Az egészséges otthon aranyszabályai: ezekre figyeljen Ön is!

A természetes lakóklíma kiemelten fontos, hiszen a modern ember idejének akár 90 százalékát is beltérben tölti. A beltéri levegő minősége ezért kulcsfontosságú a jólét, az egészség és az életminőség szempontjából. A levegő hőmérséklete, a helyiség hőmérséklete, a légáramlás és a páratartalom jelentősen befolyásolja a beltéri klímát.

„A lakóterek klímája kulcsfontosságú ebből a szempontból is. Ma már pontosan mérhetők és számszerűsíthetők azok a paraméterek, melyek a lakótérben az ember egészségét és komfortérzetét befolyásolni tudják” – mondja Kékesy Péter, a Baumit alkalmazástechnikai vezetője. A lakóterek klímáját nagyon sok épületfizikai tulajdonság és élettani tényező határozza meg. Ezek közül a legfontosabbak a relatív páratartalom, belső léghőmérséklet, falak és belső felületek hőmérséklete, a levegő iontartalma, illó anyagok és radontartalom, illatok, szagok, zaj, akusztikai viselkedés, szálló por, pollentartalom a levegőben.

Nem csupán a levegő, hanem a falak belső felületének hőmérséklete, – sőt, azok különbsége is – befolyásolja a komfortérzetet. Egy másik fontos, a komfortérzetet befolyásoló tényező a relatív páratartalom. Mind a nagyon száraz, mind a nagyon párás levegő kellemetlen, és sok, egészségre káros kockázati tényezőt hordoz magában.

Az egészséges lakóklíma fontos tényező

A hideg felület és a nedvesség ideális táptalajt jelent a különféle penészgombák számára. A penészesedés – az esztétikumot illető hatásain túl – növeli a légzőszervi fertőzések és betegségek kockázatát, valamint allergiát is okozhat.

A zaj az egyik leggyakoribb káros környezeti hatás, melynek tartós jelenléte – sokszor észrevétlenül – stresszt okozhat, és nagymértékben ronthatja a jó közérzetet. Az épített környezetben a szervesanyag-emisszió (VOC) is károsíthatja a beltéri levegő minőségét. Bizonyos építési termékek, bútorok és a vegyi anyagok folyamatosan bocsáthatnak ki illékony szerves vegyületeket.

Az építőanyagok által kibocsátott nemkívánatos szagok nemcsak zavaróak lehetnek, hanem a legrosszabb esetben akár fejfájást, fáradtságot vagy folyamatos irritációt is okozhatnak. Nem csak az egészség, hanem a hangulatunk szempontjából is alapvető a megfelelő mennyiségű és eloszlású fény a lakóterekben.

Mindezzel összefüggésben pedig nagyon nem mindegy, hogy milyen anyagokat, építőanyagokat használnak fel egy adott tér létrehozása során. A lakóklíma minőségét elősorban az határozza meg, hogy a használt építőanyagoknak milyen a hőszigetelő képessége, páraáteresztése, esetleges károsanyag-kibocsátása, akusztikai és tisztíthatósági jellemzői. „Javítani úgy lehet a lakóklímán, hogy az egész épületet egy egységként tekintjük és olyan anyagokat választunk, melyek viselkedésük alapján az adott funkcióhoz hangolva a legjobb paramétereket adják.”

A természetes lakóklíma feltételei

Az optimális lakóklíma megvalósulásához három fontos feltételnek kell teljesülnie. Elsősorban a komplett hőszigetelés: ez biztosítja ugyanis a kiegyensúlyozott belső klímát, általa a közérzetünk is jobb. Egy hőszigetelés nélküli ház 2,5-szer több energiát igényel, mint egy hőszigetelt. Más szavakkal, egy hőszigetelt háznak a tényleges energiaköltségek csupán 40 százalékára van szüksége.

A szakértő szerint úgy lehet hatékonyabbá tenni a hőszigetelést a megfelelő léghőmérséklet elérése érdekében, ha „ellenőrzött és bevizsgált rendszert alkalmazunk, nem csak egy szerkezetet szigetelünk (pl. falak), hanem komplex módon, az egész épületet”. A legfontosabb betartandó szabály tehát: minden esetben teljes hőszigetelő rendszert válasszunk. Csak az ugyanazon gyártótól származó elemekből felépített rendszer esetében lesz garantált a minősítésekben megadott műszaki teljesítmény, és kizárólag ebben az esetben számíthatunk a gyártó rendszergaranciájára. Az ötletszerűen összeválogatott elemekből készült hőszigetelés csak nevében „rendszer”, így tulajdonosuk hamarosan csalódni fog bennük.

A teljes hőszigetelő rendszerek egyenként is minősített, de rendszerbe összeépítve is vizsgált rendszerelemekből (hőszigetelő anyag, rendszerragasztó, üvegszövet, alapozó, vékonyvakolat és kiegészítő elemek) állnak. Csökkentik az energiafogyasztást, javítják a beltéri klímát, megvédik az épület teherhordó szerkezeteit, ezzel garantálják a jó közérzetet. A hőszigetelő rendszer megnöveli a teherhordó szerkezetek élettartamát, ezáltal emeli az ingatlan értékét is.

Számít a tömeg és az épület szerkezete is. Az arra alkalmas falazat hőtároló tömegként viselkedik. Az energiamegtakarítás terén kiváló a minőségű hőszigeteléssel és masszív falazattal rendelkező házak a leghatékonyabbak, ezek optimálisan egyenlítik ki a rövid távú hőmérsékleti ingadozásokat, akár a meleg akár a hideg napokon. Természetesen minden építtetőnek lehetnek egyedi igényei, amelyekre egyedi falazat-megoldás lehetséges:

• tégla és vakolat a legjobb klíma szabályozó;
• beton és vakolat jó hangszigetelést nyújt és védelmet ad az elektroszmog ellen;
• tömör fa a lakótér jó hangszigetelése és klíma szabályozása céljából.

Hasonlóan fontosak a beltéri feltételek, a 2 centiméter vastagságú Klíma beltéri vakolatok jelentősen hozzájárulnak a belső terek páratartalmának szabályozásához és az egészségre káros anyagok kialakulásának csökkentéséhez. A tapasztalatok szerint optimális lakóklíma biztosításához 40-60 százalékos levegő páratartalom szükséges.

Mitől lesz jó a hőszigetelés?

Fontos, hogy a falak belső felületi hőmérséklete minél közelebb legyen a léghőmérséklethez. Ha a falak felülete nagyon hideg, akkor hiába a megfelelő léghőmérséklet, a húzó hideg hatása miatt kellemetlenül fogjuk magunkat érezni. Ha a falak belső felületi hőmérséklete magasabb, akkor alacsonyabb léghőmérséklet esetén is kellemes a közérzet.

Legtöbbször akkor kellemes a belső terekben a hőérzet, ha a levegő és a határoló szerkezetek felületi hőmérsékletének különbsége nem nagyobb, mint 3 °C. Ennél nagyobb különbség esetén már észrevehető légáramlás is keletkezhet, de a lakás különböző helyiségeiben – funkciótól függően – más és más az optimális hőmérséklet.

Ahhoz, hogy lakóterekben kellemes legyen a közérzet, az ideális hőmérséklet mellett megfelelő páratartalomra van szükség. Ez 40 és 60 százalék közötti relatív páratartalmat jelent. A túl alacsony páratartalom (30 százalék alatt) a nyálkahártyák és a szemhéj szárazságához vezet, és mivel a parkettát és a bútorokat is szárítja, ezért fokozott porképződést is okoz. A száraz levegőben a baktériumok és a vírusok hosszabb ideig lebeghetnek, növelve ezzel a különféle fertőzések és megbetegedések kockázatát. A beltéri vakolatok helyes megválasztása segítheti az optimális páratartalom folyamatos fenntartását. A Baumit klímavakolatok pH-értéküknek és nagy párafelvevő képességüknek köszönhetően penész-gátló hatásúak, ezzel biztosítják az egészséges és kellemes közérzetet.

Ha a páratartalom túl magas, a helyiségben keletkező nedvességet a levegő már nem képes felvenni, ezért a falakon és a helyiség hűvösebb szegleteiben kicsapódik. Az így létrejövő nedves és hideg felületek ideális táptalajt jelentenek a penész kialakulásához. A túlzottan magas páratartalom súlyos egészségügyi kockázatokkal járhat. A penészgombák jelenléte például 50 százalékkal növeli az asztma, és 30 százalékkal az allergia kialakulásának esélyét. A hőszigetelő rendszerek egyértelműen kedvezően befolyásolják a helyiségek páratartalmát, ezáltal csökkentik az egészségkárosító tényezők kialakulásának lehetőségét.

A tartalom a Baumit megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült, előállításában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.