Az első elektromos Mazda: kipróbáltuk az MX-30-at
Újszerű formanyelv, egyedi ajtókialakítás, szintetikus motorhang, zéró károsanyag-kibocsátás és 200 kilométeres hatótáv. Így vág neki a japán gyártó az elektromos-világnak – hazai utakon hajtottuk meg a Mazda MX-30-at.
95 gramm. Az európai piacon forgalomba helyezett új személyautóknak idéntől átlagban, flottaszinten ennyi lehet a kilométerenként kibocsátott CO2 mennyisége. Ha e fölé kúszik az érték, akkor autónként és grammonként 95 eurós büntetést kell fizetni, ami igen komolyan megfeküdheti a gyártók gyomrát, főleg a koronavírus által terhelt idei esztendőben.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a benzinmotorral szerelt autóknak átlagban be kell érniük mintegy 4,1 liternyi üzemanyaggal, a dízeljárművek fogyasztása pedig nem lehet magasabb 3,6 liternél. Ezt lehetetlen hozni részben vagy teljesen elektromos hajtásláncú autók nagy mennyiségben történő értékesítése nélkül, és ezt a Mazda is nagyon jól tudja.
A design és technika tekintetében is mindig külön utakon járó japán gyártó eddig a benzines és gázolajos motorjait reszelgette a lehető legtökéletessebbre, és most megérkezett az első tisztán elektromos modellje. Kipróbáltuk a Mazda MX-30-at, amit csak a későbbiekben követnek majd a márka első hibrid modelljei.
Új szelek fújnak
A Mazda tavaly dobta piacra a CX-3 és a CX-5 szabadidőautók közé ékelődő CX-30-at, ami egy 4,39 méter hosszú, 1,79 méter széles és 2,65 méteres tengelytávolságú, különböző belsőégésű motorokkal szerelt kompakt crossover. A most debütált első villanyautója, az MX-30 konkrétan ugyanilyen méretadatokkal rendelkezik, mégis teljesen más karakter.
Míg a közelmúltban debütált Mazdák formaterve egytől egyig nagyon hasonló volt, vagyis a szemnek tetsztően harmonikus, addig az MX-30 esetében a Kodo formanyelv új árnyalatával ismerkedhetünk meg. A külső nem annyira áramvonalas, nem annyira könnyed, mint eddig, hanem egy leheltnyi karakteresebb, kicsit talán nehezebben emészthető. Akadnak, akiknek a CX-30 jön be inkább, de sokak az MX-30-at tartják mutatósabbnak.
Mivel a villanymotornak alig kell hűtés, a hűtőrács mérete jelentősen kisebb lett, a márkaembléma viszont nőtt egy picit, és az alapáron LED-es, de furcsa módon halogén menetfényes fényszórók is némileg vastagabbra lettek rajzolva. Az oldalnézetet továbbra is a vaskos fekete műanyag elemek uralják, amik nem különösebben szépek, és a divatterepjárós mivoltot hivatottak hangsúlyozni, valamint újdonság, hogy a kerékjárati ívek a korábbinál szögletesebbek.
A C-oszlopot hangsúlyossá teszi az ezüst csíkba illesztett Mazda felirat, ami előtt egy szolid Electric jelzést helyeztek el a designerek. Hátulról természetesen eltűntek a kipufogóvégek és a CX-30-énál vaskosabb lámpákra lehetünk figyelmesek.
--- voting control --- Belső értékek
Az ajtók úgy nyithatók ki, mint egy szekrényen, vagy, ha szebben kívánunk fogalmazni, akkor úgy, mint egykoron az RX-8-as sportkocsin. Egyedinek egyedi, de sajnos messze nem praktikus, még akkor sem, ha az összképbe ezúttal nem rondít bele a vaskos B-oszlop.
A csökevényes hátsó ajtó csak akkor nyitható ki, ha az első már nyitva van, ráadásul hátulról nehézkesen lehet elérni az első belső kilincseket. A sofőrülés hátán két nyomógombot helyeztek el, melyekkel külön-külön lehet elektromosan előre-hátra tolni, illetve dönteni az ülést, ily módon segítve a hátulról történő kiszállást.
Az első ülés viszont sajnos csak addig mozog, amíg nyomjuk a gombokat – ehelyett egy szimpla gombnyomásra teljesen előre mozgó ülésmegoldást kellett volna alkalmazni. Az anyósülés manuális mozgatású, ami sokkal jobb, ugyanis egy fül meghúzását követően kapásból teljesen előre küldhető.
Elöl teljesen rendben van a helykínálat, hátul viszont erős a bunker-feeling. A lábhely körülbelül ugyanakkora, mint a CX-30-ban, a fejtér viszont kisebbnek érződik, és a le nem engedhető parányi hátsó ablak miatt rossz a kilátás. Az utasokat ez maximum a bámészkodásban, a sofőrt viszont a tolatáskor zavarhatja meg, még szerencse, hogy a tolatókamera képe kiváló minőségű.
Az utastérben újrahasznosított és környezetbarát anyagokra lehetünk figyelmesek, így például többek közt Portugáliából származó parafára. A minőségérzet rendben van, de valahogy nem érezni azt az otthonosságot, mint a CX-30-ban. A lebegő középkonzol sok helyet elrabol, és érthetetlen, hogy miért ilyen hatalmas a váltókar, pontosabban a menetirány-váltó.
Ez az első Mazda, amit érintőkijelzős klímával vérteztek fel, annak minden előnyével és hátrányával. Érdekesség, hogy az érintőpanel mellett hagyományos nyomógombokat is találunk, így egyes funkciók így is, úgy is elérhetők. Egy szinttel lejjebb két USB-portra, valamint egy 150 W-os normál hálózati csatlakozó aljzatra lehetünk figyelmesek. A csomagtartó 341-1146 literes, ami visszalépést jelent a CX-30 430-1406 literes puttonyához képest.
László FerencMi hajtja?
A Hitachitól származó villanymotor nevetségesen kevés helyet foglal a motortérben, aminek ily módon igen rossz a helykihasználása. De csak addig, amíg várhatóan 1-2 éven belül nem érkezik meg ide a Wankel-motor, mely nem a kerekeket fogja hajtani, hanem csak és kizárólag áramot termel majd. És ily módon körülbelül 700 kilométerre növeli az MX-30 hatótávját.
Addig azonban be kell érnünk a WLTP-szabvány szerinti 200 kilométerrel, ami becsléseink szerint a gyakorlatban 170-180 valós kilométert jelenthet. A Mazda azért szerelt mindössze 35,5 kWh kapacitású telepet a kocsiba, mert felmérések szerint az európai autósok naponta kevesebb, mint 50 kilométert autóznak, és a nagyobb akkumulátor felelegesen nehezítené meg az autót. Az elektromos Miniben ennél kisebb, 32,6 kWh-s telep rejtőzik, de például az Opel Corsa-e és társai 50 kWh-s aksit kaptak.
A Panasonic gyártmányú akkumulátor 310 kilogrammos, és a MX-30 a maga 1720 kilogrammos tömegével 400 kilogrammal nehezebb az ugyanekkora CX-30-nál. Vezetés közben ezt nem igazán érezni, a felfüggesztés kiválóra, bár egy picit talán túl feszesre sikeredett, a tömegközéppont kellemesen alacsonyan került.
A 145 lóerős teljesítmény, illetve a 270,9 Nm-es nyomaték elegendő a dinamikus közlekedéshez, de sportosnak így sem mondanánk az első villany-Mazdát. A hajtás kizárólag az első kerekekre érkezik meg, a CX-30-tól eltérően nincs 4WD opció, a kerekek 18 colosak.
A 0-100-as sprint 9,7 másodperc alatt tudható le, a végsebesség 140 km/h. Utóbbi nem túl sok, a legtöbb rivális a 150 km/h-t azért tudni szokta. Nagyon furcsa a motortér felől hallható szintetikus motorhang, ami nem elektromos ciripelés, hanem egyfajta furcsán elfojtott, nagyon távolról érkező belsőégésű dörmögés. A csak gyorsításkor hallható, stabil tempó esetén megszűnő hangot furcsálljuk egy elektromos autóban, aminek az lenne az egyik előnye, hogy a legnagyobb csendben lehet vele közlekedni. Vagy ha már van ilyen feature, jó lenne kikapcsolhatóvá tenni.
Nincs változtatható üzemmód, a megszokottól eltérően nem lehet Eco, Normal és Sport között kapcsolgatni, ez azonban egyáltalán nem hiányzik. A kormány mögötti fülekkel logikusan nem váltani lehet, hanem egyes riválisokhoz hasonlóan azt tudjuk állítani, hogy lassításkor milyen erős legyen az energiavisszanyerés, illetve a motorfék. Mindezt öt fokozatban tehetjük meg.
Normál otthoni fali dugalj esetén közel 15 óráig tart egy teljes töltés. AC fronton sajnos csak 6,6 kW-os teljesítményt kapunk az elvárható 7,2-11 kW helyett, ami azt jelenti, hogy egy 20-80 százalékos töltés körülbelül 3 óra alatt oldható meg. Az 50 kW-os DC-töltés sem különösebben gyors, miközben nem egy rivális már 100 kW-ot tud, igaz a relatíve kis kapacitású akkumulátor miatt ez bocsánatos bűn. A töltést akár a távolból is figyelemmel kísérhetjük, amiben a MyMazda alkalmazás van segítségünkre, és az applikációval akár a légkondit is távvezérelhetjük.
Konklúzió, árak
Minden kezdet nehéz, és egy picit ezt érezni a Mazda első tisztán elektromos autóján is. Az MX-30 nem annyira praktikus, mint reméltük, nem annyira nagy hatótávú, mint talán egyesek szeretnék, és a vártnál kicsit lassabban tölthető. Az viszont kétségtelen, hogy maximálisan egyedi, és sok vásárló számára akár ez is elegendő lehet, a remek vezetési élményről nem is beszélve. Akinek ez nem elég, és mindenképpen valami környezettudatos Mazdára vágyik, annak várnia kell még egy kicsit az első hibrid modellekre.
A Mazda MX-30 magyar alapára 10,39 millió forint, mely összeg ellenében egy igen jól felszerelt, adaptív tempomatos, HUD-os, LED-fényszórós, tolatókamerás villanyautó vezethető haza. A drágább kivitelek extrái közé tartozik többek közt a 150 W-os töltőaljzat, a kulcs nélküli indítás, a fűthető szélvédő és ülés, az elektromos ülésállítás, illetve a parafa-díszítés. De még a legdrágább GT Plus változat is éppen becsúszik a hazánkban a 2,5 millió forintos támogatás miatt olyan fontos 11 milliós forintos határ alá, és minden modellhez alapáron jár a kétféle töltőkábel.
Összehasonlításképp, a Mazda CX-30 G122 8,12 millió forinttól indul, az összkerekes G150 alapára 9,77 millió forint, a kicsit benzines és kicsit dízel X180 pedig kétkerékhajtással 9,2 millió forintos indulóáron kapható.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Merjünk kicsit álmodni: Z4-es BMW-ket eresztettünk össze egy spéci Mazda MX-5-tel
Három évtizedre visszatekintő múlt, nyitható tető és kiváló vezetési élmény. Jelen tesztalanyaink rengeteg közös vonással bírnak, mégis teljesen más karakterűek. Melyik közülük a jobb, őszintébb roadster?
Isteni szikra: kipróbáltuk a Mazda kicsit benzines, kicsit dízel új csodamotorját
A japán gyártó végletekig optimalizált új erőforrása egyesíti egymással a benzinnel, illetve gázolajjal működő motorok előnyeit. De vajon tényleg sima járású, pörgős, nyomatékos és keveset fogyaszt? Jövünk a válaszokkal.
