HVG Extra Business
HVG Extra Business

Adósságai elől Monte-Carlóba menekült és ott rulettkirállyá vált szerencselovag, megrögzött kártyásból sikeres üzletemberré és elismert politikussá nemesedett jogász és kártyajátékosként nem túl szerencsés kezű, de annál állhatatosabb írólegenda – három szenvedélyes játékos története a XIX-XX. század fordulójáról.

Gály Lajos (1847–1916) - A rulettkirály

Életének eseményei éppen olyan kiszámíthatatlanul pörögtek, mint a rulettgolyó. Néha egymás után többször is meglátogatta a szerencse, néha viszont sorozatban érték a végzetesnek tűnő veszteségek. Történhetett bármi, Gály Lajos a haláláig hű maradt a rulettasztalhoz.

Egy tiszttartó fiaként jött a világra, és – ahogy kortársai közül sokan – magasabbra tört, mint amit társadalmi és anyagi lehetőségei megengedtek volna neki. Élve remek fizikai adottságával (az ambiciózus dalia kétméteresre nőtt) és modorával, hamar fontos arisztokrata barátokra tett szert, akik beprotezsálták a Nemzeti Kaszinóba. A következő négy évet azzal töltötte, hogy módszeresen a nyakára hágott kisbirtokos famíliája vagyonának. Minden népszerűsége ellenére végül maga Tisza Kálmán javasolta neki diszkréten, hogy sürgősen lépjen ki a Kaszinóból. Ráadásul a tartozása okán Gályt párbajra hívta ki kora egyik leghírhedtebb duellistája, és sikeresen átlyukasztotta a karját. Ezt követően már csak arra futotta neki, hogy kimeneküljön éhezni Monte-Carlóba.

©

A kiegyezés e szerencselovagjának a pályája eddig a pontig semmiben sem különbözött számos sorstársáétól. Monte-Carlo azonban olyan fordulatot hozott az életében, amire maga is aligha számított. A Nemzeti Kaszinó levitézlett gavallérja utolsó kölcsönkért fillérjeit a rulettasztalnál kívánta elverni –, és példátlan sikersorozat talált rá! A következő években több százezer frankra duzzadt a ruletten nyert vagyona, amiből villát, műkincseket, sőt egy szigetet is vásárolt. A Riviérán ráragadt a Monsieur Maximum név, de hívták rulettkirálynak is. A szerencse meglepő módon mindvégig kitartott mellette, és a végzetét sem Fortuna istenasszony, hanem egy hétköznapi nő okozta. Ami a rulettkeréknek nem sikerült, az az asszonynak igen: az igényei lenullázták a szerelmes Gály kiapadhatatlannak tűnő tartalékait.

A rulettkirály apránként pénzzé tette mindenét, a villát, a műkincseket és a szigetet, halni pedig hazatért Pestre. Monte-Carlo magyar legendáját a Kerepesi úton érte a halál, sivár szállodai szobában. Páratlan lefolyású életének zárlata tehát megint csak nem különbözött egy átlagos szerencsejátékos végnapjaitól. Mi több, a Nemzeti Kaszinó párbajozó lovagja, a Riviéra egykori krőzusa, akiről magyar és francia lapok egyaránt cikkeztek, halálában még annyira se volt szerencsés, mint egy átlagember. Testét anyja sírjába temették a Kerepesi úton, nevét pedig nem őrzi se márványtábla, se egyéb felirat. Sorsának a kőfaragók helyett Kellér Dezső fivére, az újságíró Kellér Andor állított emléket: regényt írt róla A rulettkirály címmel.

Szemere Miklós (1856–1919) - Meglovagolta a szerencséjét

©
A játékszenvedélyt egyformán kárhoztatja a közvélemény, a törvény és az erkölcs. Mégis van rá példa, hogy a kártyaasztal lovagjából sikeres üzletember, elismert politikus és progresszív felfogású életművész váljék. A rejtélyes imázsú szerencsenábob, Szemere Miklós pályája pontosan ezt a ritka ívet írta le.

A kisbirtokos származású, jogász végzettségű Szemere korán a jelét adhatta a tehetségnek, különben aligha nevezték volna ki diplomatának Párizsba, később pedig Szentpétervárra. Utóbbi állomásán derült ki, hogy megrögzött kártyás, és ez a tény vezetett Rómába vezényeléséhez – ahol aztán a lóversennyel szaporította szenvedélyei számát. 1891-ben tért haza, visszavonult a diplomáciától, kártyanyereményét befektette, és 1901-ben már tagja volt az országgyűlésnek, ahol többször is szót emelt a fiatalok sportolásáért. Az ő esetében a sport iránti szenvedély nem csupán retorikai fogás volt, hiszen futott, vívott és célba lőtt. A cselgáncsot is ő importálta, egyenesen Japánból hozatva szakértőt.

Játékszenvedélye a lovassportban teljesedett ki igazán. Bár lóversenyeket itthon már a reformkorban is rendeztek, a közönség és a szervezők még évtizedekig nem nézték jó szemmel a fogadást a pályákon, holott már Széchenyi is propagálta a Lovakrul című 1828-as munkájában. Az első hazai bukméker csak a XIX. század hatvanas éveiben kezdte meg tevékenységét, a fogadás pedig a következő évtizedben vált igazán népszerűvé. Ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a lóversenyeken a megjelenés eleinte elsősorban az elit számára jelentett reprezentációs alkalmat drága és divatos öltözékekkel.

Szemere Miklósnak hatalmas szerepe volt abban, hogy angol és amerikai mintára meginduljon itthon a zsokéképzés, és a XIX. század végén már kizárólag magyar lovasok számára is rendezhessenek versenyeket. Bár az egykori kisbirtokos és botrányos életű diplomata a legelőkelőbb körökbe is bejáratos volt, egyéniségét mindvégig titokzatosnak, kiismerhetetlennek tartották. Állítólag ezt a különc és nagystílű alakot örökítette meg számos regényében barátja, Krúdy Gyula, Alvinczi Eduárd néven. Az irodalomnál nyilvánvalóbb módon őrzi Szemere nevét két XVIII. kerületi városrész is, Szemere- és Miklóstelep, ahol annak idején a neves sportember szerzett telkeket és hozzájuk vasútállomást.

Krúdy Gyula (1878–1933) - A legjobb múzsa a kártyaadósság

©

Krúdyt az anekdoták nem túl szerencsés kezű, de annál állhatatosabb játékosként örökítették meg, és talán nem tévednénk sokat, ha nem kártyázó írónak, hanem kártyásnak mondanánk, aki olykor írással szakította meg a játékot.

Tartozásait néha tehetős barátai fedezték, például a fent emlegetett Szemere, aki egyenesen a Kossuth Lajos utcán nyomott Krúdy kezébe tízezer koronát. Mivel nem akarta barátját a pénzzel megsérteni, Szemere azzal a magyarázattal állt elő, hogy éppen egymilliót nyert a Kaszinóban, de nincs ideje meginni rá az áldomást, ezért Krúdyra bízza a feladatot.

Egy másik anekdota arról számol be, hogy Krúdy egyetlen napon három novellát vetett papírra a kártyaasztal mellett, csak azért, hogy a tiszteletdíjakat azonnal el is játssza. A kártya azonban nem pusztán negatív szereplője a neves író életrajzának. Krúdy számos művével tette halhatatlanná a játékot, még színdarabot is írt A kártya címmel. A nyírségi kártyaszokásokról talán éppen egy parti szünetében jegyezte fel az alábbiakat:

„Hová lett az a rengeteg pénz, amit a Sóstón elkártyáztak? (…) Hát ennek a megértéséhez szükséges tudni, hogy állandóan három pohár állott a kártyaasztalon, amely pohárnak pinka volt a neve. Az első számú pohár volt a vendéglősé és pincéré. A második az állandóan jelenlévő cigánybandáé. A harmadik a kártyázók gibiceié, akik éjszakáról éjszakára itt ültek a kártyázók háta mögött, és ilyenformán állandó fizetést húztak. (Nehéz volt a sóstói társaságba gibicnek bejutni, nehezebb, mint a vármegyéhez hivatalba. Sok letört úriember, elszegényedett cimbora vonogatta az életét a pinkapénzeken.) A poharak persze minden behúzott ’zsinór’ után megkapták a maguk ajándékát a nyerőtől. Aki pedig ismeri a ferblijátékot, az tudja nélkülem is, hogy úgynevezett ’zsinór’ előfordul egy éjszaka száz is.”

Baráth Katalin cikke eredetileg a HVG Extra Business magazin 2015/2-es számában jelent meg, a fenti írás ennek rövidített kivonata. Amennyiben megrendelné a játékkal és gamificatonnal foglalkozó lapszámunkat, itt utólag is megteheti. A magazinra pedig ezen a linken fizethet elő kedvezményesen.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Lezárások lesznek Sopronban Angela Merkel hétfői látogatása alatt

Lezárások lesznek Sopronban Angela Merkel hétfői látogatása alatt

Összetűztek jobb- és baloldali tüntetők Portlandben

Összetűztek jobb- és baloldali tüntetők Portlandben

Hangok, okospohár és klimatizált párna segíthet átvészelni a kánikulát

Hangok, okospohár és klimatizált párna segíthet átvészelni a kánikulát

Négyezer embert kellett kitelepíteni Gran Canarián az erdőtűz miatt

Négyezer embert kellett kitelepíteni Gran Canarián az erdőtűz miatt

Lennonék "megírtak egy úszómedencét", a mai sztárok ravaszabbul keresik degeszre magukat

Lennonék "megírtak egy úszómedencét", a mai sztárok ravaszabbul keresik degeszre magukat

Rászorulók kapják a Sziget fesztiválon hátrahagyott 600 sátrat

Rászorulók kapják a Sziget fesztiválon hátrahagyott 600 sátrat