Ha másért nem, a  használatarányos elektronikus-útdíjfizetés júliusi bevezetése miatt fontos év volt 2013. Az új rendszer ugyanis anyagi értelemben messzemenőkig beváltotta a hozzá fűzött reményeket, az indulását követő öt hónapban 75 milliárdos bevételt termelt az államnak, a közlekedők pedig joggal várják el, hogy a beszedett pénzek javát közúti infrastruktúra-fejlesztésre fordítsák az illetékesek. Tervek pedig éppenséggel vannak is.

A Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztőtől (NIF) a hvg.hu-nak eljuttatott adatok alapján összeállítottuk azoknak a szakaszoknak a listáját, ahol nagy építkezések várhatók ebben az évben:

- Az egyik legfontosabb átépítés továbbra is az M0-s környékéhez kötődik, mégpedig a déli szakasz M7-M1 közötti részének háromsávosra bővítésével. A pályabővítést a Tópark nevű ingatlanfejlesztés miatt tervezték korábban, egy lehajtóval az M1 autópályáról az ingatlanközponthoz. A beruházás azonban elakadt, a pályaszélesítés pedig elmaradt. A most meghirdetett munka becsült ára 6,7 milliárd forint, a befejezési határidő pedig – a szerződéskötéstől számolva – 18 hónap.

- Elkezdődik a Veszprémet és Várpalotát elkerülő utak építése. A 8. sz. főutat 42 km hosszan korszerűsítik, és 2016 második felére 2x2 sávos gyorsforgalmi úttá fejlesztik a Székesfehérvár-Herend közötti szakaszt. Ezt követően itt már 110km/h sebességgel lehet majd közlekedni, és új elkerülő utakat kap Várpalota, Veszprém, illetve Székesfehérvár.

- Elindul az M44-es autópálya-szakasz építése is Tiszakürt és Kondoros között. Az M44-es autóutat három szakaszban valósítják meg, Kecskemét és Tiszakürt között 40 kilométer hosszan, Tiszakürt és Kondoros között 62 kilométeren, Kondoros és Békéscsaba között pedig húsz kilométeren.

További átadandó útszakaszok a NIF tájékoztatója alapján (a kivitelezési összegek milliárdokban értendők):

Mit ad majd nekünk a 4-es metró?

Bár az ország korántsem Budapestből áll, egy év alatt azonban nagyon sokan autóznak át a fővároson, ott pedig nagy változás jön, ha építésének 10 évfordulójára végre elkészül a 4-es metró. Pontosabban: nagy változás jöhetne. Kocsis János városszociológus ugyanis állítja, hogy az új szakasztól csodákat azért nem várhatnak a városban autózók. A metróvonal ugyanis szerinte igazából túl rövid ahhoz, hogy forradalmi változásokat generáljon. A 4-es metró legközvetettebb hatása az lehet, hogy erősebben jelentkezik majd az igény a meghosszabbítására – véli a Budapesti Műszaki Egyetem docense.

Áttekintve azokat a területeket, amelyeken a 7,4 kilométer hosszú vonal végighalad, a legkomolyabb hatása az autóval az M1-M7-en bejárók számára lehet. Bár az igazi eredményeket esetükben is akkor lehet majd látni, ha valamikor (de mindenképpen évek múlva) elkészül a budapesti nyugati kaput jelentő (úgynevezett intermodális) csomópont a metró végállomásánál, az Őrmező-Kelenföld hatalmas területen.

Itt épül ugyanis – a vasút, az autópályák, a metró és nem utolsósorban hatalmas parkolók övében – az a nagy iroda- és bevásárlónegyed, amely komolyan átalakíthatja ezt a városrészt. Merthogy a most elkészülő 4-es metró nagy problémája az lesz, hogy aki Törökbálint, Bicske, Budaörs felől érkezik, várhatóan nem megy majd el a Kelenföldi pályaudvarig, hogy ott letegye a kocsiját és metróra szálljon. Ameddig elérne oda, már a városba is bejut.

A metróépítési alapszabály éppen az, hogy azt a dugóhatárig kell kivinni – jelen esetben ez nagyjából a budaörsi Tesco környéke –, mert nem dugóban akarunk eljutni a metróig, hanem éppen ezt megelőzendő szállnánk át. A most átadásra váró 4-es metrónak azért lehet olyan hatása is, hogy a Déli pályaudvar szerepe csökken, mert a metróra Kelenföldön is át lehet majd szállni – véli a szociológus.

Ilyen lenne Őrmező, messze nem 2014-ben:

Képek, tervek az új városközpontról.

tervlap.hu

Befelé haladva a vonal mentén, a Bartók Béla úton, amióta a Móricz Zsigmond körteret elkezdték átalakítani, a forgalom nem igazán tért oda vissza, lényegében megoldva a korábbi problémákat ezen az útszakaszon.

A Fővám tér-Kálvin tér felújításánál is kiderült időközben, mi az, ami nem igazán jött össze: a Múzeum körúton el kellett férnie a villamosnak, az autóknak, némi parkolónak és a bicikliseknek is, így a gyalogos járda túl szűk lett.

A metróvonal másik végéhez közelítve: a Rákóczi tér és környéke eddig is jól megközelíthető volt villamossal, a Keletinél pedig nem várható forradalmi változás, amíg nem nyúlnak hozzá a pályaudvar átrendezéséhez. A külvárosi vonalak ugyanis nagyon messze állnak meg a metrókapcsolattól – mondta Kocsis János a hvg.hu-nak.

Mennyiért tankolunk?

Egy fontos kérdés maradt még hátra: az üzemanyagár. Nos, a GKI Energiakutató előrejelzése szerint, amelyet a hvg.hu-nak adtak, a világgazdasági mutatók nem jeleznek előre komolyabb árváltozás a kőolajárakban.

A növekvő kőolajszükséglet ugyan megmarad, de az emelkedés alacsonyabb ütemű, mint azt korábban várták. Az elkövetkező 3-5 évre szóló prognózis is nagyjából ezt mutatja, és a gazdaságkutató szerint 2020-ig a kőolaj jegyzésára inkább csökkenést mutathat.

A nálunk meghatározó Mol, OMV, Lukoil szereplőhármas saját finomítóiból látja el üzemanyaggal a magyar piacot. Mindez független árazással párosul, de 2014 során várhatóan sem 450 forintos, sem 350 forintos üzemanyagárakkal nem találkozunk majd a kutakon.

Mindent összevetve amúgy, a benzint tankoló autósoknak nem nagyon lehet panaszuk 2013-ra, hiszen az elmúlt egy évben a 95-ös üzemanyag ára 1,7 százalékkal csökkent. A gázolajosok kevésbé lehetnek boldogok: a dízel ára 0,7 százalékkal emelkedett. Ha mindezt kiegészítjük az átlagos nettó bérek alakulásával, akkor 2013 év végén elméletileg 8,5 százalékkal több benzint, valamint 6,5 százalékkal több gázolajat lehet egy havi átlagos nettó keresetből tankolni, mint egy évvel korábban. 

Mindenesetre az elgondolkodtató adat, hogy az aegondirekt.hu októberi felmérése alapján – amelyben több mint 11 ezer embert kérdeztek meg – 27,6 százalék azt mondta: függetlenül az áraktól, mindenképpen marad az autójánál. További 16 százalékuk egyenesen azt jelentette ki, hogy 750 forintos literenkénti árig tudná megtankolni járművét. Erre azért a mostani állás szerint 2014-ben nem kell felkészülni.