Ha építkezik, erre mindenképp figyeljen
Egy ember naponta kb. 13,5 kg beltéri és 1,5 kg friss, kültéri levegőt lélegez be, ezért nagyon fontos, milyen minőségű levegő vesz minket körül az otthonunkban. A páratartalom, a levegő tisztasága és hőmérséklete döntően befolyásolja a közérzetünket, sőt, az egészségünket is. Cikkünkben annak járunk utána, mitől lesz egy épület és a benne lévő lakóklíma egészséges, hogyan biztosítható a benne élők megfelelő komfortérzete.
Mi az a természetes lakóklíma?
A modern ember életmódja többek között abban is nagy változást hozott, hogy míg az elmúlt évszázadokban időnk nagy részét a szabad levegőn töltöttük, a 21. századi ember életének 90%-át zárt terekben éli. Így jelentősen felértékelődött az, hogy milyen levegőt lélegzünk be az épületeken belül, legyen szó az otthonunkról vagy akár a munkahelyünkről, hiszen ez jelentősen befolyásolja általános közérzetünket és egészségünket is.
A beltéri levegő minőségére jelentős hatással van az, hogy adott épület milyen építőanyagokból épül fel, megfelelően hőszigetelt-e, illetve rendelkezik-e klímaszabályozó képességgel. Ezek biztosítják ugyanis azt, hogy a lakóklíma mennyire egészséges, szép és tiszta.
Mi határozza meg a lakóterek klímáját?
A lakó- és munkaterek klímáját alapvetően bizonyos épületfizikai és élettani tényezők határozzák meg. Ezek a következők:
- Hőmérséklet
- Páratartalom
- Penész
- Zaj
- Kibocsátások
- Szagok, illatok
- Fény
Ezek közül a legfontosabb a hőmérséklet és a páratartalom, melyeknek döntő szerepük van abban, hogy hogyan érezzük magunkat az adott térben. Vegyünk csak egy nagyon egyszerű és hétköznapi példát: a nyári hőségben, amikor a falak átmelegszenek, az a beltéri levegő hőmérsékletét is növeli, így csökken az épületben lévők komfortérzete. Vagy, a nyirkos, penészes falak is meghatározzák az adott tér levegőminőségét, viszont ezek már nemcsak a közérzetünkre, de egészségünkre is hatással lehetnek. A páratartalom esetében azt is fontos megemlíteni, hogy mind a nagyon száraz, mind pedig a nagyon párás levegő egészségre káros kockázati tényezőt hordozhat magában, gondoljunk csak a különböző légzőszervi megbetegedésekre vagy épp az allergiára.
A zaj az egyik leggyakoribb káros környezeti hatásként ismert: tartós jelenléte stresszt okozhat, befolyásolja a közérzetet. Ugyanakkor vannak ennél sokkal kevésbé észrevehető tényezők is: ilyen például az épített környezetünkben lévő szerves anyagok bomlása, de a bútorok és a vegyi anyagok is bocsáthatnak ki különböző illékony, szerves vegyületeket.
A különböző típusú szagok és illatok ugyancsak hatással vannak ránk: sokaknál okozhatnak fejfájást, fáradtságot vagy rosszabb esetben folyamatos irritációt. Végül, de nem utolsó sorban pedig a fény: ennek megfelelő vagy ellenkező esetben rossz eloszlása szintén nagy hatással van arra, hogy érezzük magunkat az adott (lakó)térben.
Kutatással a jobb lakóklímáért
A VIVA kutatópark létrehozásával a Baumit Európa legnagyobb, az építőanyagok összehasonlítását célzó kutatási projektjét kezdte meg azért, hogy a különböző építőanyagokat és azok kombinációit az egészségre gyakorolt hatásuk szempontjából hasonlíthassa össze. Ez a program a kontinens legnagyobb és legátfogóbb kutatása, amely évente 1,5 millió adatot szolgáltat annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kapjanak a szakemberek, akik az elemzéseket készítik és értékelik az eredményeket.
Az Ausztriában működő kutatóhely területén 13 különböző építési móddal és rétegrenddel készült lakóegységet vizsgálnak: ezek mind olyan technológiával épültek, amelyek manapság a legnépszerűbbnek számítanak az építőipar területén. A kísérleti házakban a hétköznapi emberek szokásait szimulálják: például a szellőztetést, vagy épp a fürdésből és a főzésből eredő páratartalom hatásait vizsgálják, összesen 33 különböző érzékelő segítségével.
A mérési adatok elemzését többek között az Osztrák Épületbiológiai és Építésökológiai Intézet, valamint a Bécsi Orvosi Egyetem végzi: az eddig megismert eredmények alapján pedig kijelenthetjük, hogy lakókörnyezetünket csak akkor tehetjük valóban egészségesebbé, ha pontosan tudjuk, hogy a felhasznált építőanyagok milyen hatással vannak az életminőségünkre.
Miért fontos a megfelelő építőanyagok kiválasztása?
Az építés során alkalmazott anyagok többsége káros anyagokat bocsáthatnak ki magukból, amelyek a mai, korszerű nyílászárókkal ellátott, légtömör épületekben – szellőztetés hiányában – könnyen felhalmozódhatnak, ezzel károsítva a benne élők egészségét. Ezen sokat segíthet – a megfelelő légcsere biztosítása mellett –, ha olyan anyagokat használunk az épület, illetve a belső terek kialakítása során, amelyeknek minimális a károsanyag-kibocsátásuk.
Egy lakóépületben a belső falak jelentik a legnagyobb egybefüggő felületet is, amik – az emberi bőrhöz hasonlóan – a térelválasztás mellett még számos feladatot látnak el. Ilyen például a páraszabályozás is, ami azonban csak akkor képes jól működni, ha a felhasznált anyagok (pl. beltéri vakolatok) alkalmasak erre a célra.
Ezek a lakóterek legfontosabb belső értékei
Ahogy már fent is említettük, számos épületfizikai és élettani hatás befolyásolja lakótereink milyenségét. Az egyik legfontosabb ezek közül a megfelelő páraszabályozás, amely nagyban múlik a jó vakolat kiválasztásán. Az ásványi alapú vakolatok külső 1 cm-es mélységükben képesek arra, hogy a helyiségben időnként jelentkező többlet-páramennyiséget felvegyék és raktározzák. Szárazabb összetételű levegő esetén az elraktározott páramennyiséget ismét leadják a belső tér felé, ezáltal nagymértékben hozzájárulhatnak a közel állandó relatív páratartalom kialakításhoz és megtartásához.
Második a sorban a levegő tisztasága, amelyet három fő paraméter határoz meg illetve befolyásol. Ezek fizikai paraméterek (pl. hőmérséklet, páratartalom), a biológiai összetevők jelenléte (gombák, vírusok, baktériumok), valamint a különböző vegyi anyagok (pl. szén-dioxid, dohányfüst, illatanyagok stb.) kipárolgása. Problémának utóbbiak esetében az számít igazán, ha szellőztetéssel nem szüntethetők meg a kellemetlen szagok, és akár több hónapig is jelen vannak a levegőben. Ilyenkor előbb-utóbb fejfájást, indokolatlan fáradtságot vagy irritációt okozhatnak.
A harmadik tényező pedig a jó közérzet, ami egyfajta közös halmaz, hiszen nagymértékben függ az olyan tényezőktől, mint a levegő hőmérséklete, a falak belső felületének hőmérséklete, a páratartalom és a levegő áramlása a szobában. Ezen kritériumok kölcsönhatása összességében határozza meg, hogy jól érezzük-e magunkat egy adott helyiségben, de hatással van a minőségi pihenésre, a regenerálódásra és az egészséges életmódra is.
A tartalom a Baumit megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
