Manapság az összes magára valamit is adó gyártó kínálatában megtalálhatóak hibrid vagy elektromos hajtású modellek, amelyeket a technológia fejlődése és az egyre kedvezőbb árazás révén igyekeznek minél szélesebb közönség számára elérhetővé tenni. Ennek ellenére még mindig sokan bizalmatlanok velük szemben, pedig egy átlagfelhasználó számára a legtöbb esetben tökéletes helyettesítője egy hibrid, netán elektromos hajtású jármű a kizárólag belsőégésű motorral hajtott autónak.

Mivel a zöld autózás ezen műfaja, főként az elektromos hajtásláncú modellek, követelnek némi kompromisszumkészséget, érdemes áttekinteni, hogy milyen típusú járművekből válogathatunk, illetve az életvitelünkhöz, valamint a tervezett felhasználási módhoz melyik hajtáslánc illik leginkább.

A hibrid autók kapcsán a legtöbb embernek a Toyota Prius ugrik be elsőként, pedig az autóipar már évtizedekkel korábban feltalálta a hibrid technológiát, igaz a középkategóriás japán modell érdeme, hogy a ’90-es évék végétől kezdve világszerte népszerűvé tette. A sikerében fontos szerepet játszott, hogy kiforrott technológiát kínált, melynek mindmáig a legfontosabb eleme a benzinmotor, az elektromotor és a fékezés közben keletkező energiát elraktározó akkumulátorcsomag.

Azóta számos gyártó használta fel ezt a receptet a hibrid modelljeihez, de akadtak olyanok is, amelyek az elektromotort dízelmotorral párosították a még alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás érdekében. Később, a technológia fejlődésével megjelentek a plug-in-hibrid modellek, amelyek már kiterjesztett elektromos hatótávot ígérnek azáltal, hogy a nagyteljesítményű akkumulátoruk külső forrásról, például az otthoni elektromos hálózatról is tölthető. Emellett persze klasszikus hibridként is üzemelnek vagyis, menet közben is töltik az akkumulátort, alacsony töltöttség esetén pedig kizárólag a benzines erőforrással is tökéletesen elboldogulnak.

MTI / EPA / BMW / Steffen Jahn

Az alacsony üzemanyag-fogyasztás révén a hibrid autók városi használat során jelentősen kevesebb károsanyag-kibocsájtást produkálnak, de az igazi emisszió-mentes autózást az elektromos járművek kínálják, amelyek néhány éve jutottak el arra a szintre, hogy csak minimális kompromisszumot jelentenek a belsőégésű motorral hajtott autókhoz képest. Ez a kompromisszum főként a hatótávból fakad, mivel a ma kapható alsó-középkategóriás elektromos modellek többsége 130 és 200 kilométer közötti távolság megtételére képes egy teljes feltöltéssel.

Ingázás szinte ingyen

Ez első hallásra kevésnek tűnhet, de ha belegondolunk, hogy a városi felhasználók átlagosan napi 50 kilométernél is kisebb utat tesznek meg a lakásuk és a munkahelyük között, akkor fölösleges attól tartani, hogy idő előtt lemerülne az akkumulátor. Ehhez persze érdemes esténként az otthoni hálózatra csatlakoztatni az autót, hogy reggel maximális töltöttséggel indulhassunk. Akkor sem történik tragédia, ha megfeledkeztünk a töltésről, mivel egyre több helyen találkozni ingyenesen használható nyilvános töltőkkel, továbbá a zárt parkolóval rendelkező munkahelyeken is van alkalom a töltésre.

Aki netán hosszabb távolságok megtételére használná az elektromos autóját azoknak rendelkezésre állnak olyan megoldások, amelyekkel kibővíthető a megtehető kilométerszám. Ilyen például a BMW elektromos modelljéhez, az i3-hoz rendelhető Range Extender, vagyis hatótáv-növelő, amely egy 600 köbcentiméteres, kéthengeres benzinmotort jelent. Mielőtt azt gondolnánk, hogy a plug-in-hibrid modellekhez hasonlóan a parányi belsőégésű motor a hajtásba is besegít fontos megjegyezni, hogy ez nem így van, mivel egy generátor segítségével csak az akkumulátorok töltése a feladata, melynek révén az i3 hatótávja akár 300 kilométerre bővülhet.

Miután eldöntöttük, hogy a háromféle (hibrid, plug-in-hibrid, elektromos) hajtáslánc közül melyik számunkra a legideálisabb, érdemes befáradni a legközelebbi autószalonba és élőben szemügyre venni, illetve kipróbálni a kiszemelt modellt, így első kézből tapasztalhatjuk meg, hogy milyen menetdinamikára képesek a hibridek és az elektromos autók.

Piros lámpák bajnokai

Előbbiekről gyakran hallani, hogy híján vannak a vezetési élménynek, de mivel nem sportautókról van szó, hanem főként családi modellekről vagy szabadidőautókról, talán fölösleges is ezt felróni nekik. A hibrid rendszer működését jelző kibővített műszerfal egyébként már önmagában is szórakoztató, másrészt pedig csak a pénztárcánk szab határt annak, hogy milyen autót választunk, hiszen manapság már bőven találni kifejezetten sportos hibrideket is. Elég csak a prémium gyártók többszáz lóerős modelljeire gondolni, élükön a BMW i8-cal, amely a kimagasló teljesítmény mellé szupersportautós megjelenést is kínál.

BMW

Az elektromos autók esetében némileg eltérő a helyzet, ha menetdinamikáról és vezetési élményről van szó, hiszen belsőégésű motor híján kizárólag az elektromotor teljesítménye a mérvadó. Erről pedig köztudott, hogy azonnal, késlekedés nélkül rendelkezésre áll, ezáltal egy padlógáz olyan élmény, ami egyik benzines vagy dízel autóhoz sem hasonlítható, ráadásul a lendületet nem szakítják meg váltások.

Az pedig különösen jóleső érzés, hogy egy lendületes gyorsítással nem szennyezzük fölöslegesen a környezetet, és a pénztárcánkat sem terheli meg annyira, mint egy benzines gyorsulás. Igaz, a költségek kapcsán nem elhanyagolható tényező, hogy az elektromos autók az azonos kategóriájú benzines/dízel modellekhez képest egyelőre jelentősen drágábbak, de egyrészt olcsóbb az üzemeltetésük, másrészt pedig a használatuk hosszú távon térül meg, akár a konkrét anyagiakat tekintve, akár a környezetre gyakorolt hatásuk szempontjából nézve.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy belsőégésű motor nélkül olajcserére, illetve a motorhoz köthető kopó alkatrészek cseréjére sem kell költeni (például kettős tömegű lendkerékre, váltóalkatrészekre), illetve a regeneratív fékezésnek köszönhetően a fékbetét élettartama is többszöröse az átlagosnak. A hibridekben ugyan jelen van a belsőégésű motor, de ezekre is igaz, hogy az üzemeltetésük, főként városi használat esetén, jóval gazdaságosabb a hagyományos autóknál, a hibrid üzemre optimalizált (legtöbbször Atkinson-ciklusú) benzinmotor pedig tartósabb egy turbós benzines vagy dízel erőforrásnál. Aki nem hiszi, érdemes megkérdeznie egy Priusszal dolgozó taxist, számos jó tanáccsal fog szolgálni.

Ingyen parkolás, buszsáv és adómentesség

A hibrid/elektromos autóknál kardinális kérdés még az akkumulátor élettartama, amivel kapcsolatban első tulajdonosként nincs ok az aggodalomra, hiszen a gyártók több év vagy minimum százezer kilométer feletti garanciát vállalnak az akkucsomagra. A tapasztalatok pedig az mutatják, hogy a hibridek és az elektromos autók akkumulátorai a garancia lejárta után is még sok éven keresztül hibátlanul teszik a dolgukat, illetve egy esetleges csere esetén sem kell horribilis összegekre gondolni, de aki biztosra akar menni, annak érdemes az adott márkánál utánakérdeznie. Az elektromos autóknál érdemes még arra figyelni, hogy sose hagyjuk teljesen lemerülni őket, illetve ha lehet, a gyorstöltők helyett inkább a lassabb energiaáramlással dolgozó lakossági hálózatról töltsük őket, mert ez kevésbé veszi igénybe az akkumulátort.

Az elektromos autók mellett szól még egy egészen friss érv, mégpedig az, hogy immáron Magyarországon is igényelhető hozzájuk úgynevezett zöld rendszám, amely már most tartogat előnyöket, de a jövőben várhatóan még többel gyarapodik. Az ilyen kedvezmények közé tartozik például az ingyenes parkolás az egyébként fizetős övezetekben (Budapesten már el is fogadta a fővárosi képviselőtestület), a buszsávok használata, mentesülés az útdíjak alól, illetve kedvezményes tömegközlekedési bérlet.