5+1 érdekesség a növényről, ami férfiaknak és nőknek is gyógyír
Napjainkban szinte nem múlik el hét anélkül, hogy valami új, minden bajra gyógyírként használható növény ne kerülne a figyelem középpontjába. Most nem egy újonnan felfedezett csodabogyót, hanem egy évtizedek óta sikerrel alkalmazott növény jótékony hatásait mutatjuk be. Emellett kitérünk arra is, hogy miért is nő teher alatt az a bizonyos pálma.
Ha a Sabal Palmetto név elénk kerül, elsőre gondolhatnánk, hogy egy kellően exhibicionista, extravagáns életstílusáról ismert énekesről vagy színészről van szó, pedig valójában ez az úgynevezett szabalpálma latin neve.
Nem is egy fa, hanem kettő
Magyarul káposztapálmaként vagy palmettópálmaként is emlegetik, viszont az a különlegessége, hogy két, alapvetően különböző fafajt jelölnek ezzel a névvel. Egyiket sem fogjuk viszontlátni a jellegzetes, kókuszos csoki trópusi szigeteken forgatott reklámjaiban, már csak azért sem, mert a szabalpálma alapvetően az USA délkeleti részein őshonos, igaz, néhány kalandvágyóbb példány egészen Kubáig és a Bahama-szigetekig is eljutott.
Hiába, ez történik, ha egy növény olyan nemzetségbe születik bele, amelynek mintegy 2600 különböző faja ismeretes. Ezek között vannak a kókuszt termő változatok, de természetesen ott vannak a datolyapálmák, valamint a napjainkban egyre népszerűbb – és sajnos emiatt a környezetet rendkívüli módon károsító – pálmaolajat tartalmazó termékek alapanyagát biztosító növények. És persze a szabalpálma, és annak bizarr nyelvi okokra visszavezethető megsokszorozódása.
Az elsőre kuszán hangzó növénytani útvesztőben azért viszonylag egyszerű eligazodni: a sabal palmetto néven emlegetett növény viszonylag magasra – 20-28 méteresre – is megnőhet, rendkívül erős törzse pedig akár a hurrikánoknak, sőt a pusztító tűznek is remekül ellenáll. Bírja a szárazságot, a hideget és a só maró hatását is, ami kifejezetten előnyös egy olyan államban, amelyet három oldalról az óceán vesz körül. Ezen kiváló tulajdonságai miatt a szabalpálma fáját jellemzően építési alapanyagként, a törzs közepét – a pálma úgynevezett szívét – pedig élelmiszerként, esetenként grillezve hasznosítják, fiatal, szőrökkel borított leveleiből pedig súrolókefét készítenek.
Ez a fa egyébként Florida állam jelképe is, noha a valamivel északabbra található Dél-Karolinában is legalább ennyire büszkék rá, mivel az 1776-os amerikai függetlenségi háború idején Charlestonban, egy szabalpálmák törzséből épült erődítmény segítségével tudták visszaverni a britek támadásait.
Hát itt már minden szabal?!
A számunkra érdekes szabalpálma azonban jóval alacsonyabb, úgynevezett törpenövésű növény, amelynek termésére a gyógyászatban van egyre nagyobb kereslet, mindjárt el is mondjuk, hogy miért. Addig is azonban ismerkedjünk meg másik, magyarul használt nevével, a törpepálmával, amely megkönnyíti a két, egymástól gyökeresen – ha már fákról van szó – fajta megkülönböztetését. Angolul fűrészpálmaként (saw palmetto) is nevezik, latin neve – serenoa repens – pedig jól mutatja, hogy tényleg köze nincs a „másik” szabalpálmához.
A kókuszt ne ezen a pálmán keressük!
A törpepálma termése még csak köszönőviszonyban sincs a kókuszdióval: apró, nagyjából cseresznye méretű, narancssárgás színű bogyókat hoz, amelyeket a szüretelés napján fel kell dolgozni, mert nagyon hamar képesek megromlani, megrohadni. Ebből a bogyóból aztán szárítás útján készül el az az alapanyag, amelyből a különféle termékek gyártói az értékes táp- és gyógyhatású anyagokat sajtolják.
Valóságos csodaszer
A törpepálma (született szabalpálma, polgári nevén fűrészpálma, leánykori nevén serenoa repens) hatóanyagait már hosszú ideje használják például a köhögés, a megfázás vagy a hörghurut kezelésére, de hatékonyan enyhíti az asztma és a migrén tüneteit is.
A felső légutak mellett azonban a test alsóbb fertályain is sikerrel alkalmazható, például kismedencei fájdalmak enyhítésére, illetve a prosztata különböző problémáinak, például a prosztatamegnagyobbodás orvoslására is.
Nem csak férfiaknak!
Mint látható, a törpepálmának tehát rengeteg jótékony hatása van, azonban az amúgy sem szűkös repertoár nemrég még tovább bővült: egy közelmúltban elvégzett kutatás ugyanis azt is kimutatta, hogy a törpepálmából készült kivonatok serkentik a női hormonok termelését, ezért nem csak a prosztata rendellenes működésének ellensúlyozására használhatók. Sőt, még sampon is készül belőle, ugyanis csökkenti – vagyis pontosabban, szabályozza – a dihidrotesztoszteron (DHT) szintjét, amely felelős a hajritkulásért és a kopaszodásért.
Miért teher alatt nő a pálma?
A közmondást mindenki érti, még akkor is, ha Magyarországot nem fogjuk megtalálni a világ pálmatermesztőinek élmezőnyében. De vajon mire vezethető vissza ez a mondás? Nem, nem egy platós IFA jótékony tömegére van szükség a növény fejlődéséhez, de nem járunk rossz nyomon, ha azt gondoljuk, a súlynak valóban köze van a valósághoz: a különféle pálmafajokban ugyanis többek között az a közös, hogy a törzs csúcsán növesztik a leveleiket. Minél jobban fejlődnek a levelek, annál nehezebbek lesznek, ezt viszont a fának azzal kell ellensúlyoznia, hogy megvastagítja a saját törzsét, hogy elbírja a gyarapodó terhet. A növekvő levelek egy idő után saját súlyuknál fogva lehajlanak, így engednek teret a többi levél fejlődésének.
Mint látható, a pálmafélék rendkívül hasznos társai az emberiségnek, legyen szó építkezésről, táplálkozásról vagy akár a pozitív egészségügyi hatásokról – hogy a különféle egzotikus koktélok fogyasztásáról ne is beszéljünk. Azt azonban nem árt tudni, melyiket mire használjuk.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Prostamol UNO gyártója, a Berlin-Chemie/A. Menarini Kft. megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. Előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
