Néhány év alatt négyszeresére nőtt a villanyautók átlagos hatótávja

Jövünk az ADAC elektromos autók átlagos hatótávjával kapcsolatos statisztikájával.

  • hvg.hu hvg.hu
Néhány év alatt négyszeresére nőtt a villanyautók átlagos hatótávja

Az ADAC, vagyis a Német Autóklub 20 évvel ezelőtt vágott bele az autók fogyasztásával és károsanyag-kibocsátásával kapcsolatos tesztekbe, melyek a gyártók számára előírtnál szigorúbb feltételek mellett zajlanak.

Az autóklub szakemberei már jó ideje nemcsak belső égésű motoros, hanem tisztán elektromos autókat is tesztelnek, és nemrégiben azt vizsgálták meg, hogy az elmúlt években hogyan alakult az általuk kipróbált villanyautók átlagos hatótávja.

László Ferenc

2011-ben még csak átlagosan 95 kilométert tudott megtenni egy elektromos autó, mely érték két év alatt 165 kilométerre nőtt, négy évvel később viszont érdekes módon 149 kilométerre csökkent.

2017-ben 290, 2019-ben 280 kilométer volt az átlagos hatótáv, mely aztán 2021-ben 340, idén pedig 425 kilométerre nőtt.

2023-ban már az összes autó 300 kilométer feletti hatótávolságot tudott – az e tekintetben eminens tanulónak tekinthető BMW iX xDrive 50 nem kevesebb, mint 610 kilométerrel végzett az ADAC Ecotesten.

Utóbbi 108,8 kWh kapacitású szabadidő-autóból nemrégiben készítettek egy közel 1000 kilométeres hatótávú 185 kWh-s prototípust, a kínai Nio ET7 szedán legújabb 150 kWh-s verziója pedig már a gyakorlatban is bebizonyította, hogy több mint 1000 kilométerre képes egy töltéssel.

Nio ET7
Nio

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.

Elektronikus nyomkövetőt kaphat az Orbán-kormánytól az, aki kimenne tüntetni egy Budapesten parádézó diktátor ellen

Elektronikus nyomkövetőt kaphat az Orbán-kormánytól az, aki kimenne tüntetni egy Budapesten parádézó diktátor ellen

Már érthető, miért rendeltek 3000 darab új, kínainak tűnő nyomkövetős okosórát a hatóságok, miközben ennek csak alig több mint a harmada van használatban raboknál és bűnügyi felügyelet alatt állóknál. Az eszköz pontossága mellett az is kérdés, van-e jogalap távol tartani azokat, akiket veszélyesnek ítéltek a védett személyekre nézve.