Hatalmas balesettel ért véget idén – is – az amerikai motorsportok legnagyobb népszerűségnek örvendő futama, a Daytona 500-as viadal: az utolsó körben az élről lényegében a sürgősségi osztályon találta magát Ryan Newman, akinek hátulról úgy meglökték a járművét, hogy az a falnak sodródott, katapultált az égbe, majd ezt követően a tetején landolva kigyulladt.

A ludas a Team Penske pilótája, egy másik Ryan, bizonyos Blaney volt, aki nekiment a 6-os számú Ford Mustanggal versenyző Newmannak. A pilótát negyedóra alatt sikerült kiszedni a járművéből, kórházba szállították, majd csapata, a Roush Fenway Racing két órával később közölte: bár a balesetben súlyosan megsérült, de nincs közvetlen életveszélyben. A történethez hozzátartozik, hogy a drámai jelenet végén a „Rocket Man” becenévvel illetett Newman a negyedik lett. A versenyt egyébiránt Danny Hamlin nyerte egy Toyotával, aki csekélyke, 0.014 ezredes előnyével két éven belül második győzelmét aratta.

Nem ritkaság persze, hogy a Daytonában rendezett verseny egy ekkora balesettel ér véget, az amerikai NASCAR-sorozat, vagyis a National Association for Stock Car Auto Racing futamai mindig is bőségesen tarkítottak voltak nagy balesetekkel. Az idei versenyen is történt korábban is egy komolyabb tömegjelenet, akkor 19 autó ütközött egymásnak. Íme:

A kétszáz körön át tartó és 500 mérföldes futam az amerikai autósport legfontosabb eseménye. Nagyon erős gyökerekkel, az alkoholcsempészet idejével összekapcsolódó folklórból táplálkozik, amikor gyors és erős autók kellettek az illegális tevékenységhez. Az autós szeszcsempészet – bootlegging – követelménye persze leginkább az volt, hogy normál autónak látszódjon a kocsi és elférjen benne 100 gallon szesz, és ha kell, elég gyorsan meg is lehessen vele lépni. Ezekkel a kocsikkal aztán versenyezni is kezdtek.

A hamar népszerű versenyzési forma csúcskorában 200 ezer ember előtt zajló futamokat jelentett és szemben a Forma–1 kifinomult technikai, aerodinamikai elemeiről szóló versenyzésével, sokkal direktebben az erőről és a bevállalós manőverekről szólnak a versenyek. Természetesen a leszorító erő, a futómű-beállítás vagy tapadás itt is fontos, arról nem is beszélve, hogy talán meglepő, de a NASCAR-autók az amerikai átlagautók többségével szemben manuális váltóval vannak felszerelve.

És ha valaki mifelénk nem igazán érti, mit lehet enni egy ilyen körbe-körbe versenyen, annak érdemes meghallgatni/megnézni a 300-as tempóval egymástól pár centire elhúzó autók energialöketét.

A verseny fontosságát jól mutatja, hogy az Egyesült Államokban a Daytona 500 televíziós nézettsége minden más autósporténál magasabb, még a legnagyobb tradícióval bíró Indianapolis 500-at is felülmúlja e tekintetben. A versenyt úgy is nevezik, hogy a "NASCAR Super Bowlja". Igaz, azzal a különbséggel, hogy míg az amerikai focibajnokság, azaz NFL döntője a Super Bowl, addig a Daytona 500 a NASCAR nyitánya minden évben.

A gyakori balesetek és a verseny jellege miatt persze jellemzőek a nagyon szoros befutók, vagy más okból emlékezetes futamok. Az idei győztes Hamlinnak is volt már része szoros viadalban, négy évvel ezelőtt például a verseny történetének eddigi legkisebb – mindössze 0,011 ezredes – különbségével nyert Daytonában Martin Turex Jr. előtt.

A NASCAR viszont annyira amerikai, hogy mifelénk talán a legnagyobb sztárjai vagy sztárolt versenyzői sem igazán ismertek. Alapvetően kicsit a koncepció is más, mint Európában.

Itt ugyanis az autók az igazi sztárok összeolvadva a szponzorokkal.

A Dodge Charger R/T, a Hudson Hornet, Pontiac Grand Prix, a Ford Thunderbird, a Chevrolet Impala együtt a Coca Colával, a Wranglerrel, a Go Daddy-vel, vagy a Halvoline olajcéggel mind legendásak voltak a NASCAR-ban. A Verdák filmek is NASCAR-ból táplálkoztak és jó néhány híres versenyző a hangját is adta filmekhez, mint Dale Earnhardt Jr. vagy Mario Andretti.

A NASCAR-ban mondhatni a versenyzői mentalitás is elég vadnyugati mind a mai napig, amelynek nyomán korántsem ritkák a versenyek utáni, kocsmai jellegű verekedések. Ilyen volt Jeff Gordoné is, aki többször is úgy kért számon versenyzői manővereket, hogy abból tömegverekedés lett.

Ugyanakkor a NASCAR volt az a versenysorozat is, amelynek első igazi női sztárja is volt. Danica Patrick neve mifelénk szintén nem mond talán túl sokat, pedig ő az első nő, aki sokáig vezetett egy Indianapolis 500-as futamon és teljes karrierjét tekintve is említésre méltó eredményeket tud felmutatni az autósportban.

Külső adottságai miatt az  autósport „Cindy Crawfordjának” is tartották, aki jelenség volt a férfias sportban: amikor 2013-ban a Fortune Magazin összeszedte, azt a 10 legmeghatározóbb személyiséget, akik nőként futottak be komoly karriert az autóiparban, akkor az egyik Ford-unoka mellett Danica Patrick is a listán volt.

Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy a NASCAR piaci helyzete mára nagyon sokat változott a csúcsot jelentő, 20 évvel ezelőtti helyzetéhez képest, és korántsem a jó irányba. Több mint 50 százalékkal esett a nézettsége az USA egykor második legnézettebb sportszériájának, így egy-egy futam átlagos nézőszáma mára „alig” 2,9 millió ember lett. Összességében azonban még így is az egyik legdrágább jogdíjakkal rendelkező sportsorozat, amelyért az NBC 4,4 milliárd dollárt fizetett 10 évre, a Fox pedig nagyságrendileg szintén 4 milliárdot, hogy felosszák egymás közt a 36 futamból álló sorozat közvetítéseit.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.