Autópornó Brad Pittel, magyar kanyarral - kritika az F1 című filmről
A kocsik hasítanak, de a sztárok csak gügyögnek Brad Pitt új filmjében.
A héten indult el a Nissan piacvezető elektromos autójának európai gyártása, amelyre a hvg.hu-t is meghívta a márka. Az esemény nem csak azért volt jelentős, mert a brit PM (Prime Minister, David Cameron) is megjelent és végig is simogatta az újdonságot. Sokkal fontosabb, hogy az angol autóipar legnagyobb gyára egy új modellel gazdagodott. A másik, hogy az európai piacra mostantól a kontinensről érkeznek a japán márka elektromos autói sokkal olcsóbban, mint korábban. Ez pedig nagyon kellett a Leaf-nek, hogy végre igazán nagyot dobbantson.
Hogy mennyire fontos a Leaf a Nissanak? Lényegében jelenleg nincs a japán márka modellpalettáján hasonló kategóriájú hagyományos, benzines/dízel modell. A „C-szegmensben” ugyan ott a kategóriateremtő Qashqai, de az egy SUV nem a szokásos tucat utcai autó. És ugyan ott a Nissan Note is, az viszont egy kis egyterű és különben is a "B-kategóriában" a kis autók közt versenyez. A Nissan nagyon sokat tett fel a Leaf-re.
KÉPGALÉRIA:
D.P.
A két éve bemutatott és rögtön az év autójának választott Leaf-ből eddig világszerte 54 ezer darabot adtak el. Semmiképpen nem tekinthető elképesztő adatnak, az árát és a meglévő kompromisszumokat figyelembe véve mégsem rossz. Másfelől a kocsi tényleg forradalmi. Aki egy kicsit is megcsömörlött az autózásban és temeti a világot, hogy rossz irányba halad, annak egy ilyen autó egészen üdvözítő élmény. A kocsit karácsonykor használtuk egy héten át, a teszt itt olvasható.
A Leaf ugyanakkor nem csodaszer. Ha azt vesszük, hogy a zéro-emisszó, vagyis a nulla károsanyag-kibocsátás ellenére Magyarországon olyan egy ilyen autóval járni mintha 3 liter benzint pöfékelnénk el a levegőbe 100 kilométeren nem rossz, de az igazság az, hogy az elektromos autózás akkor teljesíti be a küldetését, ha a hozzá szükséges energiát is megújuló forrásból nyerjük.
Mindenesetre a Leaf-en sok mindent átalakítottak a használhatóság érdekében. A legfontosabb, hogy az eddigi normál feltöltési időt megfelezték, vagyis a háztartásban lévő 10 amperes óráról az eddigi 8 óra helyett 4 óra lett a feltöltési idő. A másik leginkább kifogásolt paraméter a hatótávolság terén is számottevő a növekedés. Sikerült 14 százalékkal megnövelni a hatótávot, amely számokban kifejezve 199 kilométert jelent a jelenlegi első sorozatú Leaf 175 kilométerével szemben.
Thatcher idején indultak a Nissan Bluebirddel
A premiernek helyt adó, Sunderlandben lévő Nissan-gyár a legnagyobb autógyára a szigetországnak évi 500 ezer autós volumenével. Úgy tűnhet Anglia igazi autóipari nagyhatalom, valójában a kibocsátást tekintve, korántsem tartozik a legnagyobbak közé. Persze az angliai bérszínvonal ismeretében egy ilyen gyár munkaerő-költsége ma sem lehet versenyképes akár egy kelet-európai gyár költségével sem, ezért komoly kedvezményekkel száll be az állam, hogy legalább foglalkoztatás legyen a régióban. Ennek a jelentőséget nyomatékosította David Cameron jelenléte is, aki vélhetően óránként tart hasonló lelkesítő beszédeket. Mindenestre az angolok a Leaf személyében egy olyan modellt szerelnek össze, amelynek árazása vélhetően elviseli a magas élőmunka költségeket is.
Ami magát a gyártást illeti meglepő, hogy egy technológiájában teljesen eltérő autót, hogyan tudtak ennyire integrálni a gyár hétköznapi modelljei közé. Jönnek-mennek a szalagokon a szürke, fehér, fekete Qashqai-ok, amikor fel-feltűnik egy Leaf.
Egy kettévágott Leaf, hogy minden jól látszon.
D.P.
Az összeszerelés során, amikor felűnik egy Leaf, a lerakott lítium-ion akksikból emel ki egyet a robot és illeszti a Leaf alvázába, az ugyanis teljes egészében ott lakik. Ezzel a korábbi Leaf-hez képest a csomagtartóban nyertek tisztán pakolható 30 litert, nem éktelenkedik tovább egy lépcső a kocsi csomagterében. További újdonság, hogy a kocsi kapott még egy ECO-programot, egy olyat, amely nem nyírja ki teljesen a menetdinamikát, mint az előző változat hasonló programja. Az ECO „A” programban, ha telitalppal belelépünk a „gázpedáljába” akkor megindul rendesen.
Első sorban ára miatt, még sokáig nem lesz az utcakép része a sarkon töltődő Leaf. Angliában ugyanakkor komolyan nekivágtak a jövő autózásának. Gyorstöltő hálózatra, amely sarkalatos pontja az elektromos autózásnak, elköltenek nagyjából 300 millió fontot. Az állam pedig minden egyes legyártott autóra ad 5000 font szubvenciót így a kocsi ára valahol 25 ezer font környékén mozog. Mindezzel együtt nagyon úgy tűnik, hogy a Leaf a menő családok második, még inkább harmadik autója lesz.
Ami a hazai piacot illeti? Nagyjából 9 milliós árával a Leaf az olyan cégek egyedi autójaként lehet sikeres, amelyek PR-lehetőséget látnak benne. Persze az elektomos autózáson is lehetne lökni egy nagyot: ingyenes parkolással, szabad buszsáv-használattal, valamelyik elektromos szolgáltató beszállásával a töltőhálózat kiépítésbe, illetve olyan önkormányzatokkal, aki nyitottak egy gyorstöltőnek helyet adni. Nem utolsó sorban a Leaf részéről is szükség lenne a még hosszabb hatótávra, hogy legalább a Balatonig lejuthassunk vele 130-al is.
