Begördült az első kínai autó az USA piacára

Betört az első kínai gépkocsi az amerikai autópiacra, ám a várakozásokkal ellentétben nem az olcsó tömegjárgányok kategóriájában, hanem a drága, teljes egészében elektromos meghajtású autók mezőnyében - írta a USA Today csütörtöki számában.

  • MTI MTI
Begördült az első kínai autó az USA piacára

A Coda néven kihozott kínai szedán 44 900 dollárba (mintegy 9,2 millió forintba) kerül. Noha a gyártó cég vezérigazgatója, Philip Murtaugh szerint ez az első kínai autó az Egyesült Államokban, a gépkocsit bemutató lap szerint a jármű mégsem teljesen az ázsiai óriás terméke.

Az akkumulátort Kínában gyártatja egy vegyesvállalat, amelynek 40 százalékban a Los Angelesben bejegyzett Coda a tulajdonosa. A karosszériát egy kínai beszállító készíti, az autó szerkezetét azonban túlnyomórészt az Egyesült Államokban fejlesztették ki, mint ahogy részben az elektronikáját is. Az akkumulátort a kaliforniai Benicában szerelik be az autóba.

A Coda kívülről hagyományos szedán, amely kerüli a futurisztikus megoldásokat. Az autó 5 ezer dollárral drágább, mint a Chervrolet Volt, és 9700-zal kerül többe, mint a Nissan Leaf. A Coda teljesítménye azonban maga mögé utasítja a versenytársakét: ez az autó több mint 100 mérföld (mintegy 161 kilométer) megtételére képes, miközben leküzdi a dombos emelkedőket, és 112 kilométeres sebességgel halad az autópályán. A Coda akkumulátora az elterjedt lítiumionos technológia helyett lítium-vasfoszfáton alapul. Az alvázba 728 cellát szereltek be.

A kínai autógyártók, noha mindig érdeklődéssel tekintettek az amerikai autópiacra, sohasem foglalkoztak komolyan a meghódításával. Egyrészt azért, mert a hazai kereslet dinamikus növekedése miatt erre sohasem volt szükségük, másrészt pedig azért, mert járműveik minősége nem üti meg az amerikai fogyasztók igényszintjét.

 

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?

vélemény

Parászka Boróka: A rezsimbontás receptje

Ma Magyarországon nem látszik az alagút vége. Egyelőre ott tartunk, hogy el kell hinnie az ország határain belül és kívül élőknek, hogy lehetséges a megtisztulás, és mindenkinek lehet helye, feladata ebben.