2019-ben még magyarázni kellett, ma már világos, hogy miért ennyire fontos
Az Európai Unió különböző pályázatok, vissza nem térintendő támogatások és felzárkóztatási programokon keresztül – az ország 2004-es uniós csatlakozása óta – nagyarányú támogatásban részesítette Magyarországot. A támogatott programok és projektek teljes számbavétele, valamint minden támogatott részterület felsorolása szinte lehetetlen feladat lenne, hiszen számos infrastrukturális, felújítási, közösségi, tudományos, ipari és innovációs fejlesztés valósult meg ezek keretében.
Mit, mikor és hogyan?
A teljesség igénye nélkül eszünkbe juthatnak az országszerte megvalósult épületfelújítások, legyen szó közfeladatot ellátó épületekről vagy épp turisztikai látványosságokról, a korábban és most is futó, EKF-hez kapcsolódó programokról és projektekről (ld. a Pécsett és Veszprémben megvalósult fejlesztéseket). Ide sorolhatjuk a befejezett kerékpár-, köz- vagy épp vasúti fejlesztéseket, járműbeszerzéseket, de olyan nemzetközileg is elismert kutatási projekteket is, mint az ELTE-n működő, az ERC által támogatott etológiai kutatások vagy a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézet beruházásnak megvalósítása. Továbbá számtalan egészségügyi, önkormányzati vagy épp oktatási és szociális program is az Európai Uniónak köszönhetően jöhetett létre. A jól hasznosult források mellett azonban időről-időre felbukkannak olyan esetek is, amikor a kiutalt összeget nem épp a legmegfelelőbb módon használták fel.
A közvetlen finanszírozás jelentősége egyre nő
Az EU különböző finanszírozási típusú támogatásokat folyósít párhuzamosan, ezek közül az egyik típus a közvetlen finanszírozású pályázatok köre. Itt az Európai Bizottsághoz közvetlenül lehet pályázni az egyes intézményeknek, alapítványoknak, civil szervezeteknek vagy épp önkormányzatoknak, majd az uniós szervezet, pozitív elbírálás esetén, közvetlenül finanszírozza ezeket, tehát a támogatás egyenesen a nyertes pályázóhoz kerül, a magyar állam kihagyásával.
A vissza nem térítendő támogatások az Európai Unió költségvetéséből nyújtott közvetlen pénzügyi hozzájárulások. Olyan szervezetek (rendszerint társadalmi, nonprofit szervezetek) részesülhetnek vissza nem térítendő támogatásban, amelyek tevékenységei segítik az uniós szakpolitikák végrehajtását. Ezeket a kiadásokat többnyire az Európai Bizottság kezeli, akár közvetlenül a saját szervezeti egységein keresztül, akár közvetve, azaz uniós ügynökségek, végrehajtó ügynökségek vagy nemzeti ügynökségek révén. Az ilyen típusú finanszírozás megszerzéséért pályázatok keretében lehet jelentkezni.
A vissza nem térítendő támogatások az Európai Unió kiadásainak jelentős részét teszik ki, és két fő kategóriába sorolhatók: az egyik az uniós szakpolitikai célkitűzések elérését segítő intézkedéseket finanszírozó támogatások, továbbá az olyan működési támogatások, amelyek általános európai érdek érvényesítéséért vagy valamely uniós szakpolitika részét képező célkitűzés megvalósításáért tevékenykedő szerv működési kiadásait finanszírozzák. Fontos kiemelni, hogy az elnyert támogatás összege a kedvezményezettnél a szóban forgó tevékenységek végrehajtása során ténylegesen felmerülő költségeken alapul, és a tevékenység eredménye a kedvezményezett tulajdonában marad.
Az uniós finanszírozás közvetlen irányítása esetén az Európai Bizottság közvetlenül felelős a program végrehajtásának valamennyi lépéséért. A Bizottság kiírja a pályázati felhívást, elbírálja a benyújtott pályázatokat, aláírja a támogatási megállapodásokat, figyelemmel kíséri a projekt megvalósulását és értékeli az eredményeket, végezetül végrehajtja a kifizetéseket. A jelenleg elérhető, különböző témacsoportokba sorolt pályázatok listája itt érhető el.
Ezek már megvalósultak: Józsefváros Önkormányzata már több alkalommal pályázott sikeresen
A közvetlen EU-s pályázatok célzott és kiszámítható forrást jelentenek minden önkormányzatnak, ezen felül az elbírás szempontjai objektívek és nyilvánosak. Békési Zsuzsanna, a Józsefvárosi Önkormányzat sajtóreferense elmondta, hogy a jövőben is élni fognak ezen lehetőségekkel, tekintettel arra, hogy az operatív programok forrásai egyelőre nem nyíltak meg. A pályázatokat az elmúlt években szakpolitikai szakértők, az önkormányzat felelős szervezeti egységei, valamint pályázatíró bevonásával állították össze: így született meg a Befogadó Óvodák Program, a kerületben található Magdolna- és Orczy negyed önkormányzati ingatlanjainak energetikai fejlesztése, valamint egy, a gyermekrészvételt támogató program, ami a kerület fiataljainak közösségi részvételét erősíti.
„A Befogadó Óvodák projekt célja kettős: a kerület egy részében tapasztalható szegregáció csökkentése, valamint a középosztályi szülők megcélzása, hogy gyermekeiket a kerület óvodáiba járassák. A pályázatban az önkormányzat konzorciumi partnere a Partners Hungary Alapítvány és a Rosa Parks Alapítvány volt” – mondta Békési. A projekt során egyes önkormányzati szabályozók változtatásával sikerült csökkenteni a szegregációt, emellett több olyan vonzó programot is elindítottak, mint a német vagy az angol nyelvoktatás, a Minecraft- és a Bűvészovi vagy épp az oviexpó, ahol a kerületi óvodák mutatkoznak be. A sajtóreferens kiemelte, hogy az elért eredmények tovább élnek a projekt lezárulása után is, hiszen az óvodapedagógusok és az önkormányzat is elkötelezett ezek fenntartásában.
A kerületben megvalósítandó energetikai fejlesztések nagy része azért esik a Magdolna- és az Orczy-negyed területére, mert itt található a legtöbb, 100%-ban önkormányzati tulajdonú ingatlan. Békési Zsuzsanna ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez a projekt az önkormányzat EUCF-pályázatának bérház „lába”. Az itt megtalálható, saját tulajdonban lévő telkekkel és bérházakkal összefüggő problémákat, valamint az ezekkel kapcsolatos jövőképet az Önkormányzat részletesen kidolgozta közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervében. A programban lakhatást és foglalkoztatást támogató, gazdaságélénkítő, közterületi és közbiztonságot növelő elemek is szerepelnek. Fontos szempont, hogy nem hagyományos városfejlesztésről van szó, hanem egy olyan fejlődést elősegítő projektről, ami a helyi emberek és a kerület igényeire reagál.
A Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek – Gyermekrészvételi pályázat célja gyerekek és a fiatal józsefvárosi polgárok politikai és közéleti részvételének elősegítése és támogatása, helyi szinteken. Ezt olyan, határokon átívelő projekteken keresztül képzelik el, amelyek lehetővé teszik a gyerekek és ifjúság számára, hogy aktív és felelősségteljes állampolgárokká váljanak. Békési Zsuzsa szerint a pályázattal az Önkormányzat célja az, hogy hatékony és innovatív gyermekrészvételi gyakorlatot alakítson ki a VIII. kerületben, amely fenntartható és valós lehetőséget nyújt a gyermekek számára, hogy elmondják véleményüket minden, az őket érintő kérdésben, és ők is aktív részesei legyenek a demokratikus folyamatoknak.
Azokhoz kerüljön a támogatás, akiknek valóban szükségük van rá
Habár az Unió költségvetésében korábban is voltak közvetlenül pályázható források, arányaiban véve sokkal kevesebb. Cseh Katalin, a Renew Europe frakció EP-képviselője kiemelte, hogy sok munkájuk van abban, hogy mára jelentősen nőtt a közvetlen uniós források összege. A képviselő szerint 2019-ben ennek fontosságát számos esetben meg kellett magyarázni, mert a képviselők nagy része nem értette, miért olyan fontos ez a törekvés. „Az új, hétéves költségvetés tárgyalása épp a mandátumom elejére esett – mondta Cseh Katalin – rengeteget dolgoztunk azon, hogy több forrás legyen közvetlenül pályázható, és hatalmas öröm, hogy így is lett”. Kiemelte, hogy ha aprónak is tűnik ez a lépés, haladnak előre: Magyarországon egyre több önkormányzat és iskola is már közvetlenül pályázik és nyer uniós forrásokat. „Láthattuk, hogy ha az állam nem is tart pénzre érdemesnek bizonyos kezdeményezéseket, azok akkor, ha a szervezetek, ahogy a Józsefvárosi Önkormányzat is, közvetlenül az Európai Bizottsághoz pályázik, akkor van esélye a támogatás elnyerésére” – folytatta a képviselő.
Hogy néz ki ez a gyakorlatban, a képviselői székből?
„Rendszeresen egyeztetünk önkormányzati képviselőkkel és munkatársakkal, sőt, egy nagyobb csoportot a tavalyi évben ki is vittünk Brüsszelbe, hogy ők – polgármesterek, alpolgármesterek, önkormányzati dolgozók – mint érintettek beszéljenek az uniós döntéshozókkal a magyar helyzetről, az önkormányzatok egyre lehetetlenebb helyzetéről” – mondta Cseh. Kiemelte, hogy a tapasztalatokat minden esetben igyekeznek közvetlenül az érintettektől beszerezni, és azokhoz fordulunk segítségért, akik ténylegesen hatással vannak a jogalkotásra.
Természetesen kiritkák is érkeznek ezzel a típusú pályázati rendszerrel kapcsolatban. Cseh Katalin szerint a pályázók leginkább azt nehezményezik, hogy a folyamat gyakran változik, és így pedig nehéz megtanulni – és továbbadni is – a gyakorlati tudást. Emellett még az is felmerül, hogy a rendelkezésre álló forrásokról az információt nehéz megtalálni. A képviselő elmondta, hogy személy szerint jogosnak tartja ezeket a kritikai észrevételeket, és azon dolgozik, képesek legyenek nyomást gyakorolni a folyamatra, valamint ahol csak lehet, bemutassák az ezzel kapcsolatos főbb tudnivalókat és jógyakorlatokat.
Cseh Katalin kiemelte, hogy az EU-s pályázatok területén egyik fontos küldetésének tartja, hogy az emberekhez az is eljusson, hogy bizony a fejlesztések, amelyek körülöttük történnek, azok uniós forrásokból valósulnak meg. „Azt tapasztaljuk, hogy ezeket a kormány sok esetben elhallgatja, de legalábbis nem nagyon teszi szóvá azt a tényt, hogy épp a sokat kárhoztatott Unió segítségével és támogatásával valósult meg valami” – folytatta.
Azok közül a projektek közül, amelyek ebben a rendszerben indultak el, Cseh Katalin egy szombathelyi pályázatot emelt ki: az ott megvalósuló JustNature program egy rendkívül előremutató, klímatudatos beruházás. A célja, hogy a város természeti kincseit a lehető legjobban védjék, ahol pedig szükséges, ott a bioszférát erősítik és visszaállítják a szükséges egyensúlyt. „Szerintem ez szellemében is egy igazi európai projekt, amelynek során egyébként kérdőívekkel bevonják a helyieket is, hogy felmérjék a preferenciákat, és a pénzek elköltéséről pedig nagyon alaposan, nagyon átláthatóan be kell számolnia a városnak” – hangsúlyozta a képviselő.
A tartalom a Renew Europe megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu nem vett részt.
Megdöbbentő, hogy hányan élnek fizikailag is bántalmazó kapcsolatban Magyarországon
Egy kéretlen beszólás vagy érintés, egyenlőség a munkahelyeken, hasonló munkáért hasonló bér, társadalmi láthatóság és képviselet: mind olyan ügyek, amelyek ellen vagy amelyekért még manapság is harcolni kell. Milyen helyzetben vannak a nők itthon és más, külföldi országokban? Melyek azok a problémák, amelyek kortól és társadalmi státusztól függetlenül mindenkit érintenek? Ha vannak eredmények, akkor melyek azok, amelyek előre mozdították a női egyenjogúság ügyét? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ cikkünkben.
„A táblákon pedig lövésnyomok” – a háború ma is tart, akkor is, ha nem beszélünk róla
Több mint egy éve tart a háború Ukrajnában. Ez alatt az idő alatt több millió menekült érkezett az országba, ma is jelentős számban lépik át a határt nap mint nap, vannak, akik azóta itt élnek, dolgoznak és reménykednek, hogy mihamarabb visszatérhetnek hazájukba. Az idő múlásával azonban egyre kevesebb hír szól a mai napig is tartó pusztításról, a velünk élő menekültekről vagy épp az Oroszországot szankcionáló intézkedésekről.
