek tulajdonítható, hogy államadósságuk (jelenleg a GDP 52 százaléka) stabilizálódik, majd 2020 után várhatóan csökken. A devizahitelek és az állampapírok megbízhatósági szintjét is emelkedőnek ítélik. A vietnami egypártrendszert a világgazdaság megfigyelői egyértelműen stabilabbnak ítélik meg, mint a szomszédaiét. Az ország versenyképessége egyre erősödik.

Aki kimarad – lemarad

Magyarországnak is jó lesz kapaszkodnia. Az egymás közti kapcsolatainkban érdemes támaszkodni a kölcsönös tapasztalatokra, „közös múltunk” kedvező mozgatórugóira. A nálunk tanult mintegy 3 ezer vietnami – világszerte a legnagyobb nem magyar ajkú, de anyanyelvünket értő közösség – hagyományos barátságára, az általunk korábban nyújtott politikai és anyagi támogatásra, és a közelmúltban megnyílt új lehetőségek tárházára. A nálunk élő, négyezresre becsült vietnami kolónia is a bennünket összekötő híd egyik pillére lehet.

©

Az elmúlt évek során kölcsönösen számos magas rangú küldöttség kereste föl partnerét. Ez biztos alapot teremt annak az építkezésnek, hogy a két távoli ország vállalatai kimunkálhassák a közeli együttműködési formákat. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly szeptemberi vietnami látogatása során számos magyar ágazat vállalatai villanthatták föl potenciáljukat: az egészségügyi szolgáltatásoktól a mezőgazdaságig és élelmiszer-feldolgozásig, az építőipartól és az oktatáson keresztül a háztartási gépgyártásig, valamint a kölcsönös érdeklődést kiváltó infótechnológiai lehetőségek terén is.

Mindennek eredményeképpen az országaink közötti kereskedelmi forgalom vietnami kimutatások szerint tavaly – 2016-hoz képest egyharmadával gyarapodva – meghaladta a 354 millió dollárt. Sőt, csupán az idei első félévben mért adatok máris csaknem ugyanekkora értéket mutatnak. Mindez jól érzékelteti a további fejlesztési folyamatokban rejlő lehetőségeket.

Minthogy Vietnam folyamatosan törekszik arra, hogy 2018-ban az Európai Unióval szabadkereskedelmi egyezményt kössön, ez a náluk befektető magyar cégeknek is komoly adómentesítési kedvezményeket hozhat. Az országaink közötti hagyományos barátság és megújuló nyitottság újabb impulzust adhat a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok további fejlesztésének. Nguyen Phu Trong vietnami pártfőtitkár – és jelentős politikusokat is fölsorakoztató küldöttségének – közelgő budapesti látogatása ezeket a közös célokat szolgálja.

És ahogy a csúcsszintű hivatalos tárgyalások summázataként említeni szokták: a politikának fontos feladata, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez megteremtse a legkedvezőbb kereteket. Így válhat valóra, hogy Magyarország partnerének az Európai Unió felé nyitott kapuja lehessen, illetve a mi tudásunk, áruink, befektetéseink hasonlóképpen kedvező fogadtatásra találjanak a gyorsan gyarapodó délkelet-ázsiai piacokon.

Ahogy Vietnamban méltán hangoztatják: a távol-keleti ország egyre inkább kihagyhatatlan lehetőségeket kínál. De aki maga is itt szándékozik beruházni, siessen. Mert aki kimarad, az lemarad.

A tartalom a Vietnámi Szocialista Köztársaság Nagykövetsége megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre, előállításában a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.

Pető Iván: Orbán "rendkívül tudatos, erkölcstelen politikus"

Pető Iván: Orbán "rendkívül tudatos, erkölcstelen politikus"

Rengeteg ember vesz PlayStation 4-et, az is kiderült, mikkel játszanak rajta legtöbben

Rengeteg ember vesz PlayStation 4-et, az is kiderült, mikkel játszanak rajta legtöbben

Nem találunk szavakat: újra kapható lesz a kazettás rádió

Nem találunk szavakat: újra kapható lesz a kazettás rádió

Az N1TV-n induló közéleti vitaműsorban tér vissza Kálmán Olga

Az N1TV-n induló közéleti vitaműsorban tér vissza Kálmán Olga

Hatalmas: megérkezett az Audi A6 L, ami már majdnem A8 méretű

Hatalmas: megérkezett az Audi A6 L, ami már majdnem A8 méretű

Gulyás Gergely: erősödik a főpolgármester szerepe

Gulyás Gergely: erősödik a főpolgármester szerepe