A jegybank szerint a gazdaság a második negyedévben is stagnál, a harmadik negyedévtől lesz némi bővülés, éves átlagban mindössze 0,8 százalékkal nő a GDP. Jó eséllyel a költségvetési hiány a kormány 4,1 százalékra emelt céljánál is nagyobb lesz, az államadósság idén nő, 2027 végére csökkenhet 71 százalékra.
Idén nem, jövőre viszont már visszaállhat a magyar gazdaság a növekedési pályára Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint, aki úgy látja, hogy az árrésstopok hosszú távon magasabb árakhoz vezethetnek, a vámháborúból viszont az EU, és így Magyarország is nyertesként kerülhet ki.
Az MNB jelentősen rontotta az idei évre vonatkozó prognózisait. A GDP mindössze 0,8 százalékkal nőhet. Az infláció idén 4 százalék fölött ragad, csak 2027 elején mérséklődhet 3 százalékra.
Egy ország sincs az EU-ban, amelynek a polgárai annyira keveset tudnának költeni, mint a magyarok. Az egy főre jutó GDP-t nézve eközben az EU-listán ötödikek vagyunk hátulról, de 2022 óta egy tapodtat sem tudtunk közelíteni az uniós átlaghoz.
Az Egyensúly Intézet arra számít, hogy a kormány a választások előtt osztogatni fog, ami fűti majd az inflációt, az jövőre is még 4,6 százalék lehet. A béremelkedés üteme lassul, a közepes reálbér idén és jövőre 2,5 százalék körül nőhet.
A hitelminősítő szerint jövőre pöröghet fel a magyar gazdasági növekedés.
Magyarország az utolsók között van, nézzük akár negyedéves, akár éves alapon az Európai Unió államainak idei első negyedéves gazdasági teljesítményét.
Pete Hegseth szerint a hónap végéig döntés születik a kötelezettségvállalási szint növeléséről. Korábban a magyar miniszterelnök egyértelműen megfogalmazta, ez milyen nehézségeket okozna a magyar gazdaságnak.
Meglátták az elemzők, mi okozta az év eleji visszaesést, és még tovább rontották az előrejelzéseiket. Az infláció viszont egy kicsit kisebb lehet, mint amit eddig vártak.
Részletezte a KSH, miből állt össze a döbbenetesen rossz GDP-adatunk. Az ipar csúnyán húzza vissza a magyar gazdaságot, a cégek alig kezdenek bele beruházásokba, egyedül az segít, hogy az emberek már bátrabban költenek, mint a nagy infláció alatt.
A PwC legfrissebb kutatása szerint a mesterséges intelligencia a következő évtizedben évi egy százalékpontot adhat hozzá a gazdaság növekedési üteméhez, ami a világ 19. századi iparosítását jellemző fejlődéshez mérhető.
A 2026-os költségvetési törvény kiegészítése gyanánt benyújtotta a nemzetgazdasági tárca az úgynevezett fejezeti köteteket. Ezek kötelező kelléke a középtávú kitekintés, amely ezúttal is sokkal inkább a vágyakról és reményekről szól, mint a realitásokról. Mindenesetre illeszkedik abba a miniszterelnöki várakozásba, hogy a magyar gazdaságnak évről évre három-hat százalékkal kell bővülnie, és hogy folytatódjon a keresetek gyors felzárkóztatása. Az Európai Bizottság friss prognózisa jóval pesszimistább.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint sem a GDP-növekedés, sem az inflációs adatok nem utalnak a gazdaság erősödésére. Különösen aggasztónak tartják a beruházások visszaesését.
Csökkent a magyar GDP az év elején; az USA és Ukrajna megkötötte régóta várt megállapodását; elkészült a törvényjavaslat, amellyel bármelyik város megakadályozhatná új betelepülők érkezését. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Vége van, elvtársak! – üzente a miniszterelnöknek és a Fidesznek a Tisza Párt elnöke, aki Orbán Viktor rádióinterjújára reagált, ahol sok szó esett a Tiszáról is.
A miniszterelnök a Kossuth Rádió reggeli műsorában beszélt a vártnál is rosszabb gazdasági eredményről. Szerinte elveszítenék a cselekvőképességüket, ha arról kezdenének beszélni, rajtuk kívül eső okok miatt következtek be a gazdasági folyamatok. Orbán Viktor szerint az, amit a tiszás Kollár Kinga tett, gonosz dolog. Hamar megérkezett Magyar Péter elvtársazós, hazugozós reakciója is.
Lesz nagy csodálkozás, amikor kijönnek a számok 2025 első negyedévéről – ígérte fél éve Orbán Viktor, és tényleg lett, csak nem úgy, ahogy ő gondolta: megdöbbentően gyengén teljesít a magyar gazdaság. Hol van már az idő, amikor a kormány azt mondta, megindultunk, repülőrajt, utazósebesség, aztán sprint?
Látható és várható volt, hogy az ipar rosszul kezdte az évet, de a jelek szerint márciusban új mélységeket ért el a mélyrepülés. A gazdasági növekedés reménysugara a fogyasztás lenne, de a március – még nem tudni pontosan, mekkora – negatív meglepetést hozott a kiskereskedelemben. Meg is van a hibás: a nyúl.
A német és az osztrák gazdaság gyengélkedik, de a kontinens többi része a vártnál jobban kezdte 2025-öt.
Minden előzetes várakozást alulmúlt az éves alapon mért 0,4 százalékos csökkenés, és nem is igazán látszik a fény az alagút végén.
