Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A miniszterelnök bejelentette a Jó Hírt: az állam fizeti a kamatokat az állampapírok után. A kormány (saját értelmezése szerint) átadta a rákosrendezői terület értékesítési jogát az Arab Emírségeknek. A szankcióellenes kormány mégis támogatja a szankciókat, miután Trump támogatja a szankciókat. Mészáros Lőrinc visszatér a Mátrai Erőműhöz, gázblokkot épít. A MÁV-ot a minisztériumi felügyelet és a számvevőszék is piszkálja. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A hét vitán felül legfontosabb gazdasági – bármiféle – fejleménye Donald Trump beiktatása volt. Az új amerikai elnök, ahogy ígérte, rendeletcunamival indította második regnálását. A pénzpiacok és a külkereskedelmi csoportok fellélegeztek, amikor nem rendelkezett azonnal (ahogy korábban ígérte) – sőt nem is igazán beszélt – vámemelésekről. Mindössze egy memorandumot írt alá, amelynek értelmében a szövetségi ügynökségeknek április 1-ig kell részletes jelentéseket készíteniük a külkereskedelmi helyzetről.
Trump visszafogottsága azonban nem tartott sokáig, egy nyilatkozatában azt mondta, Kanada és Mexikó 25 százalékos vámokra számíthatnak, és megerősítette a korábban már emlegetett február 1-ei határidőt.„Az Európai Unió nagyon, nagyon rossz hozzánk. Szóval jönnek a vámok. Nincs más megoldás… igazságosság lesz” – mondta az elnök az EU-ról. Zajlanak szakmai szintű egyeztetések, amúgy az EU „arányos választ” fog adni, ha az új amerikai elnök vámháborús intézkedéseket vezet be – reagálta Valdis Dombrovskis gazdaságért felelős uniós biztos a davosi Világgazdasági Fórumon. A biztos szerint az Európai Unió nyitott arra, hogy energiahordozókat és fegyvereket vásároljon az Egyesült Államoktól, hogy kivédje a Donald Trump által beharangozott vámemeléseket.
Trump Oroszországról sem feledkezett meg. Kedden már azt jelentette be, hogy szankciókat vezethet be, amennyiben az orosz elnök nem hajlandó tárgyalni. Szerdán pedig újabb fenyegetéseket tett: „Ha nem kötünk alkut, méghozzá hamarosan, nincs más választásom, mint magas adókat, vámokat és szankciókat kivetni mindenre, amit Oroszország az Egyesült Államoknak ad el. Intézhetjük ezt a könnyű vagy a nehéz módon – és a könnyű út mindig jobb.”
A jelek szerint az Orbán-kormány a szankciók enyhítését várta Trumptól: a magyar miniszterelnök már decemberben belengette, hogy az új helyzethez (a Trump-elnökséghez) igazodva esetleg nem szavazza meg a január végén amúgy lejáró uniós szankciók meghosszabbítását. Trump nyilatkozatai után Szijjártó Péter azt mondta, a döntésig “konzultálunk az amerikai partnereinkkel”. A Politico diplomáciai forrásai szerint pedig a szankciók megvétózása lekerült az asztalról, miután a jelek szerint Trump nem kíván kesztyűs kézzel bánni Putyinnal, igaz, egyelőre megegyezés sincs.
Mindenesetre Orbán Viktor felhatalmazta Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy kezdjen tárgyalásokat a kettős adóztatást kizáró magyar–amerikai egyezmény megújításáról – derült ki a Magyar Közlönyből. Az ilyen egyezmények amúgy is a miniszter hatáskörébe tartoznak, a Washington által felmondott megállapodás újrakötésének előkészítése pedig már zajlott az azóta az NGM-be olvadt Pénzügyminisztériumban.
Szó se róla, Orbán Viktor a jelek szerint újabban szeret triviális dolgokat örömhírként tálalni. „Az év elején több mint 800 ezer magyar családnál komoly pénz áll a házhoz, ez annak köszönhető, hogy az elmúlt években sokan vásároltak magyar állampapírt. Az állampapírok után 2025-ben 1700 milliárd forintnyi kamatot fizetünk ki a magyar lakosságnak” – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök abban a videóban, amelyben beszámolt a korábban beharangozott Jó Hírről. A lakossági állampapírok hozamfizetése valójában a dolgok normál menetének része, ugyanakkor nagyon Rossz Hír, hiszen azért ilyen sok pénzről van szó, mert Európa-bajnok infláció áll mögötte, és ez a pénz nagyon hiányozni fog az államkasszából. Viszont ha az állam nem fizetné a hozamot, az csődeseménynek számítana.
Az államadósság kamatterhe nem csak idén, már tavaly is fojtogatta a költségvetést, de nem ez volt az egyetlen oka, hogy végül több, mint 4 ezer milliárd forint lett a hiány. Az áfabevételek 2024-ben messze elmaradtak a tervezettől, ezt nagyrészt kompenzálták más, például a tranzakciós illeték emeléséből származó bevételek. A kiadási oldalon a tervezettnél sokkal több ment el állami bevásárlásokra (például a ferihegyi reptérre), állami beruházásokra, a határon túli magyarokra. A forint árfolyamának gyengülése 1,1 ezer milliárd forintot vitt el. Lakástámogatásokra és családtámogatásokra a tervezettnél kevesebbet költöttek.
Már idén lesz némi bevétele az államnak a rákosrendezői terület (a leendő Mini-Dubaj) értékesítéséből. Vagy nem, a január 16-án aláírt, később nyilvánosságra hozott adásvételi szerződésből ugyanis kiderült, hogy a fővárosi önkormányzatnak, illetve annak közműcégének elővásárlási joga van a területen. Karácsony Gergely főpolgármester be is jelentette, hogy az elővásárlási joggal élni kívánnak.
Nagy Márton szerint azonban ezt aligha teheti meg. A miniszter és az alá tartozó állami vagyonkezelő szerint az Emírségekkel kötött, törvényben rögzített megállapodás értelmében csak az veheti meg a területet, akit az Emírségek erre kijelöl. Az önkormányzatnak ezen felül ki kellene fizetnie ugyanazt a vételárat, teljesítenie kellene ugyanazokat a feltételeket.
Akad azonban olyan projekt, amit sikerült sínre tenni. Az MVM még 2023 márciusában írt ki közbeszerzési tendert arra, hogy kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) erőművi blokk épüljön a Mátrai Erőmű telephelyén. A tender ismeretlen okokból sokáig húzódott, a nyertes végül az egyiptomi Elsewedy Electric for Power Systems, a Tiborcz István miniszterelnöki vejjel több korábbi állami közbeszerzésen is sikerrel szereplő Paár Attila neve fémjelezte West Hungária Bau Kft. és a Mészáros Lőrinc által felvállalt Status Next Környezetvédelmi Magántőkealap érdekeltségébe tartozó Status KPRIA Zrt. alkotta konzorcium lett. A Siemens Energy Global az értesítő szerint nem megfelelő szakmai ajánlatot adott be, ezért a pályázatát érvénytelennek minősítették. Szintén érvénytelen volt a China National Machinery Import and Export Corporation és a Calik Enerji Swiss AG ajánlata is.
Némi késéssel, kicsit drágábban, de elkészült (a jegybankelnök fia barátjának kivitelezésében) a Magyar Nemzeti Bank székházának felújítása, illetve a tetejére elhelyezett üvegdoboz kilátó.
Kérdés, hogy Nagy Márton jól látja-e a jogi helyzetet, de az nem kérdés, hogy szeret erőt alkalmazni.
A kormánynak van egy fegyelmező ereje, most abban az időszakban van, hogy ezt érvényesítik
– mondta az inflációval kapcsolatban. Az élelmiszer- és az üzemanyag-inflációt a kormány nem tolerálja, ám az áfa csökkentése nem megoldás a helyzet kezelésére – hangoztatta. A miniszter szerint havonta találkozik a kereskedőkkel, és egyeztetni fog a termelőkkel, a feldolgozókkal és a nagykereskedőkkel is. Jelenleg az élelmiszerek közül a tojás és a tej ára a legkritikusabb.
A keménykedés (ezúttal) pár nappal korábban kezdődött, amikor az NGM bejelentette: folyamatban van annak vizsgálata, hogy további termékkategóriákra terjesszék ki az árfigyelő szabályait, a kormány 100 termékre emelheti az online árfigyelőben megfigyelt termékek körét. A körbe olyan termékek kerülhetnek, mint a halak, kávé, tea, rizs, további tejtermékek (pl. tejszín), marhahús, sertés kolbászok, zsemle, édességek, kakaópor. Az NGM szerint azért kell kiterjeszteni az árfigyelős termékkört, mert a legfrissebb adatok szerint az élelmiszer-infláció meghaladja az 5 százalékot. Ebben nemzetközi tényezők (nyerstej, gabona árának emelkedése) játszanak szerepet – ismeri el a szaktárca –, azonban egyes termékek esetén jelentős kiskereskedelmi árrés-emelkedést is tapasztalhattunk.
A kereskedőket sem kell azért félteni. A nagy élelmiszerláncokat tömörítő szervezet csütörtök délelőtt közleményt adott ki, amelyben azt írják: az OKSZ „élelmiszer-kiskereskedő tagvállalatai üdvözlik a Nemzetgazdasági Minisztérium azon törekvését, hogy az élelmiszerárak alakulását szorosan figyelemmel kíséri a magyar családok védelme érdekében”. Szerintük „az alapvető élelmiszerek fogyasztóiár-képzését eddig is az erős verseny határozta meg, amelynek az alapja a tisztességes beszerzési ár. Ezért fontos, hogy a hatékonyság erősítésének, illetve a vásárlói igények magas színvonalú kielégítésének igénye az élelmiszer-ellátási lánc minden pontján érvényesüljön” – írják, utalva tehát arra, hogy a termelői ár épp annyira közrejátszik a fogyasztói ár alakulásában, mint a kereskedelmi árrés.
Az állami cégek közötti kommunikációra ritkán jellemző hangvételű közleményt adott ki a MÁV, amelyben az Állami Számvevőszéknek üzentek a Lázár János építési és közlekedési miniszter által meghirdetett állomásmegújítási program ügyében. A MÁV meglepőnek nevezi a számvevőszéki ellenőrzésre vonatkozó kérést, amely szerintük „a pályázat jelenlegi fázisában nem is teljesíthető”, hiszen „a kért információk, adatok túlnyomó többsége csupán a beérkezett ajánlatok értékelése, majd az azokra épülő koncepciók kidolgozása után állhat rendelkezésre”. A pályázatok keretein belül albérletként akarják felújíttatni a nagy pályaudvarokat, érdekes módon olyat is, amit nemrég renováltak. A tervek ellen többen is tiltakoztak, Terézváros például attól tart, hogy a Nyugatinál ellehetetlenül a parkosítás.
Az Állami Számvevőszék viszontválasza szerint jelen idejű vizsgálatra van szükség, mert nagyon rövid idő alatt fognak eljutni a programban a tervezéstől a megállapodásig, így indokolt, hogy segítsenek a szabályszerű, eredményes és célszerű vagyongazdálkodásban.
Hétpontos követeléslistát küldött a MÁV-nak tavaly decemberben a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) Vasút Hatósági Főosztálya. A vasúti közlekedési hatóság a vasúti törvény rendelkezései alapján hivatalból eljárást indított a vasúttársasággal szemben tavaly októberben, ennek keretében helyszíni ellenőrzéseket folytattak a négy nagy fővárosi pályaudvaron. Ennek az eljárásnak a nyomán született meg a hatósági kötelezés. A jelek szerint a MÁV jelenleg csak részben felel meg a vasúti törvény közlekedésbiztonsággal kapcsolatos előírásainak. Azaz az ÉKM saját vizsgálata is azt állítja, hogy a MÁV a feladatait csak korlátozottan képes ellátni, mert sem eszközei, sem gépei, sem alkatrészei, sem munkásai nincsenek a szükséges mennyiségben és létszámban.
Pedig a munkanélküliség annyira nem mondható alacsonynak. A 2024. október–decemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 689 ezer főre csökkent. A 2024. október–decemberi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek létszáma és rátája megegyezett az előző évben mért értékkel, előbbi 216 ezer fő, utóbbi 4,4 százalék volt.
novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 695 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 478 000 forint volt. A bruttó átlagkereset 11,9, a nettó átlagkereset 11,8, a reálkereset pedig 7,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A bruttó kereset mediánértéke 550 800, a nettó kereset mediánértéke 383 400 forintot ért el, 12,5, illetve 13,3 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit.
A Covid-válság és az azóta átélt bajok a legjobban a társadalom középső 60 százalékát ütötte meg. A legszegényebb és a leggazdagabb 20-20 százalékot kivéve a legfrissebb, 2023-as adatok szerint minden más csoportnak a jövedelme nagyjából háromnegyedével van a 2019-es szint fölött, ami az inflációval korrigálva azt jelenti, hogy 18-20 százalékkal ér csak többet. A leggazdagabb ötöd pénze 27 százalékkal többet ér, mint a válságok előtt.
Nagy Márton gazdasági miniszter bejelentette, hogy visszamenőlegesen, 2025. január 1-jétől emelik meg az alanyi áfamentesség értékhatárát 12-ről 18 millió forintra. Kedvezményszabályt visszamenőlegesen is be lehet vezetni, így a visszamenőlegesség nem gond. Az egyetlen technikai problémát azoknak az esete jelentheti, akik tavaly átlépték a 12 millió forintos bevételi határt, de a 18 millió forintot nem.
Nyitóképünkön állampapír plakát Budapesten. Fotó: Reviczky Zsolt
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A kamatcsökkentést követően megugrott az érdeklődés a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hiteltermékei iránt.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.